Tipikus Tini Story😜😍😘 |BEFEJEZVE|

12.rész

Az ébresztő zajára keltem, Ádi még mellettem feküdt. Kinyomtam az ébresztőt és Ádi felé fordultam. Nem ébredt fel. Elkezdtem puszilgatni, csókolgatni. Na erre már felébredt.

-Jó reggelt álomszuszék!-csókoltam meg!

-Jó reggelt. Mindig ilyen ébresztőt kérek.-mosolyodott el, és adott puszit az orromra, majd elkezdtünk csókolózni. Ádi elkezdett simogatni.

-Nee..suliba kell mennünk.

-És?? Nem kezdődhet jól a reggelünk a hülye suli miatt?

-Nem az.. Csak nincs időnk.

-Gyors leszek, ígérem!!-és a nyakamra tapasztotta a száját.

-Nee...-toltam el magamtól.-délután annyit kapsz amennyitt csak akarsz, de most ne..rendben?

-Jóó, rendben. Talán kibírom. De csak talán...

-Jajj te.-adtam apró puszit a szájára, és elindultam a fürdőbe készülődni. Mivel jó pár ruhadarabom, volt már Ádinál, ezért az, hogy mit vegyek fel nem volt gond.

Utánam, meg Ádi is elment készülődni. Utána lementünk reggelizni. Ádi anyukája valami isteni gofrit tud készíteni. Épphogy leültünk az asztalhoz, Ádi anyukájának már el is kellet mennie dolgozni.

Megreggeliztünk, majd elindultunk a suliba. Unalmas órák, unalmas nap.
Semmi extra nem volt a suliba.

Viszont suli után nem haza mentünk, hanem én edzésre mentem, Ádi pedig elkísért. Mivel őt nem engedik be az edzédre a táncterembe, ezért neki kint kell várnia. Szegény.. 2órán keresztül, egyedül ül és vár rám. Ez a fiú tényleg szeret ha képes megvárni, minden eggyes alkalommal.

...

Vége az edzésne, és Mátéval hülyültünk, és vele mentem ki a kapuba, ahol Ádi szokott várni. Máté a hátán vitt ki. Ádi furán nézett ránk.

-Nee Máté!! Tegyél le!!-nagynehezen, de Máté letett.

-Szia Édes.

-Szia Baba!-köszönt Ádi, és megcsókolt, úgy, hogy tudassa Mátéval, hogy én az ővé vagyok. Mintha Máté nem tudná, hogy eggyütt vagyunk Ádival.-Mehetünk?

-Persze. Szia Máté!

-Héé Hugi! Nem felejtettél el valamit?-Nézett rám Máté széttárt karokkal.

-Jajj de! Bocsi.-odamentem hozzá és megöleltem. Ádi villámokat szórt a szemével.

-Szia Máté. Majd dumálunk.

-Okés! Csá Hugi! És csá Ádi!

Ádi már nem köszönt vissza Máténak. Elindultunk hazafelé, megakartam fogni Ádi kezét de elhúzta.

...

Mikor kicsit távolabb voltunk már, rákérdeztem.

-Ezt most miért kellett?

-Mit miért?

-Nagyon is jól tudod mit. Miért kellett bunkónak lenned Mátéval? Máté tudja, hogy járunk, nem kell féltékenykedned.

-Tudom, hogy tudja. De akkor sem úgy viselkedik veled mintha csak haverok lennétek. És nem féltékenykedek.

-Aha. Értem. Féltékeny vagy..

-Nemis.

-Ja.  Bocs.  Nem vagy féltékeny, csak nem bízol bennem, és bármelyik fiú haverommal vagyok, te csak féltékenykedsz. Mindegyik haverom tudja, hogy járunk, és te nem hagyod hogy bármelyikkel is eggyütt legyek, ha te nem vagy ott.-mondtam, szinte már kiabálva.

-Tudod, az a baj, hogy túl sok fiúval barátkozol, és túl jó kapcsolatod van mindeggyikkel. Eggyikkel sem úgy viselkedsz, mintha "csak barátok" lennétek. És ez elég okot ad a féltékenykedésre.

-Szóval ez a bajod. De tudod mit, van rá megoldás.

-Ugysem fogod kibírni, hogy nem találkozol velük.

-Nem is arra gondoltam. A haverjaimmal fogok is haverkodni, összejárni, hülyülni, dumálni. Csak veled nem!! -megfordultam, és faképnél hagytam. (Nemtudom mikor álltunk meg, de az utca közepén álltunk.) Ádi próbált visszatartani, de nem érdekelt. Hagytam a francba.

...

Amikor hazaértem, megfogtam Ádi nálam maradt cuccait, és összepakoltam egy táskába, majd elindultam hozzájuk, hogy visszaadjam neki. Bár legszívesebben elégettem volna, de kellettek cserébe a saját cuccaim, tehát nem tettem.

...

Az ajtóba érve bekopogtam. (Míly leglepő:D) Ádi anyukája nyitott ajtót.

-Szia Hugi! Hát te? Ádi még nincs itthon. Azt hittem veled van.

-Úgy volt, de összevesztünk, és csak a nálam maradt ruháit hoztam vissza. És ha nem gond elvinném a saját cuccaimat.

-Ohh..ezt sajnálattal hallom, de persze vidd csak a cuccaidat, tudod merre van.

-Köszönöm.

-Esetleg kérsz valamit enni, inni?

-Nem, köszönöm. Csak összeszedem a cuccaim, és már nem is zavarok.

-Rendben.

Felmentem, Ádi cuccait, kiburítottam a szobálya közepére, a táskába-amibe vittem Ádi cuccait-beleraktam az én holmimat. Majd elköszöntem, és hazamentem.

Sziasztok. Ennyit mára, remélem tetszett. Hamarosan hozom az új részt. Csók😘