Reggel elgémberedett végtagokkal próbáltam kikecmeregni az ágyból, ahol Mikey teljesen rám csavarodva aludt. Pár percig csak tanulmányoztam békés arcát, amin most egyetlen egy ránc sem volt. Szempillái néha-néha megrebbentek, de nem kelt fel. Próbáltam a derekamra csavart karját leszedni, de minden próbálkozásommal, csak egyre jobban szorított magához. Inkább feladtam és tovább feküdtem abban a pozícióban, amiben még este valamikor elaludtunk. A bejárati ajtó hangosan becsapódott a gyomrom, pedig ugyan abban az időben össze rándult. Itthon van, és valószínűleg megfog ölni, ha Mike-al egy ágyban talál! Most nem érdekelt, hogy Mike alszik minden erőm bevetve lefejtettem a fiú karját és lábát magamról, majd amilyen gyorsan csak tudtam kimentem a folyosóra, ahol nagy meglepetésemre Luke, Ash és Calum mosolygós arcával találtam szembe magam.- Jézusom! Mit kerestek itt? - Egy megkönnyebbült sóhaj után össze fontam magam előtt karom, majd úgy néztem végig a három jómadáron.
- Mi csak Mike-ot keressük, netán itt van? - Kezdi el húzogatni a szemöldökét Ash.
- Bent alszik! - Mutatok a csukott ajtóra, majd kikerülve őket lesétálok a konyhába. Fura, apa már ilyenkor rég a kanapén van és húzza a lóbőrt, de most hűlt helye sincs. Nem nagyon foglalkozom vele, mert addig is nyugtom lehet. Gyorsan felrakok egy adag kávét főni, majd elő veszem a vajat a lekvárt és elkezdek szendvicseket gyártani.
- Azt hittem, legalább lefeküdtetek! - Csörtet be a konyhába Calum, majd levágja magát az egyik székre.
- Erre benyitok a szobába, és ott fekszik ruhástól az ágyban! - Arcán mintha csalódottság futna végig.
- Mit vártál, hogy majd lefekszem egy olyan fiúval, akit alig 2 hete ismerek? - Vonom fel a szemöldököm, majd kitöltök két pohárba kávét, egyiket Mike-nak másikat magamnak.
- Igazából mind azt hittük! - Jön be a konyhába Ash mögötte Luke és egy álmos Mike.
- Igazán kedvesek vagytok! - Küldök feléjük egy hamiskás mosolyt. Mike halkan köszön, egyet, majd miután a kezébe nyomtam a bögrét hálásan rám mosolyog.
- Héj, mi nem kapunk? - Háborodik fel Luke.
- Szolgáld ki magad! - Rántok vállat, tudja jól, hogy mi hol van. A szőke sóhajt egyet, majd kiszolgálja magát. Miután megreggeliztem (persze a fiúknak is kellett csinálnom szendvicset) felindultam a szobámba, hogy rendbe szedjem magam, bár nem nagyon érdekelt, hogy hogy jelenek meg előttük. Szekrényemből kivettem egy fekete cica nadrágot és egy szürke pulcsit, majd a fürdőbe igyekeztem. Levettem a tegnapi ruháim, majd vettem egy gyors zuhanyt. Nem volt most kedvem hajat mosni, így csak felkötöttem egy laza kontyba, majd gyors magamra vettem a ruháim. Fogat mostam, majd jó alaposan szemügyre vettem magam a tükörben. Szerencsére már a lila foltok eltűntek az arcomról, így nem kellett smink magamra raktam a szemüvegem, és már mentem is vissza a nappaliba, ahol már csak Luke, Cal, és Ash ült.
- Mike haza ment átöltözni, de jön vissza! - Magyarázza Calum. Én csak bólintok egyet, majd leülök a fotelba lábaim magam mellé húzom, és csak nézek ki a fejemből.
- Itt vagyok! - Csapódik be az ajtó, majd Mike mosolygós fejével találom magam szembe. Egy sima fekete farmert, egy fekete Rolling Stones feliratú pólót visel lábain, pedig bakancs.
- Rendben, és akkor most csináljunk is valamit, mert halálra unom magam! - Kezd el nyávogni Luke.
