24.fejezet

109 16 3
                                    

Miután sikeresen megtaláltuk a tábort, az ottani vizet áruló árust ki is fosztottuk. Ő azért örülhetett mert lett sok aranya, mi meg logikusan a víznek örültünk. Most ,hogy már Aika „kiképzett" minket sokkal gyorsabban ment a fejlődés. De Haru is siettetett minket.

-Haru, nyugi. Miért siettetsz minket?-kérdezte Kiyoko.

-Tudjátok hogy a Classic Wowban vagyunk,ugye ?-bólogattunk. A Classic wow ,a wow legelső kiegészítője. Konkrétan az alap wow.-És azután jön a Burning Crusade,a második kiegészítő.

-Igen,de a Burning Crusade még nem jött ki-szóltam közbe.

-Nos, tegnap kijött. És egy hét múlva ide is berakják. És ha addigra nem öljük meg Ragnarost, vagyis nem visszük végig, akkor a Classic Wow-ba ragadunk.-fejezte be.

-És ha végig visszük addigra?-kérdezte Mitsuko.

-Akkor átkerülünk a Burning Crusadébe. -válaszolta Ikuto, Haru pedig bólintott. De jó, akkor egy darabig nem megyünk haza...

-Rendben, fejlődjünk még két szintet, mert most 48.szinten vagyunk, és menjünk át Un'goro craterba-mondtam bíztatóan, mert a csapatom el volt kenődve. Aztán az arcomra csaptam.-Hol van Katsumi és Yuri?-kérdeztem. A többiek pedig arrébb álltak, mert a többiek háta mögött Katsumi éppen Yurit etette csokival. Fáradtan odamentem és kifacsartam Katsumi kezéből a csokit.

-Kérem a többi édességet is-nyújtottam a tenyeremet szigorúan, Katsumi pedig morogva a kezembe adta.

-Ez nem egészséges neki-mutattam Yurira.

-De hát nézd meg! Leesett a vércukor szintje-meresztett rám Katsumi kiskutya szemeket, de nem hatódtam meg, inkább odadobtam Yurinak egy szelet húst, Katsuminak pedig adtam egy csomaggal.

-Ezzel etesd. Ettől lesz szép nagy és erős tigris. Hihetetlen, hogy nekem kell megmondanom hogy mit egyen ez a szerencsétlen-morogtam. Visszatértünk a fejlődéshez. Alig pár óra alatt meg lett az 50.szint.

-Elvileg itt lesz a Zul'farak nevezetű insta. Shira,írtál Aikanak?-kérdezte Haru, amikor az insta bejáratánál voltunk.

-Igen,már itt is van-mutattam a távolba, ahol Aika sietett felénk a hátasán. Bementünk az instába.

Ezután az insta után visszamentünk Tanarisba. Ez mind egy napba került, vagyis már csak 6 napunk maradt. Beleegyeztünk hogy most, egyből megyünk Un'goro craterba. Tanaris szélénél meg is találtuk. Hát,tényleg egy kráter. De jó nagy.Haru mindenkire adott egy olyan buffot,amivel tudunk lebegni,és ezután leugrottunk. Un'goro a Kongó-medencére emlékeztetett-.Csak kettő bökkenő van: óriási égig érő fák vannak, és dinók. Sango, mivel nem tudta irányítani a lebegő esést, egyből neki is ütközött egy fának. Katsumi annyira nevetett ,hogy Ő is nekiütközött egy fának. Csak ennyit halottunk:

-A fa jött nekem.-kiabálta Katsumi. Mindenki szépen landolt, kivéve Keit,aki egy dinó kulimázba érkezett. Megvártuk Katsumit és Sangot. Már éppen indultunk volna, amikor földrengés tört ki. Lehet, hogy a közeli vulkán miatt. De hirtelen abba maradt. Aztán megint rákezdett.

-Mi a franc ez?-kérdezte Kei. Aztán egyre közeledett a dübörgés hangja, végül a hátunk mögött dinó ordítás hallatszódott. Hátra néztünk. Egy hatalmas dinó volt mögöttünk. Lehetett vagy 30 m magas és 20m hosszú. Körülbelül 10 másodpercig szemeztünk a dinóval, majd elkezdtünk rohanni mint az őrültek. A dinó meg utánunk. Azt hittem, hogy agyon tapos. Már értem milyen bolhának lenni. Hát, nem túl kellemes. Szerencsére sok itt a fa, ezért le tudtuk rázni, amikor bebújtunk az egyik mögé.

-Biztos hogy itt akarunk fejlődni?-kérdeztem rémülten. Katsumi és Kei egyből rá is vágta:

-Biztos!

-Sajnálom Shira, de nincs több időnk vacakolni-mondta Haru.

Mire megtaláltuk a tábort, vagy 3 nagy dinó megkergetett minket. A kisebbekről ne is beszéljünk .Az egyik küldi úgy szólt: 10 raptor tojás összegyűjtése. Minden rendben ment, amíg Katsumi egyik tojása ki nem kelt. Katsumi meg akarta simogatni, csak a raptor baba megharapta, Katsumi pedig felkiáltott. Erre mindegyik tojás kikelt, és Katsumit kezdték el harapdálni. Tudtam én, hogy máshova kellett volna menni.

59.szinten vagyunk .Ez cirka 3 napba került. Még ölni kéne valamit és akkor meglesz a 60.szint.

-Szerintem öljünk egy nagy dinót. -javasolta Sango. Nem kellett többször mondania. Ez úgy nevezett bosszú, azért amiért ebben a három napban annyit futottunk miattuk, mint életünkben soha. Becserkésztünk egyet, és elkezdtük ölni. Ikuto tankolta. A fele élete elfogyott, amikor Katsumi és Kei két sziklát beledobott az orrába. A dinó fuldokolni kezdett, hanyatt vágta magát. A négy lábát égnek meresztette, kidugta a nyelvét, és meghalt. Érdekes dinó volt, nem vett a száján levegőt. Mi pedig elértük a 60.szintet.Katsumi fellőtt egy tűzijátékot, ami azt írta ki .hogy Congratulation. Kiyoko ugrált, Mitsuko nevetett. Haru és Ikuto összepacsiztak. Katsumi és Kei azon veszekedtek, hogy ki lője ki a következő tűzijátékot. Yuri megnyalta Sangot. Hát, érett 60-asok lettünk. Aztán mindenki rám ugrott, kicsi a rakást játszottak. Aztán meglepődtünk amikor egy dinó is ránk ugrott. Hirtelen nagy káosz alakult ki. Katsumi bottal ütötte a dinót és ezt kiabálta közben: „mész innen! Mész innen! Sicc! Rossz dinó, rossz!". Véletlenül megütötte Sangot is. A végén mindenki ütött mindenkit. Nevetve néztem a káoszt, addig amíg rá nem csaptak a fejemre. Akkor aztán én is beszálltam. Van, ami soha nem változik.

No pain,no gain    //Befejezett//Où les histoires vivent. Découvrez maintenant