Utolsó esély (Undertale)~Befejezett~

9. Ki a jó és ki a rossz?

Kezében egy kést tart és elindul felém.

- Tudod Ryan elhitte nekem, hogy meghaltál. De hazudni elég rossz dolog szóval most megöllek, mert akkor igazat mondtam. Kérlek, ne utálj meg ezért jó? Én csak segíteni akarok. – Mondja és ijesztő mosollyal az arcán elindul felém. Én veszek egy hátra arcot és teljes erőmből szaladni kezdek. Ő elém teleportál és nevetni kezd. – Nem tudsz elfutni! – Mondja komoly hangon és meglendíti a kezét, de ekkor egy csapatnyi árny leteríti és lefogják a földre. Csak egy halom fekete trutyit lehet látni, ami néha megmozdul az alatta lévő Nova miatt.

- Jól vagy? – Jelenik meg mellettem Ink? – Ryan őt rád hagyom, én elviszem innen Tinát! – Mondja és segít felállni. Ahogy megyünk, hátra nézek és látom, ahogyan Ryan a kupac felé megy. Szinte semmit sem változott. Az arca még mindig komoly és érzelemmentes. Szinte teljesen szőke haja rövidre van nyírva és zöld szemei aggódva figyelik az árnyakat. Inkel bemegyünk Sansék házába majd hamar meg is találjuk Sanst és Papyrust ahogyan a konyhában megkötözve ülnek. Aztán Charat is megtalálom ő a fürdőben volt eszméletlenül valószínűleg leütötték.

Sokáig ülünk, és nem teszünk, semmit majd megjelenik Ryan és a megkötözött Novát rádobja a kanapéra fejjel lefelé. Ryan tele van sérülésekkel, de Nova sértetlen.

- Ugyan már. Ryan~ - Nyafog fetrengve. – Oldozz el! – Mondja De Ryan még rá se néz.

- Szóval ő okozta ezt az egészet? – Megy közelebb Sans Novához.

- Nem emlékszel rá? – kérdem meglepetten. Sans értetlenül néz rám, ami elég válasz nekem.

- Én a helyedben nem mennék oda most hozzá! – Mondja Ryan de Sans nem hallgat, rá tesz egy lépést Nova felé, aki elrugaszkodik és fejbe rúgja Sans majd arrébb ugrál nevetve. Ryan lefogja Novát és Ink segít felállni Sansnek. – Én szóltam! – Mondja komoly arccal Ryan. – Nem mindig ilyen, de ha felidegesítik még rosszabb lesz. – Mondja, és közben oda köti Novát az egyik székhez jó szorosan.

- Köszi, az elismerést! – mondja Nova nevetve. – Nem vagyok, én rossz csak segíteni akarok. De mivel soha senki nem hallgat meg ki lettem nyilvánítva rossz fiúnak! – Mondja, és durcásan félre fordítja a fejét. Én kíváncsian megyek kicsit közelebb hozzá.

- Ezt hogy érted? – Kérdem, bár félek a választól. Nova felém fordul az arca ismét kedves és megnyugtató.

- Én tudom, hogy azért vagy itt hogy elérd a boldog befejezést, de azt nem olyan könnyű előidézni. Én láttam, vagyis csak tudom, hogy mivel tudnánk... nyerni. Csak senkinek sem fog tetszeni. – Mondja mosolyogva. Nem tudok kiigazodni rajta. A lelkembe hatalmas fájdalmat érzek, és ekkor jut eszembe T.

- Hol van T? – Kérdem kiakadva. Ő csak néz, rám félre döntött fejel majd, mint aki megvilágosodik nevetni, kezd.

- Ó a kémre gondolsz? A kis fekete pacára? Error Tinára? – Teszi fel többféleképpen ugyan azt a kérdést.

- Tudod, hogy róla beszélek! – Mondom idegesen.

- Nyugi anya nincs semmi baja csak kicsit... játszok vele. – Mondja, és mint valami mániákus nevetni kezd.

- Nova! – Szól rá Ryan amire abba hagyja és egy bánatos kiskutya szemeivel néz testvérére. – Hol van? – Kérdi, amire Nova megadóan sóhajt egyet

- Nem tudom oké... - Ryan és én is hitetlenül nézzük őt. – Komolyan mondom. Egyszer megtámadott, de elbújtam előle ennyi. Nem tettem semmit becsszó. – Mondja Nova és az arcán látszik, hogy igazat mond. Ryan sóhajt egyet és eloldozza Novát, aki utána a csuklóit dörzsölve áll fel. Ryan már nyitná is a száját, de Nova leinti. – Megyek már... - Mondja, és kissé mérgesen kimegy az ajtón. Ryan felém néz és biztatóan megszorítja a vállamat.

