VII.

170 17 7
                                    

Csak mondom,hogy amíg a story-t írtam,egy bizonyos dalt hallgattam közbe.Nagy rész ez ihlette a hetedik részt.Ha van kedvetek nektek is hallgatni,miközbe olvassátok,tessék:



3.nap

Sora szemszöge:

Amint kifújtuk magunkat,felindultunk a szobánkba.

-Kis híján simán lefutottuk a maratont.-nevettem visszagondolva a történtekre.

-Ahha!Ahhoz képest még gyorsan is futottál,de úgy is én értem előbb ide.-lihegte Gi.Na tessék,és máris kötekedik!Közbe a lift felért velünk az emeletünkre és bevágódva az ajtón lefeküdtünk az ágyra.

-Ne kezd!-figyelmeztettem,hogy most semmi erőm vele szájalni.-Amúgy meg én erősebbet rúgtam.-ezt nem hagyhattam ki.

-Ahh,nem hiszem.-kelt a barátnőm a védelmére.

-Dehogy nem,én..-szakította meg a mondatomat egy kopogás.-Biztos a fiúk.-próbáltam felkelni a kényelmes ágyamról,de sikertelenül.A kopogás egyre türelmetlenebb lett.Ez így nem fog menni,túl lusta vagyok.Végül eszembe jutott egy terv,ami sikerülhet.Ki is próbáltam.Az eredeti ötletem az lett volna,hogy nagy lendületet veszek és bukfencezve legurulok az ágyról talpra érkezve.Annyira beleéltem magam,hogy a nagy lendület megvolt,de sajnos túl nagyra sikeredett és BUMM..lesmároltam a padlót.-Gi!Engedd már be őket te!-ültem fel és óvatosan elkezdtem  simogatni a fájó testrészeimet.

-Még az ágyról sem tudsz normálisan felállni.-nevetett lesajnálóan.-Most azt várod,hogy álljak fel innen?Fáj a lábam.-színészkedett.

-Fúúú,a lusta fajtádat.-megkapaszkodtam a hülye ágy szélébe és nehezen felhúztam magam.Mint egy vén öregasszony,olyan tartásba indultam meg az ajtóhoz.-Hello,gyertek be.-tártam ki az ajtót nyöszörögve.

-Hmm..-biccentett Tae és Jimin-nel együtt bejöttek a házba.Itt valami nagyon nem stimmelt.Hol marad az a folytonos vidámság és hangoskodás?Talán valami rosszat tettünk?Mindegy is,már ezen sem maradt erőm gondolkozni.Bementek a szobába Gi-hez és leültek egy-egy székre.Én is követtem őket,de én viszont az ágyamon foglaltam helyet.Mivel senki sem szólalt meg,elkezdtem mesélni nekik,hogy miről maradtak le.

-Képzeljétek,hajnali egykor kimentünk a tengerpartra Gi-vel sétálni és ő olyan hülye volt,hogy amikor lelocsoltam azt hitte,hogy kimarja a só a bőrét!-nevettem,reménykedve,hogy a fiúk is elmosolyodnak vagy valami,de fapofával néztek ránk továbbra is.Talán betegek?

-Héé,nem is így volt!Azt mondtad,hogy maróhatású a tengeri só.Na de mindegy,ezt a témát hagyjuk is.Inkább azt meséljük el,amikor elhaladtunk egy csapat ittas fiú mellett.-woow,csoda történt.Az "ittas fiú" szóra mindketten felkapták a fejüket.

-Kettő leszólított minket és perverz vigyorral a képükön zaklattak minket.Azt akarták,hogy kicsit játszadozzunk velük,de mi jól tökön rúgtuk őket és elrohantunk.-húztam ki magam büszkén.


Gi szemszöge:

-Nos,velünk ez történt.-ecseteltem.-És ti mi járatban?

Florida-i nyaralás (BTS)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora