Sziasztok :) Eljött az évadzáró fejezet ideje :)
- Hát ez jól ment – mondta Adrien miután visszatértek a főhadiszállásra. – Egy ilyen küldetés után pihenhetnénk egy kicsit – mondta fáradtan Max. – Bár az eredeti kőtábla és a bot nálunk van, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, nem tudhatjuk, Halálfej mire készül legközelebb. Menjünk és egy harci szimulációval készüljünk a következő csatára – mondta Adrien. – Támogatom az ötletet – csatlakozott Volpina, azzal elindultak a gyakorlóterem felé.
Eközben Halálfej rejtekhelyén
Lilás villanást követően megjelent a vereséget szenvedett trió. – Már megint üres kézzel tértetek vissza! – dühöngött Halálfej, és botjának egyetlen suhintásával lila füsthalmazzá változtatta a sötétlelkű Vulturist. Következőnek Rémkaticát vette célba, de Fehér Tigris eléugrott, és kieresztett karmait keresztbetéve kivédte Halálfej támadását. – Ha bántani mered a társamat, veled is ugyanúgy végzek, mint Ladybuggal! – szegezte karmait Halálfej torkának Fehér Tigris. – Alávaló féreg... Nélkülem egy senki lennél – vicsorgott Halálfej. – Most az egyszer még elengedlek – húzta vissza a karmait Fehér Tigris. – Miért mentettél meg? – kérdezte Rémkatica fájdalomtól eltorzult arccal, ugyanis még mindig szinte égett a karján a vágás, amit Ezüst Róka kardja ejtett. - Talán megkereshetnénk a többi ereklyét, hátha azokat könnyebben megszerezzük – indítványozta Rémkatica. – Nem! Elfogyott a türelmem, tudni akarom az Ezeréves kőtábla titkát! – mennydörgött Halálfej. - Fogjátok el Időmestert, és hozzátok ide! Majd én személyesen kiszedem belőle a kőtábla titkát, utána pedig magam végzek vele! – nevetett fel ördögien Halálfej. – Ezúttal én megyek egyedül – mondta Fehér Tigris, és a falból nyíló titkos folyosó felé vette az irányt. Eközben Időmester és a többiek már lent voltak a gyakorlóteremben, Időmester azonban nem tartott társaival. – Te nem jössz, James? – kérdezte Lora. – Ezúttal nem. Én fogom felügyelni a gyakorlatot a múltkori incidens miatt – mondta Időmester, majd a vezérlőbe ment. Itt kirakta fegyverét a panelre, elindította a virtuális szimulációt, majd leült, és figyelte az eseményeket. Eközben Fehér Tigris sikeresen betört Időmesterék főhadiszállására, átkutatott mindent, de sehol senki. – Hm... Biztos a gyakorlóteremben vannak – gondolta. Úgy is volt – amint lement, látta, hogy Időmester egyedül ül a vezérlőben. Egy szellőzőaknán keresztül pont a vezérlő mennyezete fölé jutott, övéből egy barnás folyadékkal töltött patront vett elő, melynek tartalmát a szellőzőrács rögzítő csavarjaira öntötte. Amint az anyag hatott, a csavarok szinte elpárologtak, Fehér Tigris pedig a rácsot félrecsúsztatva észrevétlenül beereszkedett a vezérlőbe. Mikor Időmester mögé ért, lassan kieresztette karmait és hátulról elkapta Időmestert. – Ha megmozdulsz, meghalsz! – mondta Fehér Tigris, majd megnyomott egy gombot a botján és eltűntek egy villanás kíséretében. Eközben a gyakorlat véget ért. Max csodálkozva nézett fel a vezérlőbe. – Srácok... Hol van James? – kérdezte Max. – Most, hogy mondod... - nézett fel Jenny meglepetten. – Adrien, nézz csak oda! – mutatott Véronique a vezérlőterem üvegén átszűrődő kék fényre. – Gyerünk, irány a vezérlő – mondta Adrien, azzal mindenki a vezérlőbe ment. Amint beértek, köpni-nyelni nem tudtak. – Mégis hova tűnt? – kérdezte Lora csodálkozva. – Hm... Valaki észrevétlenül bejutott a szellőzőn át, és elrabolta – mondta Adrien nyomokat keresve. – Ahogy látom, a fegyverét nem volt ideje használni – mutatott Jenny az asztalon lévő, kéken izzó pisztolyra, amit Adrien rögtön el is tett. – A barátunk nem volt olyan alapos, mint hiszi – mutatott Adrien egy apró fénylő tárgyra a padlón. – Az meg mi? – kérdezte Max. – Ez itt Fehér Tigris karmainak egy darabja – vette kezébe a kristálytöredék szerű darabot Adrien. Eközben Fehér Tigris rögtön a rejtekhelyre vitte Időmestert, ahol Halálfej és Rémkatica már vártak rájuk. – Nocsak... Látogatónk van? – gúnyolódott Halálfej Időmesterre mutatva. – Te nyomorult... Ha azt hiszed, elárulom a kőtábla titkát, nagyot tévedsz – mondta dühösen Időmester. – Ó... Valóban? – mosolygott gonoszul Halálfej. A fegyvered és a barátaid nélkül egy senki vagy, percek alatt megtörnek majd az akumáim. Halálfej Időmesterre szegezte a botját, és egy seregnyi akumát küldött rá. Az akumák előhozták Időmester legfájdalmasabb emlékeit a társai elvesztéséről. Arcán szörnyű kínok tükröződtek, ezt látva Halálfej egy pillanatra megálljt parancsolt az akumáknak és