Anyának sokat segítettél,
Érte bármit megtettél.
Megszületettünk mi, gyermekeid,
S megtöbb okod lett küzdeni.
Anya mikor szült, te ott voltál,
Te vagy az apa, nyilván kiálltál.
Felnevelted nővéreim, bátyáim anyával,
Rutinszerűen jöttem én a sorban.
Mutattad, milyen erős és bátor vagy,
Már akkor felnéztem rád, nemcsak ma.
Míg anya főzött, te keményen dolgoztál,
Kemény munkád megérett, idősebbé váltál.
Ma én vágom a fát, nem te,
Te csak pihenj kegyelemben.
Erős vagy és az lettem én is,
Megmutattad, milyen is egy férfi.
Fáradt lehetsz, tudom, hogy az vagy,
De ne aggódj, amennyit adtál, annyit kapsz.
Ha már nyugdíjas leszel, én leszek a felnőtt,
Tapasztalod bennem tovább nő.
Jobb leszek, mint te, ha ez lehetséges,
Mert ilyen apa, mint te már fenséges.
Ha valami gondod van, nyugodtan támaszkodj rám,
Hiszen a fiad vagyok, te pedig az apám!