- Nekem mindegy, hogy mit csinálunk, de úgy csináljuk, hogy este nekem és Page-nek programunk van! - Egy hatalmas mosoly jelenik meg az arcán, majd rám kacsint egyet. Én csak megforgatom a szemem, majd hirtelen valahol meghallom a telefonom csörgését. Halljuk mind a zenét, de nem találjuk a készüléket. Úgy hallom a kanéból jön, így rá vetem magam Luke-ra, majd a háta mögött kezdek el kotorászni.
- Megvan! - Emelem fel diadal ittasan a kezem, amiben a készülék, még mindig csörög. Miután sikeresen felálltam Luke-ról elhúzom a zöld kis ikont, majd a fülemhez emelem a telefont.
- Page te vagy az? - Hallom meg apám hangját a vonal másik végén.
- Igen, szia! - Átsétálok a konyhába, hogy a fiúk ne tudjanak hallgatózni.
- Azért hívlak, mert most pár napig nem leszek otthon! - Hangján hallom, hogy nem éppen józan állapotában hívott fel.
- Rendben, de hol vagy? - Nem aggódom érte, de jó lenne tudni, hogy azért nem egy börtönben csücsül épp.
- Nem mindegy az neked? Majd megyek! - Azzal már rám is csapta a telefont. Hát jó, ha ő így akkor én is! Nem érdekel, hogy nincs itthon nekem csak nyugalmat ad.
- Ki volt az? - Néz rám kíváncsian Ash.
- Csak az apám! - Rántok vállat, majd vissza ülök az előző helyemre.
- Akkor, mik a tervek? - Néz körbe rajtunk Calum.
- Nekem mindegy, csak had hozzam Sasha-t! - Emeli ki zsebéből telefonját, majd gondolom én sms-t ír a lánynak.
- Menjünk el moziba! - Veti fel a remek ötletet Mike.
- Felőlem! - Sóhajtok fel. Miután nagy nehézségek árán eldöntöttük, hogy mit is nézünk meg a moziba elindultunk a buszmegállóba, ahol találkoztunk Sasha-val.
- Mindenki nyugodjon már le! - Ordítom el magam, mikor már a buszon ülünk. Ezekkel nem lehet normálisan tömeg közlekedni. Luke és Sahsa folyamatosan egymás száját fedezték fel, Calum egy nála jóval idősebb nőt próbált épp fűzni, Ash lányos hangon sipítozott, hogy ő már pedig leakar ülni, mert fájnak a lábai,és hogy mért kellett átadnia a helyét egy terhes nőnek, Mike pedig csak simán Mike. Mind az 5 ember figyelmét felkeltettem, és talán a többi utasét is.
- Esküszöm, ezek után soha többé nem közlekedek veletek! - Szállok le a buszról, majd dühösen megindulok a pláza felé.
- Ajjaj, anyu, berágott! - Kezd el nevetni Ash, majd karját átveti vállamon. Én csak megajándékozom egy szúrós pillantással de ő csak rám nevet, majd továbbra is mellettem sétál.
- Na, most akkor én elmegyek megvenni a jegyeket Calum-al, ti Ash, és Mike vegyetek kaját, Luke ti csak csináljátok, amit az elmúlt 20 percben! - Kézen ragadom a kreol srácot, majd a jegyárus felé kezdem el húzni.
- Mért nem Mike-ot hoztad magaddal? - Néz le rám.
- Mert? Őt kellett volna? - Vonom fel szemöldököm.
- Hát látszott rajta, hogy rosszul esett neki, hogy engem hoztál! - Fejével a két fiú felé bök, én is abba az irányba fordulok, majd tekintetem találkozik Mike-val, aki gyorsan a másik irányba kapja a fejét. Én csak megrántom a vállam, majd a gyors megveszem a 6 jegyet, és vissza megyünk a többiekhez. Miután Ash és Mike vissza jött elindulunk a terem felé, ahol már nagyon sokan ültek bent. Felsétálunk a legtetejére, majd mikor épp készültem leülni egy ismerős hang üti meg a fülem amitől a szívem rögtön kihagy egy ütemet, és még levegőt is elfelejtek venni.
YOU ARE READING
Save me Clifford! ( befejezett)
Fanfiction- Nem tudsz rajtam segíteni Clifford!- Mondom elhaló hangon és könnyeim kicsordulnak oly sok idő elteltével először. - Csak engedd meg, hogy elvigyelek innen!- Lép közelebb, majd fejem megemeli és letörli a könnyeim.