"Lucius beszélni akar veled..."

2.1K 74 0
                                    

Épp befejezem a Dracónak írt levelet, mikor kinyílik a szobánk ajtaja és belép Zara.
- Úrnőm, Malfoy Úrasszony keresi önt.
- Köszönöm, Zara. Engedd csak be.
A házimanó kitárja az ajtót.
- Fáradjon be, Úrasszonyom.
- Köszönöm - mondja Narcissa és határozott léptekkel mellém áll. Zara becsukja az ajtót.
- Szia, Hermione! Mivel foglalatoskodik az én kedvenc és egyetlen Menyem épp ebéd előtt? - ül le elém az asztal előtti faragott székre.
- Ó, szia, Cissa! Csak Dracónak írtam egy levelet... Egy hét múlva lesz a második évfordulónk... - a levelet még mindig a kezemben tartva, köszöntöm Anyósomat.
- Nem akarok udvariatlan lenni... De megnézhetném? - mutat a teleírt pergamenre.
- Persze, miért is ne - nyújtom át a levelet - És ha szerinted még írhatnék valamit hozzá, szívesen meghallgatom a javaslatod.
Ahogy végigolvassa, látszik rajta, hogy nagyon is egyetért, azzal, amit leírtam.
- Ez... Ez nagyon kedves. És így tökéletes. Draco örülni fog - adja vissza.
- Én is nagyon remélem.
- Szia, Anya. Cissa nagymama! - köszön épp belépő Rose lányom.
- Szia, Rosie - mondja anyósom, miközben hatalmas puszit adott neki.
Mikor összeházasodtunk Dracóval, Narcissáék is befogadták szívükbe Ron gyermekeit.
- Anya, nem láttad Harveyt?
Harvey Rose ezüstszürke baglya.
- Nem láttam, kicsim. Biztos eszik valahol.
- Rose, hol vagy már? - nyit be Scorpius - Jaj, bocs, Hermione. Szia, nagyi. Csak Rosie-t keresem - köszönt minket.
- Szia, Scorp.
- Itt vagyok már, jövök - áll felnevetve a szőke fiú elé lányom.
- Megtaláltam Harvey-t, gyere. Siess. Megyünk, nem is zavarunk tovább - mondja nevelt fiam és kihúzza lányomat a szobából, miközben elköszön.
- Nagyon hasonlít Scorpius Dracóra.
- Igen, nagyon... - néz unokája után, majd komolyra fordítja a szót - Á, Hermione, jut eszembe: Lucius mondta, hogy beszélni akar veled majd ebéd után.
Házasságunk alkalmából megkapta Draco Luciustól a Malfoy-kúriát, nászajándék gyanánt. De megkértük, hogy maradjanak, így velünk éltek ők is.
- Beszélni? Velem? Nem mondta, hogy mit akar? - állok fel az asztaltól.
- Fogalmam sincs, nem tudom. De azt mondta, hogy nagyon sürgős - közli, miközben az ajtóhoz megyünk.
- Akkor majd megyek. Köszönöm, Cissa - mondom és Anyósomat előre engedve, kilépünk a folyosóra.
- Úrnőm, az ebéd már tálalva a nagyteremben.
- Köszönöm, Zara. Rögtön megyünk - válaszolom.

Blessed And UnprotectedWhere stories live. Discover now