Számtalan gondolat jár a fejemben,
Főleg otthon vagyok eleven.
Mégis, a sok jó ötlet, ami támad ott
Eloszlik, hiába akarom nagyon.
Annyi jó ötletem lenne, miről írhatnák,
Mégis hamar elmegy ez az akarás.
A könyvem is lassan halad, tudom.
De nincs kedvem csinálni, ha unom.
Egyszer kétszer ismét nekiállok,
Csinálom, majd lassan felállok.
Ránézek az elkészült részre,
Majd kitörlöm, mert így érzem.
Én nem tudom, mi folyik bennem,
Egyszer akarom, egyszer nincs kedvem.
Amint hazaérek, a kedvem elmegy,
Ez nem annak az oka, hogy rossz nekem.
Imádom az itthonlétet, a magányt,
Megismerem oly oldalam, aki eddig várt.
Mégis, ennek mi is pontosan az ára?
Elvesztem a kedvem, az írást, a vágyam.
Hogy lehetne ebből mégis kifakadnom?
Lassan, ha megkérdik, ki vagyok, azt mondom, nem tudom.
