Alec bizonytalan léptekkel és savanyú arccal indult el a nő felé, miközben mi Izzyvel kicsit se feltűnően bámultuk őt.
Nem hallottuk, hogy mit mond neki. Ami lejött, hogy hatalmas vigyorral az arcán kiborította a vizet, majd a beléptető kártyát felénk lökte. Izzy egy ügyes mozdulattal elkapta majd intett, hogy óvatosan kövessem. A terv ugyanis az volt, hogy lekapcsoljuk az áramot, és így Claryék el tudják hozni Luke cuccát, közte a Végzet Kelyhét.
Kinn találkoztunk velük.
-Meg van a Kehely?-kérdeztem izgatottan.
-Elméletileg.-válaszolta bizonytalanul Clary.
-Elméletileg?-kérdezte meghökkenve parabataiom.
Ő és a vöröske még civakodtak, majd Jace félbeszakította őket.
-A különféle elméleteiteket Clary erejéről majd akkor folytassátok, ha visszaértünk az Intézetbe! Szerintem sietnünk kéne, ugyanis zsaruktól loptunk.
-Srácok....szerintem nem a mondénok miatt kéne a legjobban aggódnunk.-nézett mellkasára Isabelle, ahol a Magnustól kapott nyaklánc vörös fénye figyelmeztetően világított.
-Legalább tudjuk, hogy a nyaklánc működik. Egyik nap se unalmas. Menjünk!-jelentette ki az öcsém.
Kis csapatom elindult, de Clary nem tudta tartani a lépést velünk. Nekiütközött egy idős hölgynek. Vagyis valaminek, ami egy idős néni alakját vette fel. Én fogtam fel leggyorsabban a dolgot, ezért Castiel után nyúlva visszafordultam.
-Nagyi!-szólítottam meg a démont, majd a hasába döftem a pengémet.
-Mi a franc?
-Vigyázz a szádra a nagyi előtt!-vigyorogtam rá.
-Honnan tudtad, hogy démon volt?
-Figyelned kell a részletekre.-válaszolt Jace.
Körülöttünk egyre több démon gyűlt össze.
-Oké, túl sok van belőlük.-szólt a vöröske.
-Nem mondok ilyet sokszor, de egyetértek Claryvel. Menjünk!-szólt a parabataiom.
Egy raktár elé értünk.
-Mi is a nyitó rúna?-fordult felénk Clary, irónjával a kezében.
Jace nemes egyszerűséggel berúgta az ajtót.
-Szezám tárulj.-vigyorgott elégedetten, majd beterelt minket a raktárba.
Alec elővette a nyilait és az íját.
-Mit csinálsz?-kérdeztem tőle.
-Feltartóztatom őket.
-Mi? Nem, gyere velünk!
-Vigyétek el Claryt az Intézetbe!
-Ne harcolj nélkülem!-néztem mélyen a szemébe.
-Ne aggódj miatta. Tucatszor mentette már meg mindenki életét. Most is menni fog neki.-biztatott Izzy, de nem nagyon hittem neki. Azért bólintottam egyet parabataiomnak, majd Claryék után futottam.
Egy ideje gyorsan mentünk, amikor Clary megszólalt.
-Bocsi Jace!
-Semmi baj, megállhatunk egy kicsit pihenni.
-Nem azért....
Érezük Izzyvel, hogy ez most egy kettejük közötti romantikus pillanat lesz, ezért tovább mentünk.
Nemsokkal később a gerlepár is követett minket. Egy kisebb térbe értünk.
-Srácok...pulzál a nyaklánc.-informált minket Izzy.
-De hol vannak?-kérdezte Jace.
-Nem tudom..olyan, mintha itt lennének, de nem látom őket.
Hirtelen föntről Jace-re ráugrott egy, de hamar elintézte. Számára ez nem volt kihívás.
-Oké, az Intézet csak pár háztömbnyire van. Mi feltartjuk őket, te fuss, Clary!-kiáltotta Jace.
A vöröske egy pillanatig habozott, majd befutott az egyik alagútba.
Shax démonok tucatja jött felénk.
-Na gyertek csak babáim!-hasítottam egyet a levegőbe Castiellel.
Egy kiadós harc után sikeresen kijutottunk az alagútból. Igaz, Clary nélkül.
-Hol van Clary?-idegeskedett Jace.
-Nem jött ki...már lehet, hogy az Intézetben van. -gondolkodott Izzy.
-Rendben, menjünk.-iramodott neki Jace.
Az Intézet központjában Jace rögtön intézkedni kezett. Gyors pillantást vetett a térképre, kiadta az Árnyvadász társainknak az információkat. Épp indította volna őket, amikor Clary lépett a helységbe.
-Jace!-futott oda hozzá, majd megölelte. Tovább beszélgettek, de én elléptem tőlük, és parabataimhoz mentem.
-Jól vagy?-kérdeztem, mire csak feszülten bólintott egyet, ugyanis Claryéket figyelte.
Clary egy hirtelen mozdulattal megcsókolta az öcsémet.
Parabataiom halkan felszisszent, majd kisétált a Központból.
Ennyire féltékeny?
YOU ARE READING
All The Legends Are True
FanfictionShadowhunters-fanfiction El kell titkolnom. Ha rájön, mindennek vége.