Burning Up

6. fejezet - A leendő anyuka

Szinte tapintani lehetett a feszültséget a szobában. A levegő izzott, és Ha Ra talán jobban izgult, mint a vele szemben ülő nő, és a mellette helyet foglaló HyunJoong. Hármukon kívül jelen volt még két ügyvéd, valamint a "boldog" apuka két barátja is.

Mindenki arra várt, hogy az elnök belekezdjen a mondanivalójába, azonban ő csak szótlanul meredt az asztalon lévő csészére, és az abban feketéllő erős kávéra.

- Megtudhatnám, hogy mi az oka annak, hogy idehívott, elnökasszony, vagy üljek még egy darabig, amíg valaki arcába nem szuggerálja azt a rohadt kávét? - csattant fel végül dühösen a leendő anyuka, sokáig tartó hosszas várakozás után. Ekkor végre a cég vezetője is ránézett, és nyugodtan, kedvesen elmosolyodott.

- Elnézését kérem, CheonAh-ssi, csak elég kellemetlen számomra a helyzet. Fogalmam sincs, hogyan kéne belekezdenem, hogy ne tűnjek illetlennek. - Zavara kiült az arcára, ahogy ezeket a szavakat mondta. Az említett a kellemes hangszíntől valamennyire lehiggadt, és az okait is el tudta fogadni a másik nő szótlanságának. - Talán egy bocsánatkéréssel kellene nyitnom, elvégre elődöm, Kim Jin Ho erőszakossága és a helyzethez való szakértelmének hiánya miatt. Persze, ezzel nem azt állítom, hogy én sokkal hozzáértőbb lennék, de lássuk be... Jin Ho nagybátyám nem képes egy nő fejével gondolkodni.

Cheon Ah az utolsó szavak hallatára jóízűen, szívből felnevetett. Ezen megnyivánulásának oka valahol a szórakozás és a megkönnyebbülés érzése között lehetett, ugyanis mikor megérezte a mondatok mögött megbúvó halvány szarkazmust, már akkor úgy gondolta, jól ki fog jönni Ha Rával.

- Tudja... Kedvelem önt. Sokkal szabadabb és nyitottabb, mint az elnök úr volt, elnökasszony - mondta, miután a féktelen jókedve kicsit alábbhagyott, és képesnek érezte magát arra, hogy kuncogás nélkül ejtse ki a száján a gondolatait.

- Ugyan, hagyjuk a titulusok használatát. Szólítson csak Ha Rának. Ideiglenesen vagyok csak a cég vezetője, amíg a nagybátyám fel nem épül a baleset okozta sérüléseiből - mosolygott rá kedvesen a nőre, miközben udvariasan kezet nyújtott. Így hogy a bemutatkozáson túl voltak, sokkal kevésbé kellett a formalitásokhoz kötődnie, mint egyébként.

- Ez esetben, Ha Ra-ssi, megtudhatnám, mi az oka annak, hogy találkozni akart velem? - Ezúttal a nő hangjában nem volt düh, csak kíváncsiság. Már őszintén érdekelte, mi lehetett olyan fontos, hogy nem lehetett vele várni.

- Rendben, akkor felvázolom a helyzetet. Tegnap megtudtam HyunJoongtól, hogy ön feljelentette őt, bántalmazásért - mondta, de mikor meglátta a leendő anyuka riadt tekintetét, mosolyogva hozzátette. - Természetesen nem akarom bántani, nem fogom kérni, hogy vetesse el a babát, sőt, lefizetni sem szeretném. Csupán csak beszélgetni szeretnék önnel, mint nő a nővel. És ez lenne az, amihez nem kérnék társaságot - pillantott végig a helyiségben elhelyezkedő férfinemű egyéneken. Azok - értve a célzást - egyenként kivonultak az elnök irodájából, azonban Hyun Joong még vetett egy gyors, bizakodó pillantást Ha Rára, aki mosollyal nyugtatta meg az aggódó férfit.

- Na szóval, arról lenne szó, hogy...

******

A barna hajú énekes fel-alá mászkált a folyosón, az immár kulcsra zárt ajtó előtt. Ideges volt, félt, és talán egy kicsit izgult is. Fogalma sem volt róla, miről beszélgethetnek azok ketten ott bent, már fél órája. Néha felhangzott egy-egy kacaj, vagy éppen "Ezt te sem gondolhatod komolyan!" felkiáltás, de ezen kívül nem hallatszódott semmi. Ugyan a barátai próbálták lenyugtatni, leültetni az egyik székre, egyszerűen képtelen volt leállni.