-Szia, Haru.-mosolyodtam el. Végre egy értelmes ember.-Bemutatom két csapattársamat. Ő itt Mitsuko-mutattam Mitsukora, aki intett egyet.-És Ő itt-mutattam Katsumira, aki összekuporodva, mint egy nagy kék labda mély depresszióba esett.
-Nincs több pénzem....nincs több pénzem..nincs több pénzem..-motyogta Katsumi.
-..Katsumi, elvileg a nővérem, de kezdek kételkedni benne..-morogtam,miközben folyamatosan a hangyáknak motyogó Katsumit néztem.
-Azta, nem vagy semmi Shira! Egy hét telt el és a 20.szinten vagy és van két áldott a csapatban.-bólogatott elismerően, amikor a vörös hajú srác kijött az épületből. Katsumi azonnal fel is kapta a fejét.
-Teee!-mutatott rá bosszúsan Katsumi, mire a srác meghökkent, majd elkezdett futni, Katsumi pedig utána eredt. Szegény fiú..
-Szerintem megyek, leszedem Katsumit a fiúról. Még mielőtt darabokba találom meg a srácot..-felpattantam Yukira és utánuk vágtattam.
Katsumi nem nagyon akart elszakadni tőle, de szerencsére én győztem, így amikor visszaértünk Ikuto gonoszan nevetett.
-Shira, kérek 5 aranyat.-nyújtotta a markát.
-Micsoda? Miért?
-Tudod,a lovam miatt .Meg kéne etetni, aztán ki kéne vizsgáltatni állat orvosnál..-sorolta, én pedig feltettem a kezemet..
-Jól van, adom máris.. Mit eszik a lovad? Arany szénát?-morogtam miközben a kezébe nyomtam az 5 aranyat. Katsumi gonoszul ki is nevetett.
-Te csak kussolj! 200 aranyat adsz egy darab chestért..
-Oké, be lehet fejezni-sóhajtotta Haru.-Ikutoval mi itt maradunk. Ti menjetek fejlődni. Mind a hárman 20.szinten vagytok.. Fejlődjetek fel 30-ra és utána pedig itt találkozunk-mutatott Haru egy kis kávézóra.
Duskwoodban nagyon sötét van .És ez most nem a köd miatt. Itt akár forgathatnának horror filmet is. Még az orrunkig se láttunk, ha nem voltak fáklyák a közelben. Ugyan fáklyákkal ki van világítva az út, de ha nem az úton megyünk, biztos hogy nem vesszük észre a farkasokat. A küldetés hely felé menet belebotlottunk már farkasokba, óriás pókokba, zombikba ,csontvázakba, mindenféle rémisztőbbnél rémisztőbb szörnyekbe.
-Mindjárt ott vagyunk!-kiáltotta Katsumi,de aztán eltűntette a hátasát, és leguggolt egy bokorba. Csodálkozva néztük a jelenetet ,de gondoltuk hogy biztos van értelme ,ezért mi is követtük a példáját.
-Mi a baj?-kérdezte Mitsuko suttogva.
-Nézd az utat-suttogott vissza Katsumi. Az úton egy halál fejes ,vagyis nem a mi szintünkön van, szörny jött szembe velünk. Nagy dagadék volt. Három keze volt, a harmadik a hátán nőtt ki .Egyik kezében fáklyát tartott, ezért láthattuk őt. A hasa szét volt nyílva, és azon kilógtak a belei. Olyan bűz vette körül, hogy azt hittem hogy odahányok.
-Undorító-fintorgott Mitsuko. Katsumi elvigyorodott, aztán összenéztünk, mire én is elvigyorodtam. Egyre gondoltunk, de úgy tűnik hogy Mitsuko is értette, mert heves tiltakozásba kezdett.
-Na,azt már nem! Nem látjátok hogy halál fejes?
-De ,látjuk. Viszont ha most nem öljük meg, lehet hogy Ő fog minket majd később. És kiírtja a falut, ahol felvesszük a küldetéseket. És mire visszaélednek az sok idő.-érveltem.
-És lehet hogy nagy XP-t kapunk érte-mondta Katsumi.
-Oké, értem. De ha komolyra fordul a dolog elmenekülünk-egyezett bele Mitsuko.
-Ez csak természetes-feleltük egyszerre Katsumival, mire Mitsuko sóhajtva bólintott. A szörny közeledett felénk, mire mi kiugrottunk a bokorból.
-Yuri!-kiáltotta Katsumi, én pedig átváltoztam macskává. Mitsuko adott rám egy pajzsot. Általában 5 ember van az instában, ahol az elit szörnyek vannak. Van egy tank, azon karakter osztályokat hívjuk így, akik szerepe odaállni az erős szörnyek elé és felfogni az ütéseket amíg a többi játékos öl. Aztán van 3 DPS, azon karakter osztályokra is használjuk, akik a nagy sebzésért felelősek. És ott a healer, aki egy gyógyító karakter, a többi csapattagot gyógyítja.
-Majd én tankolom-mondtam, és ráchargeoltam a MOBra,vagyis a szörnyre. Ebben az esetben Katsumi nyilazta, tehát ő volt a DPS, Mitsuko pedig healelt minket. Már csak negyed élete volt meg a szörnynek, amikor Mitsukonak kifogyott a manája. Ez baj, ugyanis minden képességhez mana kell, vagyis ha kifogy, nem tudunk több képességet használni. Visszatölteni pedig bizonyos étellel lehet ,de nem lehet enni combat közben.
-Ideje futni-kiáltotta Mitsuko.
-Igen, kéne-kiáltottam vissza, és elkezdtem futni. Az életem a felére csökkent, ahogy belém ütött kettőt.-Katsumi, gyere már!-kiáltottam oda neki, mert még mindig nyilazta a mobot. Ha valaki több sebzést visz be a mob-ba,mint a tank, amikor a tank nem üti, akkor az a bizonyos valaki leaggrozza. A szörnynek azt a reakcióját jelenti, melynek során viselkedése ellenségessé, agresszívvá válik és támadásba kezd. Ha leaggrozza valaki ,akkor nem a tankra támad a szörny, hanem arra a bizonyos valakire. Ezért van a tankoknak olyan képességük, amik nem engedik, hogy leaggrozzák róla a szörnyet. De ha tank nem üti, akkor könnyen lehúzzák róla. Ezt tette Katsumi is, mire a szörny megfordult és Katsumi irányába kezdett el futni. Amikor odaért Katsumihoz, felemelte a fejszéjét ,készen arra hogy beleüssön Katsumiba. Ezért még kapni fog..Ráchargeoltam a szörny karjára, és jó erősen beleharaptam, ezzel megakadályozva a mozdulatot. Katsumi kihasználta az alkalmat és agyonlőtte a szörnyet, mire az hanyatt vágódott. Undorodva visszaváltoztam.
-Katsumi, ha azt mondom hogy gyere, akkor gyere. Most nézd meg, bele kellett harapnom a karjába!
-Ugyan, nyugi túléled.. De nézd, szintet léptünk! Lvl 21.-tehetetlenül sóhajtottam egyet. Most erre mit mondjak? Inkább ittam egy kis vizet, hogy lemenjen ez a szájíz. Útra keltünk, és reménykedtünk hogy nem támad meg senki minket.
YOU ARE READING
No pain,no gain //Befejezett//
FantasyA történet egy lányról szól, akit beszippantott a WoW - vagyis a World of Warcraft nevezetű játék. Csak úgy juthat vissza a való életbe, ha végig viszi a játékot. Több akadály is elé kerül, amiket egyre nehezebb átugrani... De szerencsére nincs egy...