*8*

27 3 0
                                    


Alám nyúlt majd gyengéden megemelt félre simította az arcomból a kósza hajtincseket és a számról a nyakamra vándorolt majd az ingem alá benyulva felvándorolt a mellem környékére és köröcskéket kezdett el rajzolni, ennek az lett a következménye hogy egy halk sóhaj hagyta el a számat amit biztatásként vett és megmarkolta a melltartómat, le fektetett a higed cserepekre amelyek a testem forróságátol hamar melegebbé váltak. 
Az ajkaink egy percig sem válltak el egymástol.. csak mi voltunk, a Hold, a természet és semmi más a ruhák már régen lekerültek rólunk és már éppenséggel az utolsó perceknél járhattunk amikor hangos nyőgések közt egymás mellé feküdve csak bambultunk és néztük ahogy a Hold megvilágítja a testünket.
Hát akkor ilyen az első alkalom, amugy eléggé gáz lesz majd ha mondjuk a lányom megkérdezi hogy "Anya és neked milyen volt az első?" én meg mosolyogva vállaszolok rá "Hát tudod kislányom egy tetőn volt egy olyan fiúval akit valójában nem is ismertem" 
Nem akartam, de nem is tudtam leállni..de 
Hiii UGYE NEM! UGYEEE NEEEM?!
-Carl..-mondtam remegő hanggal
-Igen?-kérdezdte és közelebb jött hozzám majd lágy puszit lehelt az arcomra 
-Nekem..ez volt az ...izé
-Az első?-nézett rám kérdően
-I..igen-remegtem
-Szeretlek-suttogta és megcsókolt
-De..
-Igen?
-Miii -kezdtem el a mondatomat majd egy nagyot szippantóttam a friss levegőből és egyhuzambam elmondtam- Mi nem védekeztünk -kezdtem el zokogni miközben a ruháimat magamra kapkodtam
-Neee..lehe...basszus-mondta majd lehajtotta a fejét
-Igen eléggé jól meggondoltad, megfektetsz egy tetőn majd hagysz a francba és még lehet egy gyereket is össze dobtál ide nekem-mondtam sipítozva, és a létra fele indultam viszont..utánam szaladt és lágyan megfogta a csuklómat, mint aznap amikor előszőr találkoztunk: 
-Ne félj nem foglak elhagyni,melletted leszek.-mondta mosolyogva és egy puszit lehelt a fal fehér arcomra
-Ígéred?-kérdezdtem nyugodtabban
-Igen, sőt holnap elmegyünk terhességi tesztet vásárolni. Ne félj nem esik bántodásod baba.
-Menjünk aludni-fejeztem be a beszélgetésünket és ezzel a lendülettel a létrán lejutva a 'szobámba' tántorogtam majd eldűlve az ágyon arra vártam hogy Carl is utánnam jöjjön és mellém feküdjön..de nem jött. Bele törődtem annak a tudatába hogy egy olyan dolgot követtem el aminek a későbbiekben durva következménye lesz, de bíztam abban hogy Carl az ígéretéhez híven majd mellettem lesz, igaz zaklatottan de az álom teherként telepedett rám és repített az álmok országába.
~Sok homok, forró napsütés a sívatagban vagyok ..egyedül? Vagy nem! Az ott Flo? 
-Flooo!-kiáltom és már szaladok is a tündérhercegnőmhöz
-Floooo-ordítom de mintha nem hallaná, 
Távolodik. FLOOORAA!! NEEE!~ 
Rémes álmomból a síró görcs ébresztett, fel ültem az ágy szélére majd szipogva kezdtem el gondolkozni..mindenen és mindenkin.
Mintha a villám csapott volna belém tudatosult bennem az hogy lehet terhes vagyok így gyorsan rendbe kaptam magam,és halkan kiosontam a szobámból, majd a házból is de ekkor eszembe jutott hogy nincsen pénzem igy fel szaladtam Carl szobája elé..de nem volt erőm bekopogni így Jázmim szobája elött tétováztam amikor az ajtó nyilt.
-Angi! Mi járatban?
-Öhm..nézd ki szeretnék menni a városba de a pénzemet elveszítettem..ha..szóval
-Gyere én majd adok neked!-mondta mosolyogva
Hála az égnek egy gonddal kevessebb, a folyosón vártam amig lejött és a kezembe adott egy jó pár százast majd felkiáltott.
-Mehetünk! 
-Mehetünk?-néztem rá kikerekedett szemekkel
-Igen, amugy sem tudnád merre kell menni.
Mondjuk igaza van de nem mondhatom el neki hogy miért akarok bemenni..hazudni sem szeretnék ahh Carl fene a pofádat hol vagy ilyenkor?

Tudod? Onde histórias criam vida. Descubra agora