No pain,no gain //Befejezett//

3.fejezet

-Shira,mára ennyi elég lesz-szólt Haru,amikor már sötétedett- Így is már túl hajszoltad magad. Egy nap alatt 5 szint az nagy teljesítmény.

-De nem eléggé-ültem le a fűbe- A többiek már 20 körül járnak,sőt ti már a 30.szinten vagytok-mutattam Harura- Én még csak itt vagyok az 5.szinten-mondtam csalódottan.-Úgy hogy este is fejlődök.

-Este nem fejlődhetsz-mondta szigorúan Haru.Ikuto leugrott a fáról.

-Hagyd,had ölesse meg magát-vigyorgott önelégülten. Keresztbe fontam a karomat.

-Na és ha meghalok?Akkor újra éledek. Nem nagy ügy.

-Shira..Ugye tudod,ha most meghalsz,akkor tényleg meghalsz. Nem éledhetsz fel,nem mehetsz vissza az igazi életbe- mondta óvatosan Haru. Egyszerre forogni kezdett a világ. Ledőltem a friss fűbe. Az nem lehet!Csak akkor mehetek haza ha végig viszem ezt a játékot?Igaz,imádom az MMORPG játékokat de azért ennyire nem! Haru együttérzően mosolygott.

-Este meg azért veszélyes fejlődni mert 1) alig látsz valamit, 2) szoktak erre jönni a Hordások is.-Ja,igen erről olvastam. Az Allience és a Horda két ellenséges frakció. Állandóan csak harcolnak egymással. Ha orkot,trollt,undeadet,blood elfet,taurent, látsz Allisként fuss,ha kedves az életed.Főleg ilyen kicsi szinten..

-Rendben,hol fogunk éjszakázni?

A hotel szobában Haru varázslattal bezárt minket.

-Rendben,Ikuto majd megoldja valahogy. Ki megy elsőként fürödni?

-Majd én megyek..

Mikor már lefürödtünk,le is feküdtünk aludni. Amíg én a sok új információt emésztgettem,addig Haru horkolt. Bocsánat,dörmögött.De annyira. hogy nem bírtam aludni. Így hát végső döntésként átmentem Ikutohoz. Egyet kopogtam és már ki is nyitotta. Hű,biztos valami lányt várt.

-Őő..zavarok?-kérdeztem kiskutya szemekkel.

-Igazából tudtam hogy jönni fogsz-pislogtam kettőt-Ugyan,szerinted miért kértem külön szobát?Már az 1.szinttől vele vagyok.Úgy alszik mint egy medve.

-Akkor bejöhetek?-sóhajtott egyet

-Gyere.De a padlón alszol.

-Tőlem.Még mindig jobb mint Haru horkolását hallgatni.-azzal le is feküdtem a földre,ami hideg volt.

-Elég jól fogadtad ezt a Wow-os dolgot.

-Ja,általában ilyen vagyok. Ilyen nyugis. Szinte semmin sem akadok ki.Nem szoktam hisztizni. Meg hát nagyon sok MMORPG-vel játszottam,nagyjából tudom hogy megy ez. De ez a druid kaszt új nekem. Én mindig közel harcban voltam jó. Ez a mágia annyira nem megy.

-Érdekes,még soha nem találkoztam olyan lánnyal aki ennyire nyugis.

-Nem csodálom.Te minden lányt felidegesítesz.

-Honnan veszed?

-Csak érzem.Ha engem fel tudsz idegesíteni akkor mást is fel tudsz.

-Nem,engem rendszerint körül vesznek a csajok.

-Áh,értem te szóval ilyen „szépfiú" vagy-de már nem válaszolt,mert elaludt. Remek,annyira untattam egy embert hogy elaludt. Hát akkor én is megpróbálok elaludni,bár elég kényelmetlen ez a padló.

Reggel kopogtak. Ahogy kinyitottam a szememet egyből cékla vörös lettem. Az ágyban feküdtem,Ikutonak háttal,Ikuto átkarolta a derekamat,és így feküdtünk. Ez valami vicc,ugye?Mikor jöttem át?Nem emlékszem rá. Vagy lehet hogy alva járó lennék?Egyből kiugrottam az ágyból. A kis sunyi ébren van!És ahogy vigyorog..

-Te!Hogy kerültem az ágyba?Te perverz!

-Annyira magányos voltam. Plusz te sem fáztál meg .Mindketten jól jártunk.

-Nem és nem és nem!Kihasználtad hogy alszok!

-Te jöttél át..

-Mert horkolt az a hülyegyerek!

-Nem vagyok hülyegyerek-szólt az ajtó túlsó végéből Haru. Ja,tényleg.kopogtak.-Engedjetek be!-rohantam ajtót nyitni.

-Fontos mondandóm van!El kell mennem. Nagyon fontos az ügy. Körülbelül egy hónap múlva jövök. Ikuto,teShirával maradsz. Mire visszajövök Shirának már 30.szinten kell lennie és legalább egy csapat társat találjatok meg-majd rám mosolygott- Sok szerencsét Shira.-ezzel el is teleportált