Hasfelmetsző Jack

4

''Már nem is tudom hogy mit higgyek ezek után amit most láttam...ez hihetetlen és ijesztő én ugyan nem ismertem annyira  de mégis csak a csapattársam volt.
Fáj hogy elvesztettem. De így még jobban el akarom kapni a rohadékot...''

24 órával korában.

-Szóval hova viszel?-kérdezem izgatottan.
-Jaj má! Ne kíváncsiskodj annyit.!
-De hát alig győzöm kivárni hogy mit nézünk meg Londonból mert sok szép része van.
-Igen. De előbb vedd fel ezt.-adott át nekem egy kendőt.
-Ez meg minek?
-Megmondtam hogy meglepetés! Kérlek kösd a szemedhez de úgy hogy ne láss semmit.
-Ne már. Kérlek! Nem szeretem a meglepetéseket!
-Nincs kérlek kösd be a szemedet és ne leskelődj! -nem akartam ellenkezni vele így  követem az utasítását. -Oké mindjárt oda megyek a feledre hogy kivegyelek.
-Rendben!-mondom nagyon izgatottan talán túl izgatottan. 
-Oké. Gyere óvatosan ki. Vigyázz a fejedre. 
-Rendben.
-Most pedig  lépj nagyokat.
-Oké.-mondtam röhögve- Hol vagyunk?
-Mindjárt meg tudod.
Még úgy 5 percig mentünk így utána megtorpant.
-Nos itt vagyunk-lassan le vette a szememről a kendőt.
-Uram atyám ez nagyon szép.

-Ugye gondoltam megmutatom neked a Londoni templomot és a gyönyörű hidat.
-Ez nagyon gyönyörű soha nem hittem volna hogy egyszer látni fogom ezt a helyett . Köszönöm Jesen.
-Szerintem a sok munka után ki járt neked.
Lassan megölelt engemet.  Nagyon megszeretem őt.
-Nos lássunk hozzá hiszen még  csomó hely van amit meg akarok mutatni neked.
Úgy körülbelül 4 óra hosszát arra töltöttünk el hogy elmentünk  vacsorázni,este fele pedig elmentünk  az óriás kerékhez és végül elkísért hazáig.
-Köszönöm ezt a szép napot-mondom nagyon boldogan.
-Ugyan már néha kijár egy kis szórakozás még nekünk is. Nem?
-De.! Nem akarsz egy kicsit bejönni.-kérdeztem de minek hiszem rendetlenség van nálam.
-Hát persze.
-Egy kicsit rendetlenség van csak szólok.
-Áá.... Ha látnád hogy nálam mi van  nálam. Szerintem lassan kitör ott a 3. világháború.-ezen nagyot röhögtem és lassan benyitottam  a lakás ajtót  és egyből megláttam a kutyámat aki rám ugrót és megnyalt.
-Jaj kis kutyám hogy vagy? Unatkoztál? Mm?-már megint a kutyámhoz beszélek Jesen biztos most örültnek néz.
-Wau de aranyos.
-Jesen ő itt Franco. Franco ő itt Jesen.
-Franco a neve? Nagyon aranyos.
-Köszi de akkor még aranyosabb mikor dolgozok és aközben nyal.-Jesen ezen kijelentésen elröhögte magát.
-Akkor biztos hogy aranyos.
-Az ám.-elmosolyodtam és Francora néztem de ő valamiért nem volt nyugodt.
-Nos akkor én megyek.
-Máris?
-Igen hiszen hosszú még az éjszaka és valamit meg kell csinálnom.
-Oké.-Franco ebben a pillanatban ki ugrott a kezemből és elkezdett Jesenre ugatni-Franco mi a baj?-de csak ugatott. Nem akarta abba hagyni.
-Akkor én megyek. Majd holnap találkozunk.
-Oké, Szia
- Szia- mondta mosolyogva majd elment.
-Mi a bajod Franco? Te mindig kedves kutya vagy. Miért vagy ilyen?-kérdeztem a kutyámat.
Ő csak bámult engem. Boci szemekkel nézett engemet.
-Na jól van nem lehet rád haragudni. 

Megfogtam a telefonomat és felhívtam Jacksont hogy hogy áll az aktákkal.
.....
-Hello.
-Hello Jackson. Én vagyok az. Alison.
-Ó szia. Már akartalak hívni hogy elkészültek az adatok és nem hiszed el hogy mit találtam közbe.
-Mit?
-Gyere be.  Személyesen szeretném veled megbeszélni. 
-Oké azonnal indulok.
....
Oda fele egy kicsit elgondolkoztam hogy merre kéne menni ezért úgy 20 percig tartott az út. Mikor oda értem senki se volt ott. Biztos mindenki haza ment Jackson meg egyedül dolgozik.
Mikor beléptem figyelmes lettem arra hogy nyitva van az ajtó és hogy sár nyomok vezetnek be. Gyorsan elő vettem a pisztolyomat a biztonság kedvéért. Amikor be néztem dulakodás nyomait  találtam. Aggódni kezdtem Jackson ért.
-Jackson itt vagy?
-Aaaliiison.
Egy gyenge hang jelent meg az irodából gyorsan oda sietem Jackson volt az nagyon véres volt .
-Jackson.-aggódtam érte hiszen mégis csak a csapattársam és egy jó barát.
-Alison Jack itt volt lesben megtámadott...-elcsuklott a hangja nem tudta befejezni.
-Ss hívok gyorsan egy  mentőt.-erre a kijelentésre hírtelem megfogta a kezem.
-Nekem már végem van Ali.
-Ne mondj ilyet. Tudnak még segíteni rajtad.
-Alison tudom ki Jack.
-Tessék? Láttad?
-Igen de azt kívánom  hogy bárcsak ne láttam volna.
-Miért? Ismerjük?
-Igen és nem akár ki....
-Ki az Jackson?
-Hasfelmetsző Jack nem más mint....-ekkor  végleg elhallgatott. Meghalt. Meghalt mielőtt elmondta volna hogy ki Jack. Fölkeltem onnan és fölhívtam a parancsnokot hogy mi történt.
10 perc után mindenki ideért. Jesen is ott volt köztük gyorsan oda jött hozzám és meg ölelt.
-Jól vagy?-kérdezte de én csak bólogattamhogy igen-Mi történt?
-Fölhívott Jackson hogy talált valamit a Hasfelmetsző ügyben gyorsan idejöttem de mikor bejöttem minden fől volt dúlva és Jackson még élt.
-Mikor ideértél akkor még élt?
-Igen. Látta Jack arcát.
-És elmondta hogy ki az?
-Elakarta de nem tudta. Pont amikor elmondta volna a nevét  meghalt. Csak annyit mondott hogy egy olyas valaki akit ismerünk . Gondolom itt dolgozik a rendőrségnél.
-Értem. 
-Ez az ember kegyetlen gondoskodni fogok róla hogy meg fizessen ezért.
-Ahogy én is.-erre én elsírtam magam de ő megfogott és megölelt hogy nincs semmi baj de én csak sírtam.

''Már nem is tudom hogy mit higgyek ezek után amit most láttam...ez hihetetlen és ijesztő én ugyan nem ismertem annyira de mégis csak a csapattársam volt.
Fáj hogy elvesztettem. De így még jobban el akarom kapni a rohadékot...''