- Ne aggódj, megtalálja. – Mondja, majd visszafordul Inkékhez. Én csendben ülök a földön és nem értem mi folyik itt. az egyik pillanatban Nova még meg akart öni a másikban segíteni akar, aztán jön Ryan aki szerint Nova rossz, de még is eloldozta... teljesen megzavarodtam. De amit most végképp nem értek, hogy mit keresnek itt? Inket még megértem, na de Nova és Ryan?

- Tina beszélhetnénk egy kicsit... - Húzogatja meg a pólómat Chara. Felállok és kimegyünk a ház elé. – Ők tényleg a gyerekeid? – Kérdi pár perc csend után. Én némán bólintok, majd fájdalom hasít az oldalamba. Chara leszúrt. – Egy olyan embernek, mint te nem szabad élnie. – Én a vérző sebet fogom és térdre esek, ahogyan Chara felém lépked arcára ijesztő mosoly ül ki. Aztán a semmiből egy hógolyó találja fejen Charát, ami egy percre kizökkenti.

- Csak pár percre megyek el és te máris rossz kislány leszel? - Hallom meg Nova hangját. Mellém dobja a remegő lábú T. Aki szinte azonnal belém is „olvad". „Sajnálom... Túl messzire mentem." Mondja erőtlenül. – Gyere ide cic cic... - Hívogatja Nova Charat akinek a keze a kés markolatára szorít és neki ront Novának. Nova könnyedén tér ki a támadások elől majd egy hirtelen mozdulattal kirúgja Chara kezéből a kést, amit hamar befed a hó. Mindenki kiszalad, ahogy meghallják a rombolás hangját. Ryan nem csinál semmit de Ink közbe akar lépni. Ryan kiteszi Ink elé a kezét, hogy megállítsa.

- Őt nem kell félteni. – Mondja, de szemét nem veszi le a dulakodó párosról. Chara tekintette vörösen világít és körülötte rengeteg kés jelenik, meg amikkel megpróbálja eltalálni Novát. Nova nevetve tér ki minden támadás elől majd megragadja az egyik kést és neki megy Charanak. Átszúrja a szívét és Chara meghal. Nova ujjai közt forgatja a kést.

- Egy pont nekem! - Mondja Nova szélesen mosolyogva. Aztán nem történik semmi. Chara nem jön vissza, de nem is kezdi újra.

- Még visszajön. – Figyelmezteti Ryan Novát. Nova elhajítja a kést Ryan irányába és Ryantől párcentire elhalad, majd beleáll a mögötte álló Charaba, aki ismét meghal. – Ilyet többé ne csinálj! – Mondja nagyot nyelve Ryan.

- Két pont. – mondja Nova és csípőre teszi a kezét. – Ti menyetek be a házba én addig eljátszok egy kicsit Charaval. – Mondja és félre lép. Chara előre esik, mert túl nagy volt a lendület. – Halkabban járj a hóban és nem lesz baj! – Mondja Nova mosolyogva. Ink bevisz engem a házba és letesz a kanapéra. Papyrus hozz kötszert és ellátják a sebemet.

- Miért ilyen Nova? – Kérdem idegesen. Nem hiszem el hogy a lányom ilyen lett. – Miért...

- Sok oka van. Kezdődött veled és apával majd utána jött minden szép sorban. Valahogy így alakult. – mondja Ryan és leül elém. – Tudom kicsit ijesztő látvány, de nem kell féltened. Ő jó ember...

- Éppen mikor. – Vág közbe durcásan Ink. Ryan azzal a tipikus 'ezt most miért kellet' fejel, néz Inkre.

- Mint mondtam ő jó ember. Kicsit furcsa és kiszámíthatatlan, de mindig jót akar. Csak hát néha nem tudja, hogy csinálja. – Mondja Ryan a tarkóját dörzsölve. Bár Inken látszik, hogy ő ezzel nem igazán ért egyet.

- De miért? – Teszem fel ismét a kérdést, mert amit Ryan mond, nem igazán magyarázza el ezt.

- Nagyon hosszú történet, és nem szeretném ha megtudnád a részleteket mert akkor megutálnád... sajnálom. - mondja a földet nézve. Kívülről a folyamatos harcok zajai töltik be az amúgy csendes kis szobát. Egyikünk se mond semmit csak hallgatunk és figyelünk. De ami ezek után történik... arra sosem gondoltam volna.