What the Hell? [BEFEJEZETT]

2 fejezet

Christian
-Mi van?!-ordítottam Lindseyre.-Biztos csak rosszul hallottam valamit...
-Sajnálom Chris, de jól hallottad. Az egyik bandatagot otthon bántalmazták és még egyszer el kell mennie vallomást tenni...-mondta Lindsey.
-Hol van?-kérdeztem és elindultunk egy orvosi rendelő felé, ami nem volt túl messze. Mikor beléptünk megcsapott a penész szag... mondtam neki, hogy ne keltsen feltűnést, de ez már nagyon durva. Hogy tudott idehozni egy 16 éves fiút?
-Logan az isten szerelmére, vedd már le azt az inget!-kiabálta az egyik srác.
-Így nem tud megvizsgálni az orvos...-motyogta egy másik.
-Kérlek Logan... ígérem, hogy nem fog senki bántani...-szólalt meg egy újabb fiú.
-Rendben.-mondta a negyedik fiú is és én ekkor rontottam be. A fiú teste tele volt sebekkel, foltokkal és véraláfutásokkal... vágás nyomok és hegek is voltak a testén... arról nem is beszélve, hogy a bordái is látszottak. Az orvos gyorsan dolgozott, néha a fiú teste megfeszült, de egy hangot sem engedett ki... a keze át van szúrva?!
-Lindsey?-mutattam a fiú kezére.
-Igen... jól látod Chris.-mondta az asszisztensem remegő hangon.
-Egyébként maga ki is?-kérdezte a szőke fiú, akihez a bántalmazott fiú bújt.
-Én Christian vagyok, a menedzseretek. A Rock Recordsnak dolgozom... engem nem sűrűn fogtok látni a zeneszerzőt és az asszisztensét annál inkább...-mosolyogtam, majd ők is bemutatkoztak. Mikor kezet akartam rázni Logannel, de ijedten bújt Kendall mögé... lehet hogy Gustavo nem is olyan jó választás volt?

Kelly
Lindsey hívott, hogy csak egy hét múlva tudja hozni a fiúkat...
-Lindsey! Gustavo már így is idegbeteg, ahogy én is, hiszen meg kell néznünk, hogy milyen hangjuk van és a stílusukat is ki kell dolgoznunk. Kérlek ne szórakozz... már 2 perc múlva megérkezünk.-hadartam a telefonba.
-Rendben.-mondta remegő hangon.-De máshová kell jönnötök... tudod van az az öreg orvosi rendelő a sarkon.
-Akkor oda?-kérdeztem meglepődve.
-Igen.-mondta, majd kinyomta. Amikor beléptünk Lidsey várt ott minket és kérte, hogy kövessük.

Gustavo
-Kérlek ne kiabálj, és ne idegeskedj, de főleg ne csapkodj!-könyörgött Chris.
-Majd még eldöntöm.-mondtam, majd beléptem a szobába. Négy srác volt bent és az egyiket rendesen elintézhették... az agyamat elöntötte a düh.-Ti most szórakoztok velem?! Mi az ott?!
A szétvert srácra mutogattam és csapkodtam is. Megindultam a fiúk felé, akik menekülőre fogták, kivéve akire mutogattam. Rázni kezdtem őt, hátha bevallja, hogy ez csak egy szar poén...
-Sajnálom... bocsánat... nem akartam... csam kérlek a fejemet ne üsd...-suttogta könnyes szemekkel. Ekkor esett le. Ezek nem viccelnek ezt a srácot valószínűleg valaki jól elintézte... ha megtudom, hogy ki az én...-Ez fáj...
-Nem tudom, hogy ki vagy, de hagyd békén Logant és ha meg akarsz ütni valakit itt vagyok én...-választott el tőle a szőke srác. Hátrálni kezdtem, hisz a másik kettő is odaállt mellé.
-Ha egy ujjal is hozzá mersz érni...-mondták egyszerre. Legalább meg akarják védeni egymást.
-Eszem ágában sem volt megütni senkit... csak tudni akarom, hogy mi történt...-mondtam mostmár nyugodtan.
-A nagybátyja bántalmazza amióta nála lakik és most ez ki is derült számunkra... előttünk verte meg és szúrt át egy kést a kezén...-mondta a magasabbik barna srác.

Logan
Kendall az arcomat simogatta, miközben a hamlokát az enyémnek támasztotta.
-Nincs semmi baj...-suttogta Kendall.-itt vagyok. Megvédelek.
-Miért higgyek neked?-kérdeztem.
-Csak higgy nekem és kész...-mosolyodott el.-Hidd el nem bánod meg.
-Majd meglátjuk...-suttogtam, mire egy apró puszit nyomott a homlokomra. Felálltunk és még mindig fogta a kezemet.
-Gyere.-mondta, miközben elengedte a kezemet és felsegítette rám az ingem. Be akartam gombolni, de nem hagyta.
-Mondta az orvos, hogy ne használd a kezed.-mormogta Kendall.
-És ők Logan és Kendall...-hallottam meg James hangját. Odakaptam hát a fejemet, de Kendall csak gombolta az ingem, majd elkezdte bedugdosni a nadrágomba az anyagot.
-Te mit...?!-sipítottam fel.
-Nyugi...-puszilta meg az arcomat a szöszke.
-Be tudom...-kezdtem el mozgolódni, de elfogott.
-De én akarom neked bedugni...-mosolygott rám perverzen, mire éreztem ahogy ég az arcom.

