Loved you from the start-Niall Horan

Teljesen sötét

"Mi ez?"-dörzsöltem meg reggel az arcom,mert úgy éreztem ,mintha esne az eső.De hát a szobámban vagyok és az ágyamban fekszem.

Másik oldalamra fordultam,a szememet összeszorítottam és csak a visszaalvásra koncentráltam.

Az eső cseppek egyre sűrjebben zuhantak rám,halk kuncogást hallottam,míg egyszer mintha vödörrel öntötték volna rám.

Kipattantak a szemeim.Fénysebességgel ugrottam ki az ágyból.

-Niall Horan,fuss az életedért!-kiáltottam Niallre,aki az ágyam mellet állt,kezében egy vizes palackkal.Hangosan hahotázott,nevetett rajtam és azon,hogy a hajamból csepegett a víz.

Niall látva a dühtől vörös arcom,futni kezdett.Felkaptam egy párnát és a nyomába eredtem.Hozzávágtam a párnát.Végig kergettem az egész házon.

Kivettem a szekrényből egy poharat,megtöltöttem vízzel.

-Oh,Niall!-kerestem-Gyere elő,már nem haragszom!-poharat a hátam mögé rejtettem.

A szőkeség előtántorgott a másik szobából.

-Tényleg?-kérdezte csillogó szemekkel.

-Igen.Hát meg sem ölelsz?-léptem oda hozzá.

Elmosolyodott."Na megállj Horan!"Átöleltem,szorosan húztam magamhoz.Az alsó ajkamat harapdálva vártam a megfelelő pillanatot.Lassan emeltem a poharat,ami most már az ő háta mögött volt.Amikor már a feje felett volt,hirtelen elfordítottam ez az összes víz a fejére zúdult.

Meglepődötten tolt félre magától.

-Ezt most miért?-emelte meg kék tekintetét.

-Nagyon jól tudod,hogy miért...-vigyorodtam el.Szerencsére a konyhában voltunk,így újabb adag vizet öntöttem a pohárba.-Ez még jár neked...-közeledtem hozzá.

-Nem vicces Annie.-hátrált.-Már eléggé vizes vagyok...-nyavalygott.

-Nem Niall,neked még csak a hajad vizes,viszont nekem mindenem.-mondtam nevetve.

Niall a hűtő szekrény mellé ugrott.A homlokomat ráncolva figyeltem mire készül.Idegesítő vigyor ült ki az arcára,kezében pedig egy tejszin habos sütit tartott.

-Tedd le Niall!-szóltam rá.Nem hiszem,hogy hozzám meri vágni.

-Csak ha te is.-jelentette ki.

-Rendben.-tettem le az asztalra.Megvártam még ő is hasonlóképp tesz,majd hirtelen ötlettől vezérelve,felkaptam a poharat és a tartalmát Niallre borítottam.Ugyan ilyen sebességgel Niall a süti után nyúlt majd hozzám vágta.

Lehajtottam a fejem és komolyságot erőltettem magamra.

-Sajnálom!-néztem rá megbánóan.

-Semmi baj és én is sajnálom.-mosolyodott el.

-Egy ölelést?-nevettem fel.Hevesen megrázta a fejét,mi szerint nem kér az ölelésemből,mert mindenem tejszinhabos-Nem menekülhetsz.-csuklójánál fogva magamhoz rántottam és hozzá dörgölőztem.

Mindketten tejszinhabosan és vizesen álltunk a konyha közepén,egymás karjaiban,mikor belépett anya.Majdnem elejtette a kezében lévő dolgokat.Szólásra nyitotta volna a száját,de inkább csak megcsóválta a fejét és kiment.

Ezután következett az igazi móka,a konyha kitakarítása.Mondtam Niall-nek,hogy semmi szükség rá ,de ő minden áron segíteni akart.

