THE HIGH ROAD~Ég Veled Rocksztár

Ennyi volt...

Kábaság. Ennyit érzek. Fogalmam sincs hol vagyok, és mi történt. Egy maszkot helyeznek az arcomra, majd elalszom.

Ismét felébredtem. Kezd valami rémleni, de nyilván, csak egy álom volt. Akkor mért vagyok itt? Úgy néz ki, mint egy kórházi szoba. Érzem a szagát, határozottan kórház. Fáj...nagyon fáj. A golyó... De...én meghaltam.
Most szopatnak engem, hogy a mennyország úgy néz ki, mint egy kibaszott kórház?! Vájunk! Levi nem halt meg. Ahogy Marci, és Milán sem. Mind itt vannak! Életeben vagyok! Pedig...meghaltam Delon karjaiban...Delon... Hol van Delon?! Akkor újra láthatom?! Uram atyám! Kaptam egy újabb esélyt!?

Ezek kavarogtak bennem, miközben pislogtam, így tisztítva a látásom, és szoktatva szemem a fényhez.

-Kriszta! -pattant fel Milán, majd a többiek is. -Hogy érzed magad? -vizslatott.

- Mint egy mosott rongy. -wow, de reked a hangom!

-Fáj valami?

- Igen a helye...meg műtöttek? -néztem felváltva rájuk. Csak bólogattak. - Srácok, mennyi idő telt el?

- Három nap. -motyogta Marci lehajtott fejjel.

- Delon! Hol van Delon?! - próbáltam felülni, de piszkosul fájt.

-Hé, lassan! -csillapított Levi.

- Mi van Delonnal?! - erősködtem tovább, mire összenéztek. -Srácok, ez nagyon nem tetszik! Valaki mondjon már egy szót! -olyan düh tombolt bennem, mint ezer bikában, és a némaságuk csak fokozta.

- Kriszta...- kezdte Levi nagyot nyelve, könnyes szemmel. - Mikor...khm...meghaltál... Delont elvitték a rendőrök. - nézett a szemembe. - A mentősök csak később jöttek. A helyszínen újra élesztettek. Mind megpróbáltunk bemenni Delonhoz, de senkit se engedtek be hozzá. Folynak a kihallgatások. Delont kivitték beszélőre az ügyvédéhez. Ott...ott...megtámadott egy rendőrt. Elvette a fegyverét. Öngyilkos lett a börtönben, mert azt hitte meghaltál. -fejezte be mondatát lehajtott fejjel.

Nem hittem annak, amit hallottam. Nem, biztos, hogy nem igaz!

- Na jól van. -nevettem jó ízűen, mint egy őrült, Marciék meg furcsán néztek egymásra, és rám. - Nagyon vicces volt. Majdnem bevettem. -szinte már fájt a hasam a nevetéstől.

- Kriszta, jól érzed magad? -vizslatott szemeivel Milán, tekintete halál komoly volt.

- Mi bajom lenne, srácok? -néztem rájuk fülig érő mosollyal. - Minden a legnagyobb rendben. -ringtam előre-hátra, miközben a hajammal játszadoztam. - Csak hozzátok be nekem Delont. -motyogtam magam elé nézve.

- Kriszta, Delon...Delon meghalt.

- Az ki? -néztem fel rájuk.

- Kriszta, ne szórakozz már! -akadt ki Levi. - Mi a bajod?!

- Minden a legnagyobb rendben van, fiúkák. Csak hívjátok be Delont! -csiripeltem hangosan.

- Bassza meg...-túrt a hajába Levi. Egyre csak Delont követeltem. Kiabáltam, ordítoztam, kacagtam... Majd felkeltem a kórházi ágyról, de összecsuklott a lábam. Mikor a fiúk próbáltak felsegíteni, csapkodni kezdtem, hogy hagyjanak békén. A következő, amit éreztem, egy tű volt a karomba. Megnyugtatott. Álmos lettem, és elaludtam.

