A Tréfamester!

Egyetlen üzenet, ezernyi érzelem!

Véééégreeee.....hah , már azt hittem sosem kerülök ágyba, úgy érzem magam mint valami selejtes hulladék amit még jól meg is tapostak, na de ne siessük el, haladjunk sorjában. Miután Emi volt szerencsés benyitni amikor épp életem egyik legcsodálatosabb és egyben legkínosabb eseményét éltem át, mindenki lefagyott és ezzel ment el körülbelül 5 perc amikor is Márta megszólalt hogy ez már neki gáz , erre mindenki elkezdett röhögni csak mi a két delikvens hanyagoltuk ezt . Én speciel azért mert épp azt latolgattam, hogy mennyi az esélye annak hogy most leszálljanak az UFO-k és kiirtván az emberiséget megmentenének eme kínos helyzettől, hogy Mark momentán min agyalt akkor épp halvány lila tippem se volt, bár elég gyanúsan piroslott az arca. Mire mindent megbeszéltünk a srácokkal már délután háromra járt az idő minek hatására majdnem szívinfarktust kaptam. Diszkrét felkiáltással ami inkább beillett visításnak , közöltem a többiekkel, hogy én nekem most kurvára el kéne indulnom különben elkések a munkából és engem minimum keresztre feszítenek. Ez végül nem történt meg hála a jó istennek vagy inkább annak, hogy nem vette észre egy rendőr sem, majdnem úgy száguldottam a motorommal hogy az kiakasztotta volna bőven a mérőt.  Amúgy is kissé labilis idegállapotomat csak fokozta, hogy ma az ügyeletes Mss.Énvagyokatökélyéseztsenkisemvonhatjakétségbemertakkoregydarabszar-al voltam egy műszakba osztva. Egyébként egy nagyon otthonos kis pékségben dolgozok mint eladó. Alapból imádom a helyet, a tulajdonos egy idős házaspár akiknek aranyból van a szívük, a többi alkalmazottal is remek a kapcsolatom, ám ezt a kis....kis.....phá nem tudom minek nevezzem, rinyagépet szívfájdalom nélkül adnám el a szervkereskedőknek bár nem tudom mit tudnának kezdeni egy lánnyal akinek rossz a mája, nincs szíve , az agya meg maximum akkora mint bolha farán a pattanás. A valódi neve Go MinRa aki  amikor beveszi az első lélegzetet attól kezdve csak azt fújja, hogy milyen szerencsés ez a bolygó és lakosai mivel ő ide született meg, hogy várjuk csak ki és a nagy múltú családok egyszer felfigyelnek majd a kiváló szépségére, meg a penge eszére meg most végigmondhatnám azt a kilométer hosszú ömlengést amit nekünk nap mint nap ledarál de akkor itt döglünk meg. Szó mi szó valahogy átvergődtem azon a kínkeserves hat órán amit vele összezárva kellett eltöltenem , de a végére már úgy éreztem, hogy  ha valaki felkínálná a lehetőséget akkor röhögve futnék bele a láncfűrészbe. Na mindegy most már itt fekszem pihe puha ágyikómban....ÉS A PICSÁBA NEM TUDOK ELALUDNI! Az időm nagy részét lekötötte a munka meg a fent említett orvosi műhiba és nem volt időm gondolkozni azon a csókon ami jegyzem meg életem első igazi csókja volt és óh micsoda csók, de akkor is! Holnap már megyek aláírni a szerződést és ezt rögtön követi majd a tökéletes ház kinézésére tett elkeseredett kísérlet, hogy mire elindul a műsor ami számomra talán egy kicsit túl gyorsan is bekövetkezik, ha így folytatom nem fogom élve megúszni. Egyszóval most aludnom kellene és nem Mark puha és édes ajkain gondolkodni arról fantáziálva, hogy az a nyelv hol tanulta meg azt az érzéki táncot amivel spontán eljuttatott volna a mennyekbe és.... a jó kurva életbe Viki legalább magad elől ne titkold el a nyilvánvalót! Annak ellenére, hogy sokszor arrogáns és egy beképzelt hólyag a csók és az azt megelőző pár pillanata akkora hatással voltak rám, hogy ott és abban a percben szinte el is felejtettem kivel is állok szemben. Ha belegondolok még ezekkel a kis intermezzókkal is élvezem a társaságát. Akár még bele is tudnék szeretni ha lenne rá elég idő és olyanok lennének a......mégis mi a jó büdös francot beszélek én itt össze-vissza? Vikikém én felettébb örülök, hogy letisztáztad magadban, hogy tetszik de azért ennyire már ne szaladjunk el. Mégis a közelében mindig úgy érzem magam mint akibe belevezették az áramot, csoda ha nem kapok lángra. De ez nem azt jelenti, hogy ömlengd tele a szobát és addig áriázz neki még ha képletesen is, amíg be nem rekedsz!!!! Remek most már nem tudom eldönteni, hogy megőrültem vagy csak szimplán skizofrén vagyok? -mindegy majd, holnap ha letudtam ezt a hacacárét beszélek  majd a lányokkal erről, és most már tényleg aludjunk mert holnapra nem lesz belőlünk semmi. Forgolódok, forgolódok de egyszerűen nem megy, már odáig jutok, hogy bevetem a jól bevált bárányszámolást ami jegyzem meg nem válik be így utolsó mentsváramként kicsoszogok a konyhába, hogy igyak egy pohár tejet és végre valahára jó éjszakát mondhassak magamnak. Látjátok? Mondom, hogy skizofrén vagyok! Miközben iszom a tejet a tekintetem a konyhapult felé téved és észreveszem, hogy kinn felejtettem a telefonomat ami így önmagában nem is lenne meglepő ha nem villogna úgy mint egy pánikbeteg sziréna. Hála a jó istennek, hogy levettem róla a hangot mert különben már az egész házat idecsődítette volna. A poharat a mosogató szélén hagyva veszem fel a kis készüléket majd feloldva a zárat látom, hogy üzenetem érkezett még pedig....Marktól?? O.O És ha jól látom akkor több mint öt órája küldte el. Fura. Megnyitom és olvasás közben, ismeretségünk óta először teljesen ellágyulok. Úgy érzem a szavai őszinték és ettől az eddig mellkasomban lüktető húscafat egy pillanatra megáll. Tudjátok hiába viccelődik az ember, hiába rejti humor, gúny vagy arrogancia mögé a sebeit attól azok még ott vannak és minden egyes perccel csak egyre jobban lüktetnek, és sajnos hiába csak álca az amit visel, nagyon kevesen látnak be alá, csak nagyon kevesen értik meg a gúnyos hangnem mögött lapuló összetört pillantást ami azért kiált, hogy vedd észre. Azért mondom el ezt nektek mert én is ember vagyok, szóval nekem is vannak , sajnos. Úgy látszik Mark ha nem is mindet de egy ilyen sebet felfedezett a tekintetemben amit nagyon nem akartam. Csak Márta és Emi tudják a sebeim történetét senki más és vagyok annyira emberi, hogy minden erőmmel amim van takargassam őket a külvilág elől. Hiszen ki szereti ha gyengének látják igaz? Azt hittem, hogy  kihasználja azt a pillanatot és még ha nem is érti de megpróbál vájkálni a sebben.....de nem tette. Ezért ütött úgy szíven az amit írt, mert a szavai megértőek voltak és ami még jobb nem próbált meg velük gyámoltalannak feltüntetni és ez jól esett. Mert erősnek lát és nem olyannak akit meg kell védeni. Miután itt kellőképpen kipicsogtam magamat egy válasz után lezárom a telefonomat majd visszabújva az ágyamba, amint párnát ér a fejem rögtön elalszom, méghozzá mosollyal az arcomon.