A padló sikálásánál tartottam,mikor megfogtam egy habos szivacsot,majd Niall fejéhez vágtam,így elkezdődött a "hab csata".Őszintén többet ártottunk,mit segítettünk,mert a konyha immáron,úszott a vízben,mindent hab vagy tejszinhab borított.

Anya mikor belépett elfehéredett.

-Köszönöm a segítséget!De inkább menjetek kicsit sétálni,vagy moziba.-fogtuk az adást,tűnjünk el.

Végignézem magamon.Még mindig egy rózsaszín pizsamát viseltem

-De előtte le kellene zuhanyoznom és átöltöznöm...-néztem anyára.

-És nekem is...-tette hozzá Niall.-Akkor mindjárt jövök...--fordult sarkon és kiment.Igen Niall egy olyan srác aki simán végigsétálna az utcán,vizesen és habosan.Szerencsére,hogy a szomszéd házban lakik.

Felrohantam,gyors fürdőt vettem és a szekrényem elé telepedtem.Kiválasztottam egy fekete farmert,egy fekete bő pólóval,hajamat kifésültem,meghagyva természetes hullámosságát.Egy halvány sminket dobtam fel.Nem vagyok gyakorlott ebben,de tetszeni akarok Niallnek.

Lent vártam.Néhány perc múlva megérkezett Niall.Fehér,farmer nadrágot viselt,fekete pólóval.Nagyon jól nézet ki.Elégedetten mértem végig.

-Induljunk!-mondtam és elindultam.Niall követett.

Elsétáltunk a közeli parkhoz,mint minden délután.Leültünk egy fa alá.Niall a vállamra hajtotta a fejét.

-Mi jót fogunk ma csinálni?-majd lejjebb csúszott és az ölembe hajtotta a fejét.

-Elmehetünk moziba...-ötleteltem.

Imádom,ha Niall-el kettesben beszélgetünk.Csak mi vagyunk,ketten és a nyugalom.Kizárhatunk mindent és csak egymásra figyelünk.

-És milyen filmet nézünk meg?-álltunk meg a mozi előtt.Elhatároztam,hogy elmondom neki az érzéseimet.De hogyan?..."megmondom neki,nyíltan"...ha ez ilyen egyszerű lenne.Akkor csak utalok rá..

-Ana,itt vagy?-kérdezte.

-Tessék?-ráztam meg a fejem és visszatértem a valóságba.

-Azt kérdeztem milyen filmet nézzünk?-ejtette ki lassan a szavakat.

-Valami romantikusat...-nézegettem a választékot.Reméltem,kicsit érteni fogja a célzást.

-Nemáár...mi van veled mostanában?Smink,romantikus film...ez nem te vagy Ana.-kérdőn nézett rám.

-Semmi..csak semmi...-hajtottam le a fejem.

-Hát jó.-nézett rám furán.-Nézünk inkább egy akció filmet.-húzott befelé.

Beültünk valami vérengzős akciófilmre,ami eléggé kedvemet szegte.

A film közepén kapott egy sms-t,miután megnézte az nap hátralévő részében,agyon ideges,hallgatag és ingerlékeny volt.

-Niall,történt valami?-kérdeztem aggodalmasan.

-Nem történt semmi.Miért?-kérdezte arcom minden részletének felfedezése közben.Éreztem,hogy hazudik.Tudni akarom ha valami bántja és biztos vagyok benne,hogy valami felzaklatta,de el akarja titkolni előlem

-Csak aggódom...-hajtottam le a fejem és ismét a földet figyeltem."Nyíltan mondd meg neki!"ösztönöztem magam.-Mert...mert..szeretlek!

Megfagyott a hangulat,majd felnevetett.

-Én is szeretlek!Olyan vagy nekem mint a húgom.-húzott magához.A mosoly az arcomra fagyott.Nem erre számítottam.Niall...mekkora egy idióta vagy,a fejedben teljes a sötétség,de ezzel csak elérted,hogy keményebben próbálkozzak.