Járkálók avagy tényleg világvége

Muszáj

Úton vagyok. Keresek, de nem találok. Egyszerűen úgy érzem, nincs semmi fordulat az életemben. Már 2 napja folyamatosan csak megyek, de semmi. A város, amit kerestem, kihalt. Se ember, se járkáló. Senki és semmi. Gondolkoztam azon, hogy egy időre meghúzom ott magam. Hisz csendes, nyugodt és biztonságos hely. De se vizem, se lőszerem nincs elég. A kajáról nem is beszélve. Szóval tovább kell mennem.

Egy erdőhöz értem. Bizonyára találok ehető bogyókat, sőt, lehet ma este szerencsém lesz, és akár még nyulat is vacsorázhatok. Ha találok egy kisebb patakot, forralhatok vizet, és már az is egy plusz dolog. Rengeteg lehetőséget nyújthat ez a terület. Viszont alaposan át kell néznem, mert ha összefutok egy hordával, nem sok esélyem van. 12 tölténnyel, 4 késsel, és a 2 edzett lábammal kell boldogulnom. Még jó, hogy tudok fára mászni. Habár az nem a legjobb módszer, főleg ha sokan vannak.

Éjszakára eloltom a tüzet, nem szeretném, hogy idevonzza őket. Lehet, hogy fény nélkül is idejönnek, nem akarok kockáztatni. Igaz, nem sokáig szeretnék itt maradni. Nem maradhat így, hogy mindig rettegnem kell, mikor futok össze egy kóborlóval. Vagy többel. Ha csapdát is készítek, csak az időt pazarolnám. Még nem sikerült az egész területet felderítenem. Ami aggaszt. Egyelőre nem tudok máshová menni, és ha az erdő másik része tele van agyzabálókkal, akkor bizony futnom kell. Nem tudnám, hova, merre, és ez nagy probléma. Utálom a tanácstalanságot. Szóval, mikor világosodik, első dolgom az lesz, hogy körbenézek.

Hatalmas ez a terület. Nem is tudom, hány napba fog telni, míg az egészet átfésülöm. Nincs sok vizem, és még semmi forrást nem találtam. Már dél van, látszik a nap állásából, viszont még nagy a felderítetlen terület. Visszamegyek ahhoz a városhoz, amin az út közben átkeltem. Találtam egy baltát, aminek még nagy hasznát vehetem. A város eléggé kihalt. Csak pár járkáló nyöszörgését lehet hallani, biztos beszorultak valahová. Nem sietek a megmentésükre. A városszéli házak teljesen ki vannak fosztva. Beljebb kell mennem, hogy találjak is valami használhatót. Egy elbarikádozott ház látható a templomtól 3 utcányira. Muszáj megnéznem. Nem tehetek mást. Elég biztonságosnak tűnik. Vagy emberek lakják, vagy a járkálóktól hozzá se lehet férni. Próba szerencse!

A környék tele van holttestekkel, amik rohadhatnak már egy jó ideje. Néhány csapdával is összetalálkoztam. Eléggé ötletes dolog. Én nem bajlódnék ezekkel, mert több időbe telne összerakni és felállítani, mint amennyi idő alatt más emberek elfoglalják, vagy a járkálók lerohanják. Szóval szerintem nem a legpraktikusabb dolgok a csapdák.

Óvatosan megközelítem a környéket. A tetőkön nem látok fegyvereseket, se ablakoknál. A hátsó ajtónál megpróbálkozom. Csak pár kóborlón kell túljutnom, és már be is jutok. Nem volt nehéz feladat. Olyan érzésem van, odabent nem lesz ekkora szerencsém. A folyosón találtam egy automatát, abban 1-2 liter vizet. Egy darabig elég lesz ha jól beosztom.