What the Hell? [BEFEJEZETT]

1 fejezet

Kendall
-Te most komolyan rá akarod venni, hogy jöjjön velünk?-kérdezte Carlos Jamest.
-Nem hallottad, hogy milyen jó hangja van?!-akadt ki James.
-Nem hallottad, hogy valaki nagyon megverte?!-akadt ki Carlos.
-Hé Logan!-kapta el James a mit sem sejtő srácot.-Nincs kedved segíteni nekem?
-Melyik házit kell lemásolnod?-kérdezte Logan.
-Hát a matek házi nem lenne rossz, de most másban kéne segíteni.-mosolygott James.
-Persze, segítek.-mosolygott Jamesre aranyosan Logan.
-Szóval ma egytől meghallgatás lesz és kell egy negyedik fiú...-vezette elő James.
-Meddig kell maradnom?-kérdezte Logan.
-Négyig.-mondta James, mire megfeszült Logan.
-Sajnálom de nem fog menni... háromra otthon kell lennem...-motyogta miközben a földet fixírozta.
-Semmi probléma, akkor te majd hamarabb elmész...-mosolygott James.
-Rendben.-mosolyodott el Logan ismét. Meg tudnám zabálni, annyira édes!

Logan
A meghallgatásra begyakoroltuk a dalt és eljött az idő. Felmentünk a színpadra és fogalmam sem volt az időről... csak jól éreztük magunkat és azt mondták, hogy nem tetszett meg nekik senki. Ekkor az órára pillantottam és négy óra volt.
-Basszus!-kiáltottam, majd elkezdtem rohanni hazafelé. Mikor beléptem Nick nekivágott az ajtónak.-Bocsáss meg! Elnéztem az időt!

James
Miután hazaértünk Kendallékhez csengettek.
-Srácok titeket keresnek!-kiáltott Allison vagyis Kendall anyukája.
-Gratulálunk! Ti nyertetek... de hol van a negyedik srác?-kérdezte egy szőke hölgy.
-Tudjuk, hogy hol lakik... menjünk érte.-mondtam, majd beszálltunk a limóba és mikor megérkeztünk kopogtattunk és csengettünk is.
-Mi van már?!-tépte fel az ajtót egy piaszagú kigyúrt 30 éves körüli csávó.
-Logan Hendersonhoz jöttünk. Itt lakik?-kérdezte Kendall.
-Szarzsák téged keresnek!-kiáltotta a csávó. Öt perc múlva sem jött, így betessékelt minket és ment megkeresni Logant. Kit hívnak otthon Szarzsáknak? A környezet amiben élt nagyon piszkos volt és büdös, semmi nem utalt arra, hogy Logan itt élt volna. Kiabálást hallottunk, majd Logan lebucskázott a lépcsőn.
-Jól vagy?-kérdeztük egyszerre.
-Hogy tört volna ki a nyakad...-lépett rá Logan lábára keményen a férfi. Nem kiáltott fel, egy hang sem jött ki a torkán és nem is sírt. Nem mutatott semmi érzelmet...

Kendall
Fájt így látnom őt. Hogy bánhat így valaki egy másik emberrel?
-Vendégeid vannak te meg játszod itt a némát!-kiáltotta el magát a férfi.
-Bocsánat...-motyogta Logan a férfinak. Feltápászkodott, majd hozott egy kis mogyorót meg üdítőt.
-Alátét a poharaknak te szerencsétlen!-ordította a férfi.
-Sajnálom...-motyogta Logan.
-Tehát azért jöttünk, hogy elmondjuk, hogy ti nyertetek a meghallgatáson... ti jösztök velünk Kaliforniába!

Logan
-Meghallgatás?!-üvöltött rám Nick bácsi.
-Nick bácsi sajnálom, bocsáss meg!-könyörögtem, de már sarokba szorított. A fejemet védtem, más nem is érdekelt.

Kendall
A földön feküdt Logan és az az állat rugdosta az acélbetétes bakanccsal. Hirtelen ragadta meg Logan haját, majd annál fogva cibálta magával az emeletre.

Nick
Nem tudom, hogy mit is képzel magáról ez a kölyök. Először is megöli a szüleit, majd a feleségem is és még van pofája meghallgatásra menni?! Hajánál fogva vezettem a szobámba, ahonnan az övé nyílt... mármint az a kis lyuk ami neki való. Hallottam a rendőr szirénákat,  de ugyan miért jönnének ide? Egy szőke srác támadott meg, így elengedtem a haját a Szarzsáknak. Megütött, majd mikor a földre kerültem Loganhez szaladt és segített neki felállni. Míg nem figyeltek én előkaptam a késem és feléjük futottam. A szőkét akartam leszúrni, de Logan odakapta a kezét, így csak azt szúrtam át. Hirtelen sikított fel és a könnyei záporozni kezdtek. Végre! Már ezért küzdök mióta!

