IV. Rész

328 13 0
                                    

Jacob mellé lépek és ő összefűzi ujjainkat, majd rám mosolyog. Visszanéz a szüleim felé és illedelmesen köszön nekik.

- Jó estét mindenkinek! Mosolyog. Igen Jacob nagyon illedelmes volt mindig is. Én meg sem tudok szólalni ezért folytatja.

- A nevem Jacob Hamilton

- Szia a nevem Anne és ő pedig a férjem Rob. Mind a ketten kezet fognak Jacobbal.

- Szia Jacob, örülök, hogy újra találkozunk. Lép közelebb Gemma és megölelik egymást, de Jacob nem engedi el a kezem és ez nagyon kedves tőle. Ismer és tudja, hogy kellemetlenül érzem magam. Kicsi magamhoz térve végre megszólalok.

- Ő pedig a bátyám Harry. Mutatok felé. –És a barátnője Kendall. Harry biccentet Jacob felé, de nem jött oda kezet fogni vele.

- Aszta Ems nem mondtad, hogy Harry Styles a bátyád. Azt sem tudtam, hogy van tesód Gemmán kívül.

- Hát mert senkinek sem mondtam. Morgom az orrom alatt, de úgy látom mindenki hallotta. Nem nagyon dicsekedtem senkinek sem arról kinek a húga vagyok. Nem akartam, hogy lányok csak annak a reményében barátkozzanak velem, hogy talán egyszer bemutatom a nagy Harry Stylesnek. És azt sem akartam, hogy emiatt másképp nézzenek rám vagy a média fülébe jusson és ne legyen egy nyugodt percem se. 

- Hé Jacob nem vagy éhes? Kérdezi Gemma ezzel megtörve a kínos csendet.

- Köszönöm nem, ettem útközben.

- Oké akkor menjünk be a nappaliba és üljünk le. Mondja anya és mindenki elindul befelé. Egy kicsit megszorítom Jacob kezét, hogy ne siessen.

- Köszönöm! Súgom oda neki. –Este mindent elmagyarázok, ígérem! Csak bólintott majd elindult a többiek után.

- Nos Jacob mesélj egy kicsit magadról! Mondja Rob

- Hát 22 éves vagyok és arra a művészeti egyetemre járok ahova Ems is, csak én már végzős vagyok.

- És mit tanulsz? Kérdezi Kendall

- Táncot. Mondja mosolyogva

- Pff . .. Horkant fel Harry, de gyorsan köhög párat, hogy álcázza. Egyfolytában fintorog amióta Jacob megérkezett. Nem tudom mi baja lehet.

- És van elképzelésed mihez akarsz kezdeni? Kérdezi anya

- Igen koreográfuskén szeretnék dolgozni. Márciusba lesz a záró vizsgám, amire össze kell hoznom egy koreográfiát és előadni. Lesz ott pár nagy fejes, és ha jól sikerül remélhetőleg szerződést is kapok.

- Az elég hamar itt lesz. Mondja Gemma. – És a hugicám beadta már a derekát?

- Mihez is? Kérdi Harry

- Hát szeretném, ha segítene és táncolna velem. Mondja Jacob és kiskutya szemekkel néz rám.

- Nem, Jacob. Ráztam meg a fejem.

- Tudsz táncolni? Kérdi Kendall

- Nem igazán. Mondom

- De igen remekül táncol, Harryvel ellentétben.. Mondja Gemma és mindenki elkezd nevetni. Hát igen tudjuk, hogy a testvérem nem nagy táncművész. Igazából nem nagyon szeretem, ha egy csomó ember bámul, ebben sem hasonlítunk egymásra Harryvel. Míg ő lazán elvan a színpadon több ezer ember előtt addig én az osztály előtt is mindig kellemetlenül érzem magam ha ki kell állni. Jobb, ha véget vetek ennek a beszélgetésnek.

- Szerintem menjünk aludni, hosszú este volt, mindjárt éjfél és holnap karácsony...Mondom közben felállok. Basszus most jut eszembe, hogy se Harrynek se Jacobnak és Kendallnek sem vettem ajándékot. Reggel el kell mennem gyors vásárolni. Talán jó fejnek kéne lennem és elhívnom Kendallt.

- Kendall beszélhetnénk egy pillanatra? Fordulok hozzá.

- Igen persze. Jön utánam.

- Lenne kedved holnap reggel eljönni velem és Gemmával vásárolni? Tudod még nem szereztem be mindent karácsonyra.

- Oké rendben én is vennék még pár dolgot.

Elindultunk mind fel a szobánkba én mentem elől Jacobbal, utánunk Harryék és végül Gemma. Most jut eszembe, hogy Jacobbal kell aludnom. A fenébe teljesen elment az eszem nem gondoltam át ezt az egészet. Bár aludtunk már egy ágyban, de akkor nem kettesben voltunk, akkor ott voltak a többiek is és nem tudtam, hogy Jacob mit érez irántam. A folyosón elköszönünk egymástól és mindenki bemegy a szobájába. Most, hogy magyarázzam el Jacobnak azt, hogy miért hazudtam azt, hogy a barátom. Nem mondhatom neki, hogy azért hazudtam mert kiakadtam, hogy Harry itt van ráadásul a barátnőjét is elhozta. A francba a francba a francba.

-Jacob kérlek ne haragudj ha kellemetlen helyzetbe hoztalak én én .. nem igazán tudom miért mondtam, hogy járunk. Egyszerűen csak felhúztak és kicsúszott a számon.

- Emma semmi baj. Szakít félbe és közben közelebb jön. - Tudom, hogy nem érzel többet irántam mint barátság, de talán ha már így alakult adhatnál nekünk egy esélyt. Ígérem nem erőltetek semmit, ha nem akarod akkor meg sem csókollak.

- Nem tudom. Nem akarlak kihasználni.

- Nem használsz ki Emma! 

-Rendben legyen, de nem ígérek semmit. 

- Akkor mostantól tényleg a barátnőm vagy? Bólintok. Közelebb lép és ad egy puszit az arcomra.

- Köszönöm! Súgja a fülembe.

Mind a ketten lefekszünk aludni és hamar elragad az álom,bár még előtte érzem ahogy Jacob átölel.

.

I give up everything!/H.S/Where stories live. Discover now