Ti mit tennétek akkor ha közölnék veletek, hogy már csak pár napotok van vissza az életből.?!
Lehet hogy hülyeségnek hangzik, de én biztos leülnék az első napon és azon az egy napon kiválasztanék egy könyvet és az egész napot végig olvasnám. Aztán másnap, felhívnám azt az embert aki nekem a legfontosabb és az egész napomat vele tölteném. Fogalmam sincs mit tennék ha ez megtörténne. Hisz csak most jöttem rá arra, hogy én szeretnék élni. Szeretném megtapasztalni azt, milyen az ha az embert tiszta szívből szeretik. Én szeretnék fontos lenni valakinek, aki úgy érzi én vagyok a mindene. Talán ez kicsit túlzás de én így gondolom.
Szeretném ha az én gyerekeim majd boldogak lennének és egy szerető családban nőnének fel. Én nem kaptam meg ezt, én nem voltam soha boldog, de nekik megakarom adni. Persze ne értsétek félre nem akarok 17 évesen még gyereket. De tudom hogy amit én nem kaptam meg soha én azt megfogom nekik adni. A szeretetet. Hisz egy gyereknek szeretetre gondoskodásra van szüksége.
És csak most jöttem rá arra, hogy nem akarom azt a személy anyának szólítani, aki világra hozott.
Hisz az nem anya, aki csak megszüli a gyereket aztán meg jó magasról tojik a fejére. Szerettem volna megtapasztalni milyen az mikor egy embert szeretnek. Talán az elején furcsa lenne, de idővel hozzá tudnék szokni hogy valakinek fontos vagyok.
Kérlek írjátok le a véleményeiteket :) kíváncsi vagyok rá :) !!
ESTÁS LEYENDO
Bárcsak megérthetnéd... {Befejezett}
No FicciónIgaz történet! 1 Amit leírok ide, azt nem azért írom hogy sajnáltathassam magam! 2 Ha nem tetszik, ne olvasd el. Senkit sem kötelezek arra hogy elolvassa. 3 De ha úgy döntesz hogy elolvasod, akkor a következőket láthatod. * Az életemről fogok írni...
