Miért ilyen?

275 13 0
                                    

Nagy Ádám...Lehet fura de én még soha nem hallottam róla.Ezért gyorsan beírtam a Google-ba és egy kicsit utána néztem...Hm, a képeken ugyanolyan mint élőben.Nem tudom mit gondoljak ról.Lehet ő is csak egy újabb felkapott sztár-focista?Nem tudom...
-Te!-szólított meg Ádám.
-Tessék?-fordultam oda hozzá.
-Nem tudod hogy...-mondandóját a telefonja csörgése zavarta meg.
-Mindegy.Mennem kell.-mondta miután letette a telefont.Felvette a pulcsiját és elviharzott.Örülök hogy elment.Vagy mégsem?Saját magamnak akarok hazudni...Élvezem a társaságát.Lehet azért mert nem beszél sokat.
Nagy levegőt vettem és felálltam, Zsombival találkozok és készülnöm kell.Gyorsan eltelt a délelőtt...A szekrényemből egy fekete felsőt vettem elő.Mivel csak én vagyok a szobában levettem a felsőmet és pontosan abban a pillanatban benyitott Ádám.
-Oh te jó ég-néztem magam elé, teljesen elpirultam.Végül észbe kaptam és eltakartam magam.
-Hm-mondta és közben mosolygott.
-Mivan?-kérdeztem mérgesen.Ez nem vicces.-Kopogni nem tudsz?
-A saját szobámba?-még mindig mosolygott.
-Azt hittem dolgod van...-mondtam flegmán.
-Van is.-mondta-csak itt hagytam a telefonom-emelte fel a készüléket.-De nem bántam meg-kacsintott és kiment.
Úristen.Ez nagyon kínos volt.Felvettem a fekete felsőt és csak ültem.Pár perc múlva felfogtam a történteket és a szekrényből kikerestem egy rövidnadrágot is.Azt viszont a mosdóban vettem fel.Miután felöltöztem elindultam a főbejárathoz ahol Zsombival találkozom.
-Szia-mondta és adott egy puszit.Puszi?Sosem szoktunk puszit adni egymásnak.Zsombi kicsit fura mostanában..
-Hali-mondtam.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Persze-mondtam mosolyogva-Hova megyünk?-kiváncsiskodtam.
-Valamilyen bárba.Egyik barátom ajánlotta.Inkább egy bulinak nevezném.
-Oh-csak ennyit tudtam mondani.Nem nagyon szoktam bulikba járni.Inni pedig egyáltalán nem.Szóval szerintem engem egy pohár sör is kiütne.
Hamar odaértünk a buli helyszínére.Az utat beszélgetve töltöttük.Zsombi nem akarta elhinni hogy Nagy Ádám a szobatársam...Szereti a focit.
A "buli" annyiból állt hogy részeg emberek táncoltak részeg emberekkel, hangos zenére.Érdekes.
-Maradj itt!Elmegyek inni hozni.-mondta.Bólintottam.Miközben néztem az embereket meg láttam Ádámot.Rámnézett, aztán elfordult.Úgy tesz mintha nem ismerne...Oh na persze.
-Szia-mentem oda hozzá.Abból a társaságból mindenki rám vetette a tekintetét.
-Szia-mondta alig hallhatóan.Ez a társaság nem volt részeg.Vagy csak jól leplezték.Mindenki csak nézett.Ilyesztő.
-Úristen-hallottuk Zsombi hangját.Most őt nézte mindenki.
-Ti itt?-meglepődött arcot vágott.Odaadta nekem az inniva...sör...sört hozott...Nem tűnhetek puhánynak 3 focista előtt, sőt kemény akartam lenni ezért fénkig megittam...Jó ez csak sör szóval kemény biztos nem leszek.Ádám szúrós tekintettel nézett Zsombira.Szóval...Nem szimpi neki Zsombi.Megcsókoltam.
-Fúj-fordult el az egyik focista a társaságból.Mit csináltam?Én nem akartam...Ez az ital hatása?Vagy csak azt akartam hogy Ádám figyeljen rám?De elment...Nem érdekelte...Ami pedig meglepett, Zsombi visszacsókolt...Mit mondok majd neki?Mi ütött belém?Körülnéztem és Ádám már egy szőke nővel táncolt...elég erotikus módon...Nem is tudom miért akartam féltékennyé tenni.
Elment a kedvem a bulizástól.Odaadtam a poharat Zsombinak és elsétáltam...Zsombi értetlen fejet vágott majd követett.Mivel nem szólaltam meg ezért csendben sétáltunk.A kollégiumba  búcsuzás nélkül a szobámba mentem.Pedig nem haragudtam senkire, kínosnak sem éreztem a helyzetet csak a sör...Kicsit bekábultam tőle...
*hajnali 1 óra*
Hangokra kelltem fel.Komolyan most ért haza?Holnap óráink vannak...
-Uh baszki-suttogta.Beütötte a lábujját.Mosolyogtam.Nem tudta hogy fent vagyok.Az ablakból a fény besütött.Levette a pólóját.Huh...Tökéletesen kidolgozott felsőteste volt.Nem meglepő, hisz focista...Csak bámultam, majd levette a nadrágját...Egy szál boxerben állt ott.
-Vegyem le ezt is?-mosolygott.Én kicsit lefagytam majd megfordultam és éreztem hogy megint elpirulok..
Ádám flegma mégis rejtéjes, aranyos mégis veszélyes...Kiváncsi vagyok az életére hogy miért ilyen...

Megbántás vagy megbánásDonde viven las historias. Descúbrelo ahora