Lindsey
A rendőrség elvitte azt az elmebeteget... mikor megláttam, hogy átszúrta késsel a fiú kezét nagyon megijedtem... mit fog ehhez szólni a főnök? Mennyire lesz idegbeteg?
-Logan, úristen!-kiáltotta Kendall, mikor kihúzta a kést a kezéből és földhöz vágta. a könnyei folytak az arcán, de nem érdekelte.

-Jól vagy?-kérdezte Logan Kendallre nézve.
-Te neked szúrták át a kezdet Logan...-ölelte magához a fiút Kendall. Lassan simogatta a hátát és csak szorította magához, míg fel nem szisszent a barna srác. Gyorsan húzódott el a fiútól és felhúzta az ingét... véraláfutás, kék-zöld foltok...  azt hittem, hogy elsírom magam. Egy 16 éves fiúnak nem így kéne kinéznie. A többi fiú nem olyan sovány, mint ő. Sürgősen el kell őt innen vinnem... vagyis őket.
-Sajnálom fiúk, de indulnunk kell...-szólaltam meg.-Ígérem, hogy amint megérkezünk Hollywoodba látni fogja egy orvos.
-Rendben.-mondta James, mire Logan lábai összecsuklottak és Kendall kivitte az ölében. Kendall családja már elindult a szállodába, ahol élni fognak és a többi fiúnak is összecsomagoltak. Gondolom Logan nem nagyon szeretne hozni semmit magával. A limuzinban Kendall ölében volt Logan, aki tiltakozott ez ellen, de a szőke fiút nem érdekelte.

James
Kendall Schmidt te aztán tudod, hogy kell becserkészni a prédát... mosolyogva simogatta Logan arcát. Úgy érzem, hogy megtalálta a szerelmét. Nem tudja sok  mindenki, de Kendall biszex. Carlos heteró és én meleg vagyok... de valahogy nem tudok hinni Carlosnak. Mindig olyan aranyosan viselkedik és hát akárhogy is próbálkozik nem tud túl férfias lenni, na meg egy barátnője sem volt még... de egy dolgot nagyon jól tud. Megsértődni... mégpedig rám és én kénytelen vagyok bocsánatot kérni. Kendall sokat heccel azzal, hogy olyan mintha együtt járnánk. Igazán kedves tőle... na de végre lesz kivel szívatnunk. Nyertünk!

Carlos
Kendall úgy tartotta a karjai között Logant, mintha porcelánból lenne és bármikor összetörhetne és ahogy rá néztem a fiúra én is úgy éreztem, hogy bármikor összetörhet. Egy rossz mozdulat és elveszíthetjük... mindig is azt hittem, hogy tökéletes élete van. Mindig csak mosolygott az iskolában és segítőkész volt... azt hittük, hogy stréber és azért van már otthon 3 előtt, de kiderült, hogy rosszul gondoltuk. Úgy érzem, hogy a mi hibánk is, hogy eddig szenvedett, hisz észre kellett volna vennünk, hogy sosem tesizik valamiért, hogy nem ápol senkivel sem szorosabb kapcsolatot. Hogy senkit sem akart elhívni magához... hogy sosem volt kirándulni velünk... hogy sosem jött érte senki... hogy sosem jött a szülőire senki sem... jobban kellett volna figyelnünk. Éreztem a könnyeket lefolyni az arcomon... ő is sírt álmában és reszketett, míg Kendall jó szorosan magához nem ölelte.

-Nem lesz semmi baj, majd én megvédelek...-suttogta Kendall. Túl jó szíved van Kendall és lehet, hogy ez alkalommal össze is törik. Eddig te törted a szíveket és most lehet, hogy fordul a kocka. Túl nagy falat ez neked, haver. Remélem, hogy Logan nem ejt majd pofára és azt is, hogy te sem fogod kihasználni őt...

-Carlos ne sírj...-suttogta a fülembe James, miközben átkarolt és a karomat simogatta. Az arcomat már automatikusan fúrtam a mellkasába és szerintem már nála is csak berögződés, hogy simogatja a fejemet, míg kisírom magam.

James

Carlos... Kibaszott... Heteró... Pena... Miért csinálod ezt velem?! Miért fájdítod a szívem azzal, hogy sírsz?! A lélegzetem majdnem elállt, amikor a könnyeit megéreztem a mellkasomon. Ez annyira nosztalgikus... nem tudom, hogy miért, de majdnem mindig beindulok, amikor a mellkasomon sír... beletúrhatok abba a csodás hajába és bújik hozzám... James Maslow szomorúan közlöm, hogy hiába vagy szerelmes belé, hisz heteró srácról beszélünk, aki az egyik legjobb barátod.