Időmesterhez fordult. – Fedd fel az Ezeréves kőtábla titkát, és gyorsan végzek veled – mondta Halálfej egyezkedő hangnemben. – Soha... Ha azt, hiszed, ennyivel megtörsz, akkor tévedsz – húzódott mosolyra Időmester meggyötört arca. Időmester társai eközben nagyrészt tanácstalanok voltak, egyedül Adrien és Jenny nem. – Ha Halálfej kiszedi belőle a kőtábla titkát, végünk, minden eddigi harc és áldozat hiábavaló volt – mondta Lora a könnyeivel küszködve. – Ne aggódj, James erős lelkű, Halálfej nem tudja megtörni – vigasztalta Jenny. – És én azt is tudom, hogy találjuk meg. Jenny, add a kezed – mondta Adrien. Ekkor Jenny és Adrien megfogták egymás kezét, és megjelent Ezüst Róka. Mancsát a fejéhez tette, ezzel egyidőben Rémkatica karján égető fájdalom kíséretében felizzott a múltkori harcban Ezüst Róka kardja által ejtett vágás. – Mester, valami nincs rendben a társammal – ment oda Halálfejhez aggódva Fehér Tigris. – Ne szakíts félbe! – förmedt rá Halálfej – Biztos csak Időmester szánalmas próbálkozása. Ezüst Róka elvette a mancsát a fejétől, majd újra emberi formát öltött. – Most már azt is tudjuk, hol van Halálfej – mosolygott Adrien. – És ahol ő van, ott lesz Időmester is. Adrien nyitotta is a medálját, és egy zöld villanás kíséretében Halálfej rejtekhelyének titkos folyosóján találták magukat. – Hol vagyunk? – kérdezte telepatikus úton Max. – Már közel a cél, gyertek utánam – hangzott a válasz, és Adrien elindult előre. Nem sokkal később, egy ajtón léptek ki. Egy barlangban voltak. Sötét volt, csak egy lilás fényt láttak; Halálfej tovább kínozta Időmestert, szövetségesei mögötte álltak, úgy tűnt Időmester nem sokáig bírja már. – Hiába próbálsz ellenállni, az akumáim úgyis megtörik a lelkedet! – kacagott ördögien Halálfej. Erre Időmester arcán baljós mosoly jelent meg, a kínzás ellenére felállt, és szikrázó tekintetét Halálfejre emelve alig hallhatóan ezt mondta:
„-Tigris, tigris, csóvafény
Éjszakáknak erdején,
Mily kéz adta teneked
Szörnyü és szép termeted? „
- Ezek lennének az utolsó szavaid, mielőtt végzek veled? – gúnyolódott Halálfej, de a következő pillanatban térdre rogyott. Fehér Tigris ugyanis a hátába szúrta kieresztett karmait. – Te... Áruló... Féreg... - hörögte Halálfej. – Sosem voltam a szolgád, Halálfej – mondta Fehér Tigris, és lassan eltűnt róla Fehér Tigris ruhája, Rémkatica szintén visszaváltozott. - Chat Noir... És Ladybug...? – Mégis hogyan? Hiszen láttam, ahogy Ladybugot megöli Chat Noir a befolyásom alatt – kérdezte Halálfej. – Én akartam, hogy azt lásd – Ladybug halála, Chat Noir árulása mind a tervem része volt. Ugyanis az Ezeréves kőtábla valójában még mindig nálam van, és az állt rajta, hogy csak úgy győzhetünk le véglegesen, ha a saját szolgád fordul ellened. Ezért utasítottam Chat Noirt, hogy tegyen úgy, mintha akumatizáltad volna, és látszólag ölje meg Ladybugot – mondta Időmester. Eközben a társai előléptek a sötétből. – Ja... És segítőim is voltak – mutatott a társaira, miközben Adrien odaadta neki a fegyverét. – Vesztettél, Halálfej, itt a vége – mondta Időmester, és két lövéssel szétlőtte a pillangóbrosst, mely négy szilánkra tört. Ezután visszaváltozott, de meghalt, mert a lelkét felemésztette a sötétség. – Ez a küldetés itt véget ért – mondta Időmester. – De gondolom, valakinek vigyáznia kell rá, hogy ne kelhessen többé életre Halálfej – veti fel a gondolatot Mia. – Pontosan ezért vagyunk mi – mosolyog Időmester. – Ti menjetek vissza a főhadiszállásra, mi Jennyvel még elintézünk valamit. Elmentek Tibetbe, Egyiptomba, és Rómába, elrejtettek a négy szilánkból hármat, a negyediket pedig Jenny a főhadiszállásra vitte. – James hol van? – kérdi Lora. - Még akadt egy kis dolga – válaszolt Jenny.
2076, Párizs
Az Eiffel torony lábától nem messze egy 60-as éveiben járó magas, szőke hajú férfi áll. Fekete bőrruháján és a maszkján szakadások, őszbe forduló szőke haját két macskafül díszíti, a nyakában aranyszínű csengő. Egy sír fölött áll, melynél két sírkő magasodik. Kezében egy szakadt, vörös-fekete mintás domino maszkot és egy lilás öltönyfoszlányt tart. A két sírkövön egy-egy név van: Mylene Dupain-Cheng és François Agreste. Odasétál mellé egy magas, 30 év körüli, szőke hajú, szakállas férfi. Farmernadrágot és hosszú bőrkabátot visel, a vállán átvetett bőröv a derekán folytatódik, amelyen western stílusú pisztolytáska lapul a kabátja alatt. Amint odaér a sír fölött álló férfi mellé, így szól hozzá a François Agreste feliratú sírkőre tekintve: - Sajnálom... Már nem tudtam megmenteni.