James
Ebbe a mondatba jól bele pirult Logan... bár szerintem mindenki más is zavarba jött. Óvatosan öltöztette fel Logant Kendall és persze ha kellett ha nem végig simított mindig valahol Logan testén. Ennyire be jön neki?
-Cica...-simogattam Carlos hátát.
-Mondjad.-mosolygott rám.
-Ugye milyen édesek?-kérdeztem mosolyogva.
-Aham.-mondta.
-Úgy látom, hogy mi másik szobában leszünk...-mondtam.
-Jó lenne... nem szeretném megnézni ennek a vetkőzős változatát...-nevetett fel Carlos.
-Mehetünk.-mondta Kendall.
-Rendben, akkor át a Rock Recordsba és meghallgatjuk, hogy énekeltek.-mondta Gustavo, majd betaszigált a kocsiba minket és elmentünk az utca közepéig. Most komolyan ennyi miatt kellett kocsiba ülni? Miután bementünk az üveg túloldaláról mondták, hogy kezdjük el. Mind a négyen énekelni kezdtünk...

Kelly
A hangjuk egyszerűen megbabonázott. Nem tudom, hogy miért... Mióta énekelhetnek együtt, hogy ennyire jól megy nekik?
-Oké.-szólt bele a mikrofonba Gustavo. -Valami kérdés Kelly?
-Mióta énekeltek együtt?-kérdeztem.
-Hát mi hárman már évek óta...-mondta Carlos.-És Logan a meghallgatás napján csatlakozott hozzánk.
-Köszönjük srácok. Szólunk Blakenek és hazavisz titeket...-mosolyogtam rájuk.-Jó pihenést... holnap majd értetek megyünk.
-Rendben. Köszönjük...-mosolyogtak a srácok.

Allison
Mikor a fiúk hazaértek mosolyogva foglaltak helyet. Kendall nagyon jó kapcsolatban van Logannel... a kicsi fiam végre szerelmes is? Kérlek uram, hogy ő mellette maradjon ott és szeresse. Nekem már mindegy, hogy fiú vagy lány, akivel van csak legyen boldog. Megmutattam a két megmaradt szobát és a fiúk közölték, hogy miként is vannak a szobák felosztva. Logan és Kendall, Carlos és James. Valahonnan éreztem. Komolyan mondom, hogy manapság túl sokat szenvednek a fiatalok. James és Carlos kb. négy éves koruk óta szerelmesek egymásba, de James nem mondja meg, mert azt hiszi, hogy Carlos heteró. Carlos pedig nem vallja be, hogy meleg, hisz fél attól, hogy James nem akarná többet az egyik legjobb barátjának.
-Kendall!-sipákolta Logan. Siettem hát a szoba felé Carlossal és Jamessel a nyomomban... amikor beléptem Kendall csikizte Logant és a csípőjén ült.-Hagyd abba!
-Hívj a férjednek!-nevetett Kendall.
-Nem!-nevetett Logan.
-Mit mondtam asszonykám?!-emelte meg játékosan a hangját Kendall.
-Nem hívlak a férjemnek!-nevetett Logan.
-Asszony, ne kötekedj az uraddal!-szorította le a kezét Logannek a feje mellé.
-Nem akarok zavarni, de halkabban is lehetnétek egy kicsit?-kérdeztem mosolyogva, mire Kendall aprót bólintott, majd tovább nézett minket.
-Öhm... kimennétek?-kérdezte a fiam.-Még ezt le kell rendeznünk...

Kendall
Miután kimentek Logan felé hajoltam.
-Utolsó lehetőség!-mosolyodtam el.
-Egy indokot kérek!-nyújtotta ki a nyelvét édesen mosolyogva Logan. Lassan hajoltam hozzá közelebb hozzá, majd mielőtt behúzta volna a nyelvét bekaptam azt és át is vezettem az én nyelvemet a szájába. Lassú, lágy csók volt, amivel megajándékoztam őt. Miután elváltunk mosolyogva figyeltem a kipirult arcát.
-Ez az indok...-mosolyogtam.
-Rendben, te vagy a férjem...-nézett mélyen a szemembe Logan.
-Helyes válasz Asszonykám.-pusziltam meg a száját, majd elengedtem a kezét.-Akarsz menni fürdeni?
-Igen.-mondta az alattam fekvő.