A Válogatott és Én -Nagy Ádám-

6. rész

Teljesen lefagytam, sőt, még el is felejtettem,hogy mit kérdezett.
-Tessék?
-Azt kérdztem, hogy eljössz-e velem egy RANDIRA? - artikulálta a randi szót.
-De minek akarsz velem randizni? -kérdeztem még mindig értetlenül.
-Mert meg akarlak ismerni. -felelte.
-De miért akarsz megismerni?
-Mert érdekelsz.
-De miért érdekellek?
-Mert tetszel! Na most már abbahagyod? -kérdezte kicsit dühösen.
-Nanananana. -mondtam- Hogyha már ennél a témánál tartunk. A levélben milyen első pillanatról beszéltél?
Erre a kérdésre már régóta érdekelt a válasz, de most, végre megkérdeztem.
Ádám lassan kifújta a levegőt, majd elkezdett beszélni.
-Emlékszel,amikor a találkozó napján elmentél futni? -kérdezte.
Nem szóltam, csak bólintottam.
-És emlékszel, amikor neki mentél valakinek?
Erre is csak bólintottam.
-Na. Az a valaki én voltam. Attól a pillanattól fogva szerelmes vagyok beléd. -vallotta be.
Nem válaszoltam neki semmit, csak ledobtam a táskámat a földre és megöleltem.
Jól esett beszívni az illatát, és magamhoz fogni. Erre vágyok már két éve. Még egy álmom teljesült ma. Hurrá!
-Ezt vegyem igennek? -törte meg a csendet.
-Egy hatalmas igennek. -mosolyogtam rá.
-Akkor holnap este hatra küldök érted egy taxit, és nálam vacsorázunk. Én főzők. -kacsintott rám.
-Szuper. Nekem viszont mennem kell, úgyhogy szia Ádám. -adtam egy puszit az arcára. -Holnap találkozunk. -felvettem a táskámat, majd elindultam az épületből.
Nagyon boldog voltam, hogy az ember, akit szeretek, végre viszont szeret. Vagy valami olyasmi.
-Emma! Emma! -hallottam meg egy kellemes hangot a hátam mögül.
Megfordultam és Nagy Ádámmal találtam szembe magam.
-Igen? -kérdeztem bályosan.
-Tényleg a rajóngóm vagy? -kérdezte.
-A legnagyobb rajóngód két éve. -mosolyogtam rá.
-Oké. Szia! -köszönt el.
-Szia! -intettem neki.
Beszálltam az autómba, és bekapcsoltam a rádiót. Pont az egyik kedvenc számom ment, a Cheap Thrills, úgyhogy beindítottam a motort, és elkezdtem dúdolni.
Mivel holnapra nincs semmi ruhám, és úgyis itt vagyok a városba, bemegyek a plázába.
Kiindexelek a parkolóból, majd az épület felé veszem az irányt.
Amikor odaértem, lementem a mélygarázsba, hátha ott találok parkolóhelyet. Sikeresen jártam, így leállítottam az autót, bezártam, és a lifthez megyek.
Amikor beléptem, elfogott egy érdekes érzés. Minden divatmajom a legújabb ruhákban járkál, és lenézően néznek rád.
Hát ez van.
Egy márkás boltba belépek, és elkezdek válogatni a ruhák között.
Nem szeretnék túl elegánsat, de túl lazát sem.
Hosszas gondolkozás után a választásom egy combig érő csipkés fekete szoknyára esett.
Bementem a próbafülkébe, és felpróbáltam.
Pont rám passzolt, és őszintén, tetszettem benne magamnak.
A pénztárhoz mentem, ahol kifizettem a ruhát.
Úgy gondoltam, hogy bemegyek a Tescoba venni egy üveg bort, de csak azért, hogy ne érkezzek üres kézzel.
Félédes bort vettem, mert az a kedvencem, és mellé egy dísztáskát.
Amikor már mindennel készen voltam, lementem az autómhoz, és elindultam haza.
Otthon Anya várt rám.
-Szia Kicsim! Na mi volt? -érdeklődött.
-Szia Anya! Minden szuper volt, nagyon jól éreztem magamat, és tehetségesnek tartanak, úgyhogy felvettek! -jelentettem be ünnepélyesen.
-Úristen! Ez fantasztikus!
-Hát az! És tudod mi még ennél is fantasztikusabb? -kérdeztem.
-Na mi?
-Hát az,hogy Nagy Ádám RANDIRA hívott! -sipítoztam, mint egy liba. De hát ilyen helyzetekben ki nem viselkedik így?
-Komolyan? Mesélj el mindent!
Anyunak mindent elmeséltem egytől-egyig, a ruhát is megmutattam,majd fáradtan felbicegtem a szobámba.
Ledőltem az ágyamra, majd behunytam a szemem.
Hosszú volt a mai nap...

Szervusztok Drága Olvasóim!
Sajnálom,hogy ilyen eseménytelen részt hoztam,de ígérem, nemsokára beindul a sztori!:-)
Pusszantás:

#zs