" Kedves Viki bocsánatot szeretnék kérni az eddigi viselkedésemért, hidd el nem állt szándékomban a lelkedbe tiporni remélem tudod. Eddigi ismeretségünk alapján tudom, hogy egy erős és határozott nő vagy de engedd meg nekem, hogy őszintén bocsánatot kérjek. Tisztában vagyok vele, hogy minden erőddel próbálod elrejteni az árnyakat amik a szemedben vannak  ám  a csók után mégis észrevettem , hogy egy fájó emlék felhőzte el a tekintetedet ami bevallom nem tetszik. Kérem vissza a kötekedő és néha bunkó Viki megértetted? Ez a nagy Mark király parancsa és ha nem engedelmeskedsz akkor jajj neked.

U.i.: Csak mert most kedves vagyok ne hidd, hogy lealázhatsz a versenyen, úgy is én nyerek!,,

"Válasz:  Ne strapáld magad menőkém olyan állatfaj még nem született a földre ami le tudott volna engem győzni ezt jegyezd meg. A  csipkelődéseid meg körülbelül olyan hatással vannak rám mint ha te most egy  lufikalapáccsal akarnál agyonverni, egyszóval semmi, zéró, nulla :P 

U.i.: ........Köszönöm....:),,

Nem sejthettem, hogy ez a kis közjáték mekkora lavináz indít majd el.

Helló gyerekek, végre szabad vagyok ráadásul még pihentem is egy kicsit ami miatt tudom, hogy legszívesebben bedarálnátok de remélem ezzel meg az elkövetkezendő részekkel kiengesztelhetlek titeket. A tréfákra sem kell sokat várni, hisz nem sokára beköltöznek és akkor indul a banzáj. Köszönöm, hogy a csapongásaim ellenére is olvassátok és szeretitek a történetemet, köszönöm nektek :)  <3 Találkozunk legközelebb !