I give up everything!/H.S/

I. Rész

A nevem Emma Styles, 19 éves vagyok, és művészeti egyeteme járok Londonba. Kollégista vagyok a szobatársam Ana egy nagyon kedves lány, hamar megtaláltuk a közös hangot és nagyon jóba lettünk.

A másik barátnőm Letti aki szintén egy szakra jár velünk, és ott vannak a fiuk Jacob és Nelson. Mi öten nagyon jóban vagyunk, és mindig együtt lógunk. A barátaimnak hála kezdek helyrejönni. Három évvel ezelőtt padlóra kerültem, de úgy érzem, ma már jobban vagyok és nem csak úgy teszek mintha. Reggel fél hét van, gyorsan elmegyek fürdeni és már szaladok is a kampusz melletti kávézóba. Odaérve már látom is Jacob fekete felzselézett haját az egyik asztalnál ülve, előtte két gőzölgő kávéval.

- Hali szépségem.. üdvözöl hatalmas mosollyal.

- Szia! Ahh az az enyém? mutatok az egyik kávéra.

- Igen mint mindig... mosolyog

Ekkor megszólal a mobilom, anya keres. sóhajtok majd felveszem.

- Szia anya mizu?

- Szia kincsem.. köszön és hallom a hangján, hogy mosolyog. - Csak azért hívtalak, mert szeretném, ha itthon töltenéd az ünnepeket

- Hát persze anya, tudod , hogy mindig haza megyek az ünnepekre..

- Jó jó, csak tudni akartam, hogy idén sem lesz máshogy. Egyedül jössz? kérdezi meg halkan.

- Anya kivel mennék szerinted? Tudod, hogy nem járok senkivel... mondom, közbe megforgatom a szemem és Jacobra nézek, akinek fülig ér a szája.

- Mi a fenét vigyorogsz? Súgom oda neki, de csak megrázza a fejét.

- Jól van kincsem ne akadj ki... Mikor érsz ide??

- Holnapután indulok.

- Oké rendben. Puszillak drágám.

- Én is puszillak anya. ezzel leraktam a telefont.

Jacobra nézek akinek még mindig fülig ér a szája és úgy néz engem.

- Mi van? Kérdezem..

- Én szívesen elmegyek veled a szüleidhez... tudod mint a barátod. Mondja és látom, egy kicsit zavarban van.

- Dehogy is Jacob nem játszom meg, hogy a pasim vagy.

- De Emma tudod, hogy tetszel nekem hiszen ezt már mondtam, talán adhatnál nekem egy esélyt , hogy a barátod lehessek. Nem kellene megjátszanod semmit.

- Nem Jacob, sajnálom. Sóhajtok egy nagyot majd felállok és elindulok az egyetem felé. Persze Jacob is rögtön jön utánam.

- Emma várj nem akartalak megbántani.. fut utánam

- Nem bántottál meg, csak tudod, hogy én csak barátként tekintek rád. Nem akarlak megbántani vagy hiú ábrándokba ringatni.

- oké sajnálom! mondja és látom rajta, hogy komolyan is gondolja.

A nap további része gyorsan eltelt. Délután elmentem anyáéknak ajándékot venni karácsonyra. Itt Londonban nagyobb eséllyel kapom meg amit szeretnék mint Holmes Chapel-ben.

Másnap reggel össze pakoltam a cuccaimat, ugyan is az órák után indulok haza. Az egyetemre érve már várnak rám a barátaim.

- Emma! Kiált fel Letti. - Most hallom, hogy otthon töltöd az ünnepeket.

- Igen... mondom mosolyogva

- Akkor nem leszel ott a szuper brutális szilveszteri utca bulin?

- Nem. mondom kicsit lebiggyesztve a szám szélét.

Délután kettőkor vége lett az utolsó órámnak és egyenesen a kocsimhoz megyek. Épp indítom a kocsit, de csipog a telefonom Jacob irt .

Jacob : Csak bocsánatot akartam kérni még egyszer, és Boldog Karácsonyt szépségem!

Én: Mondtam már nincs miért bocsánatot kérned! Köszönöm és neked is Kellemes ünnepeket kívánok! Puszillak.

Az út hazáig hosszú és fárasztó. Baleset van, az autópályán ezért itt ülök a kocsiba és unatkozom. Bekapcsolom a rádiót.

- És akkor hallyuk a One Direction legújabb dalát aminek a címe You and I. És ezzel el is kezdődik, megforgatom a szemem, de most az egyszer nem kapcsolom ki. Egész jó be kell ismernem. Harrynek egész más lett a hangja, mint amilyen régen volt. Most sokkal mélyebb és reszelősebb. Igen ismerem Harryt. Harry Styles a bátyám akit három éve nem láttam és ennyi ideje nem is beszéltem vele.