Randi a hegyekben

1 - 2.

„Kedves Mark, és a többi jó barát!

Itt az idő nélkületek igazán unalmasan telik. Hiányoznak a hangos beszélgetések a sötét szombat éjszakában, a vad zene az étterem előtt parkoló autóból, és az éneklés a hátsókertben, mikor Josh gitárral a kezében játszik. Mikor találkozunk újra?

Anya túl elfoglalt, a város túl meleg. Nincs egyetlen fa sem a gigantikus házak között; nem is értem, azok a galambok, amik a tollukkal megtöltik az egész teret, hol élnek. Még nem voltam az utcán, amióta ebbe a világos, ultramodern, tágas lakásba jöttünk. Mint azt tudod, nem szeretek tévét nézni, úgyhogy csak olvasgatok és tanulok. Zenét sem hallgatok a banda nélkül.

Lehet, ez a város megöl engem? Ó, segítsetek, kedves barátaim!

Voltál a nagimnál? Hogy van Negró? Tudják egymást vigasztalni?

Írj nekem, nem számít, milyen röviden, csak írj nekem pár sort, Mark, kérlek!

Várom a találkozásunkat! Szeretettel:

Mangga"

A felső szavakat kidekorálta és sok kedves figurát rajzolt a kézírása köré. Végezetül a címzettnél lévő virágot a borítékon megcsókolta. A lelkét is elküldte ezzel a postával.

Négy nappal később Josh hívta. „Miért Josh? – kérdezte magától. – Miért nem Mark?" Nagyon szomorú lehetett a hangja, mert Josh énekelni akart neki egy dalt, de ő elutasította. Szerinte Josh elég öreg, több mint 19 éves. Ő 16 lesz a télen, tehát három év különbség van köztük. Ez túl sok az ő korukban. A szőke Mark mindig vicces sztorikat mesélt, és gyakran megfogta a kezét. Szeret Markkal lenni. De hol van ő?

– Csak nem fogsz nekem itt sírni? – hallotta Josh hangját. De akkor már zokogott.

Néhány perc után Mangga lenyugodott. Egy hosszú órán át beszélgettek, de a végére még jobban hiányolta Markot. Josh nem beszélt róla, és mikor Mangga rákérdezett, másról kezdett beszélni. Néha Mangga elvesztette a fonalat Josh beszéde közben, gondolatai egy nagy túrát tettek az éterben. Emlékszik, mikor Markkal egymással szemben álltak kéz a kézben, és Mangga megígérte, hogy amilyen hamar csak lehet, írni fog. Mark így válaszolt:

– Minek írni? Van mobilunk! Vagy nem?

Mangga még meg akarta magyarázni, hogy a levél egészen más, s hogy ő nem szereti a mobilt vagy a számítógépet, a kézírást előnyben részesíti a nagyobb figyelem és a bele tett nagy szeretet miatt. Mark hangja visszacsengett: „Minek írni?"

* * *

...folytatódik...

☺

All right reserved! © Grembi MadiHun 2015

☺ ☺ ☺

Minden támogatást köszönök:

olvasást, szavazást (csillagocskák), követést!

☺