Címlapon:

Delon, a The High Road frontembere fegyverrel ölte meg egykori menedzserét. M. Zoltánt, akit négy lövés ért. Pletykák keringnek arról, miszerint a sztár indítéka nem más volt, mint hogy menedzserük felbérelt két férfit, akik meggyilkolták a húgát, K. Adélt. A katasztrófa napján holtan találták egy elhagyatott raktárban, ruhák nélkül... A két ismeretlen férfit keresi a rendőrség. A katasztrófa itt azonban még nem ért véget, ugyanis Delon barátnője, L. Krisztinát szintén golyó érte. A rendőrség még nyomoz az ügyben, hogyan is történt az eset pontosan. L. Krisztinát a helyszínen újra élesztették. Ám világszerte ismert banda énekese, és gitárosa a börtönben megtámadott egy rendőrtisztet, akitől elvette fegyverét, majd golyót eresztett a szívébe. A helyszínen életét vesztette a huszonhárom éves világsztár. A néhai sztár barátnőjét jelenleg Elmegyógyintézetben ápolják, aki nem bírta elviselni egykori szerelme elvesztését, és még ma is keresi. Állapota súlyos, valószínűleg már soha nem fog onnan kijutni. A The High Road tagjai arról nyilatkoztak, hogy a banda nem fog újra alakulni. A több éven át fényes karriernek örvendő együttes, az énekes halálával végleg feloszlott.

Két évvel később

Kriszta állapota mára sem javult egy fikarcnyit sem. Folyton meg akart szökni, hogy megkeresse Delont, így kényszerzubbonyt alkalmaztak nála. Szabri, a barátnője elvesztése után összezuhant. Jelenleg Külföldön végez escort munkát. Móni nem bírta elviselni a fájdalmat, így Delon villájának kertjében felakasztotta magát egy fára. A villát, és a kocsikat elárverezték. A pénzt az elmegyógyintézetnek ajándékozták, ahol Krisztát ápolják. Leviék néha bemennek hozzá, akkor úgy ahogy magánál van, de folyton Delonról kérdez. A srácok ahogy mondták, nem alapítottak új bandát. Néha napján még zenélgetnek együtt, de énekes nélkül. Mind érzik, hogy ez már nem olyan. Marci továbbra is feleségével, és kislányával él együtt. Jelenleg autószerelőként dolgozik. Milán időközben megnősült, felesége jelenleg három hónapos terhes. Milán jelenleg egy marketing cégnél van. Levi az, akit a legjobban megviselt Delon halála. Minden egyes nap kimegy Delon sírjához, akit Adéllal együtt, a szüleik mellé temettek. Mára saját gitárüzlete van, ami a The High Road nevet viseli.

Írói utószó

Nos, az utolsó sorait írom ennek a blognak. El sem hiszem...Eredetileg nem ezt a véget szántam neki. Eredetileg Delon már akkor fejbe lőtte volna magát, de aztán mégsem, mert a boldog véget kértétek, tehát meghagytam mindkét főszereplő életét. Aztán arra gondoltam, hogy miért is? Elvégre ha ennek is boldog vége lett volna, semmitől nem különbözött volna a többi blogtól, amitől nyüzsög ez a hely (ezzel egy blogot sem szeretnék fikázni) Ez volt az első sztorim. Különlegeset szerettem volna, ami senkinek nincsen! És büszke vagyok rá! Nem az a boldogan élnek, míg meg nem halnak, és tudjátok mért nem? Mert az élet se mindig olyan... Igen is el kell viselnünk a csalódásokat, és mindig készenlétben kell állnunk, akármi is történik. Kurva sok pofont fog adni még az élet, és ezt valamennyire ezzel szerettem volna átadni, ha bár ez a történet csak a képzelet szüleménye. És hogy mi az, amit végképp nem akartam? Hogy amikor majd elolvassátok a "boldog véget" (ami nem lett) fellélegeztek, majd ugortok is át a másik -szintén boldog véges- sztorira. Azt szerettem volna, ha kicsit hatással van az emberekre, sokkol, és megfog benneteket. Egyediséget akartam (lásd, pl "Delon" neve, és én úgy érzem meg is lett.

Nagyon szépen köszönöm azoknak, akik végig olvasták a blogomat! Köszönöm szépen a votokat, és a biztató commenteket, amik talán a legnagyobb löketet adták, hogy írjam a sztorit tovább. Találkozunk a következő blogjaimban, bazdkikáim, ugyan is tőlem nem menekültök :D <3

Pusszantás, Ravel!

További történeteim:
Elbaszva

Nem Mondhatom El Neki

A Főnököm Lánya