Burning Up

1. fejezet - Kwon Ji Yong

Esős, viharos reggel köszöntött Szöul lakóira. Kim Ha Ra szokásához híven korán ébren volt, és munkába készült. Egy hangulatos kis étterembe járt be nap, mint nap: ő nyitott ki reggel, ő zárt be késő éjszaka – noha tulajdonosként ez nem lett volna elvárható tőle.Ő nem kötelességnek érezte a munkát, mint a többiek, hanem úgy fogta fel, mint egy hobbit. Szülei révén ugyanis dúskálhatott volna a pénzben, ő mégsem kért az elkényeztetett hercegnői létből. Már gyerekként eldöntötte, hogy ő nem lesz olyan ember, akinek az anyagi javak mindennél fontosabbak. Egy bizonyos beszélgetés kihallgatása után, mely a szülei között folyt le évekkel ezelőtt, úgy határozott, hogy ő nem kér abból a pénzből, amit nem tisztességes módon szereztek meg.Azóta mondjuk az apja és az anyja meghaltak, a családi vagyon pedig rá, az egy szem gyerekre maradt.

Ha Ra ezen a reggelen is ugyanazon az úton haladt végig az étterem felé, amerre szokott. Séta közben ráköszönt az ismerős arcokra, és mindenkire villantott egy mosolyt. Az emberek vidám lánynak ismerték, és ő sosem cáfolt rá erre a tulajdonságára. Ugyan nem volt kiemelkedően szép, de csúnyának sem lehetett nevezni. Nem sminkelt gyakran, csak az ünnepekkor és rendezvényekkor, és ez most sem volt másképp.Épp fordult volna be az étterem utcájába, amikor nekiütközött valakinek. Hátraesett, barna haja az arcába hullott, és mikor felnézett, sötétbarna szemekkel találta szemben magát.

 - Ne haragudj, jól vagy? Nem ütötted meg magad? - kérdezte a fiú, miközben a kezét nyújtotta neki, hogy felsegítse. Ha Ra hálás mosollyal fogadta el a segítséget, majd válaszolt a feltett kérdésekre.

 - Semmi baj nem történt, jól vagyok, köszönöm a segítséget. Egyébként Kim Ha Ra vagyok - hajolt meg tisztelettudóan a lány. A másik is ugyanúgy tett, majd ő is elmondta a nevét.

 - Kwon Ji Yong, de a barátaim csak G-Dragonnak hívnak.– nevetett rá a lányra zavartan. 

 - Örvendek, Kwon Ji Yong-ssi. Még egyszer köszönöm a segítséget, de ha nem haragszol, nekem mennem kell. Vár a munka - villantott egy mosolyt Ha Ra is, majd meghajolt, és indult volna tovább. Azonban ebben megakadályozta G-Dragon keze, mely elkapta a csuklóját, ezzel megállásra kényszerítve őt. A lány hátrapillantott, kíváncsian meredt az őt fürkésző íriszekbe.

 - Elkísérhetlek? - Aranyos arckifejezése mellett még a kiskutya szemei is rásegítettek arra, hogy Ha Ra igent mondjon a kérésre, így mosolyogva bólintott.Egymás mellett sétáltak tovább az étterem felé, és hamar oda is értek az épülethez. A lány elővette a kulcsokat, majd beillesztette a zárba és kinyitotta az ajtót. Ezután a szőkéhez fordult, és mosolyogva ránézett. 

 - Köszönöm, hogy elkísértél, Ji Yong-ssi, de most már mennem kell. Ki kell nyitnom az üzletet - mondta Ha Ra. G-Dragon felnézett az étterem nevét mutató táblára, majd meglepődött arccal nézett rá a nála majdnem egy fejjel alacsonyabb lányra.

 - Oh... Pont ide beszéltem meg a találkozót egy ismerősömmel. Micsoda véletlen! - Az arcára kiült döbbenet csak még aranyosabbá tette őt Ha Ra szemében. Olyannak tűnt, mint egy kisgyerek, és amikor elmosolyodott, a szemei mindig csillogtak a pillanatnyi örömtől.

 - Ez esetben gyere csak be - intett Ha Ra a másiknak, hogy kerüljön beljebb. Miközben Ji Yong átlépett a küszöbön, a lány kikapcsolta a riasztót és elkezdte lepakolni a székeket az asztalokról. 

 - De ugye nem lesz ebből baj? És ha a főnököd meglát engem itt? - aggodalmaskodott a szőke, mialatt ő is nekiállt székeket pakolni.

A barna hajú felnevetett a kérdést hallva. Nem állt szándékában a másik orrára kötni az igazat, ugyanakkor hazudni sem szeretett volna, így csak ennyit közölt: