Nehéz szívvel írom meg ezt a bejegyzést, nagyon közel nőtt hozzám ez a blog.
Még mielőtt valaki megijedne, nem, nem törölni akarom. Csak pihentetni. Talán örökre.
Hm, ez furcsán hangzott.
A kritikusabb emberek is észrevehették, hogy az elejét nagyon ellőttem. Irreális alap, irreális cselekmények, tettek, szálak. Ez így nem jó, magam is tudom. Újraírom.
Át akarom magam rágni a részleteken, a miérteken, a hogyanokon, egyszerűen mindenen. Komolyabb terveim vannak vele. Tudom, viszonylag még kezdő vagyok, de hiszem, hogy ha nagyon odateszem magam, akkor sikerülni fog egy olyat alkotni, amely sokaknak a kedvükre fog válni. Egy ideje már szemezgetek egy kiadóval. Eddig úgy volt, hogy egy új történettel fogok oda jelentkezni, amiből még semmi sincs meg. Közben itt volt még ez a történet is, amit nem akarok veszni hagyni. Elsősorban magam miatt - egoizmus pls -, mert még magam sem tudom teljesen, hogy mi lesz a vége. Jó, nagyjából igen, de az nem elég. Nem nekem. És itt vagytok ti is, az olvasók, akik olvassák ezt a történetet.
Tehát, ha úgy haladok a történettel, ahogy elterveztem, nyárig be is fejezem, aztán jön a lektorálás, végül pedig beküldöm.
Remélem, lesz rá vevő. Úgy meg még inkább, hogy sok változtatás is lesz benne, ami szerény véleményem szerint csak még jobbá teszi majd a történetet.
A ti Ciara-tok. :) <3
VOUS LISEZ
Bérgyilkosok összezárva
ActionEgyetlen egy munka képes megváltoztatni egy ember világnézetét és életkörülményeit is. Egy apró tett, egy kisebb gesztus, egy mozdulat bármit elárulhat az ember lelkivilágáról. Leilah nem is gondolt arra, hogy a fázis átlépése előtti munkája teljes...
