Igaz történet!
1 Amit leírok ide, azt nem azért írom hogy sajnáltathassam magam!
2 Ha nem tetszik, ne olvasd el. Senkit sem kötelezek arra hogy elolvassa.
3 De ha úgy döntesz hogy elolvasod, akkor a következőket láthatod.
* Az életemről fogok írni...
Életemben most először tapasztaltam meg azt, hogy a saját anyám elküldött a jó édes anyámba. Mondjuk úgy hogy sokkal csúnyábban fejezte ki magát. Tudni kell hogy egy alkoholista mindig a körülötte lévő embereket hibáztatja, saját magát soha! Én nap mint nap megkapom anyámtól hogy minden az én hibám, de mikor a szemtől szemben elmondom neki hogy csak is miatta jutottam ide ahol most vagyok akkor a szemembe röhög és azt mondja hogy az sem az ő hibája.
Hogy mit érzek most?
Egyszerű! GYŰLÖLETET!
Gyűlölöm a saját anyámat mert egy nagy rakás szar! Gyűlölöm mert tönkre tette az életemet és nem saját magát hibáztatja a történtekért hanem engem. Ha lenne bármiféle megoldás bármilyen kiút, én sprintelve futnék a kiskapu felé.... Nem is tudom pontosan mit is csinálhatnék hogy ne kapjak ideg összeroppanást.
Elmesélek nektek valamit. Valamit amit még senkinek nem említettem.
Minden egyes bántó szót elraktározok az agyamban, de szerintem ezzel sokan vannak ugyan így.
Szinte minden nap, megkérdezem magamtól, hogy miért is vagyok életben?! Miért nem tudtam eddig megölni magam??? És hogy milyen lehet az hogyha az embert szeretik és boldog?? Soha életemben nem voltam boldog, vártam arra hogy majd lesz egy ember aki szeretni fog olyannak amilyen vagyok, és elfogad majd minden hibámmal együtt. És itt most nem egy fiút értek. Mondja már meg valaki nekem, mi értelme van annak hogy élek. Mert őszintén én magam nem tudom megtalálni a helyes választ. Próbálom úgy felfogni a dolgokat, hogy egyszer majd biztosan jobb lesz. De mikor????!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
