Úgy kikeltem magamból mint még soha. Visszarántottam a függönyt és ordítani kezdtem, vertem az asztalt és bizonyára elég hangos lehettem, mivel Lucas aggódó arcal nézet fel a szobámra, a csaj meg ilyen "itt elmebetegek laknak?" fejet vágott. Leszarom mindkettőt. Azt hisznek vagy gondolnak amit akarnak, de most betelt nálam a pohár. Nem elég hogy belém szúrják a kést még Lucas meg is forgatja.
Anyám szaladt be a szobámba.-Úristen, Susana mi történt?-kérdi anyám aggódóan.
Én pedig könnyes szemmel kimutattam az ablakon és azonal parancsoltam anyámnak jogy segítsen lemenni.
Mikor kiértem az ajtón már sétáltak Lucas házuk felé(kézenfogva!!!), de nem nagyon zavart, hogy reggel nyolc óra van, utánnuk ordítottam egy olyat, hogy a csaj ugrott egyet. Amúgy is mi a szart keresnek ők reggel 8kor a MI házunk előtt?
-Lucas! Te mocskos dög!-igen, jobb nemjutott eszembe, olyan ideg volt bennem-Hogy tehettél ilyet? Miért csinálod ezt velem? Nem elég hogy elvesztettem a lábam, te még belém is rúgsz? Itt írogatod nekem este, hogy csak te jársz a fejembe, meg minden lófaszt, jajj meg ne hatódjak, aztán a kis ribancoddal itt a házunk előtt nyaljátok egymást, DIREKT, hogy féltékennyé tegyél? Hát köszönöm szépen ha ennyit érek neked akkor, csinálj belőlem továbbra is majmot. Nemérdekelsz. Ne is szólj hozzám soha többé, de még csak a közelembe se merészelj jönni, mert nagyon megbánod. Esküszöm ha feltudnék álni olyat lekevernék, hogy a kis segnyalód nem bírna felkaparni a betonról.-fejeztem be a folyamatos ordításomat. Kicsit megkönnyebbült a lelkem, de lelkiismeretfurdalást éreztem, ugyanis így még nem beszéltem senkivel. Mind a ketten szájtátva álltak aztán én megfordultam és hazagurultam. Még az ajtóban egyszer visszanéztem, és annyit láttam hogy Lucas sír, a csaj meg karbatett kézzel "hallgatom" fejet vágott.
Leszarom. De tényleg. KOMOLYAN. Megérdemelték mind a ketten. 3 nem fogadott hívás jött azóta, 2 Lucastól, 1 pedig ismeretlen szám. Gondolom attól a csajtól. Nem vettem fel. Továbbra is az ágyamba fekve sírtam. Nem segített sem a tea, sem a kakaó, sem a kaja, sem anyu gyönyörű hangja, semmi. De még Sam aggódó hangja a telefonban sem. Kinyomtam neki, aztán két perc mulva a szobám ajtaján kopogott valaki, majd mikor mondtam hogy szabad, megint végighalgathatta a picsogásom és míg be nem fejeztem, ott volt mellettem, halgatott, és fogta a kezem.
Mire valók a legjobb barátnők. :)
