A Spanyol Joker

1. rész

1. rész
Kezdődik a szenvedés. Hogy mire gondolok? Kezdődik az iskola, ami egyenlő a pokollal számomra.
Kimásztam a pihe-puha ágyacskámból. Bementem a közös fürdőbe(mivel nincs senkinek saját, ezért osztozkodunk), rendbe szedtem magam. Raktam fel egy kis alapozót, szempillaspirált, hajam egy részét felkötöttem fejembubjára, a többi pedig a vállamra omlott. Vissza mentem szobámba. Ruhásszekrényemből kivettem egy fekete hosszú nadrágot, egy fehér, ujj nélküli inget, ami a hátam közepétől szétnyílik, így látszani engedve a hátam. Kivettem egy tesizsákot beledobtam egy füzetet, tolltartót, a jelenlegi könyvet, amit olvasok. Levágtáztam a lépcsőn. Miguel már lent volt. Rajta egy fehér ing volt, amit feltürt a könyökéig, fekete farmer és  a fekete, mára már szét járt converse és az iskola logójával ellátott, fekete nyakkendő. Jézusom azt el is felejtettem! Gyors visszafutottam, majd egy percel később nyakkendővel a nyakamban álltam a konyhában, és a kávémat iszogattam. Miguel full kómás volt, ami engem megmosolyogtatott.
-Na bátyám induljunk!-vágtam bele a zsákba két szendvicset, meg egy vizet. Miguel is eképp cselekedett. Felállt a bárszékből, majd a kocsi kulcsot a kezébe véve indult ki a házból. Bezárkodtam és futottam a kocsihoz. Nem szeretek vele menni suliba, mert akkor mindig valami balhét rendez drága testvérem, amiben én szivesen benne vagyok. Tavaly is háát... mondjuk azt, hogy majdnem kicsaptak minket.
A kocsiból kiszálva befutottam a suliba. Osztálytermembe belépve mindenki rám nézett majd elvigyorodott. Imádom az osztálytársaimat. 2 éve az egyik legösszetartóbbak vagyunk.
Ők voltak azok, akik falaztak nekem, ha valamit balhéztam tesommal. De azért itt is vannak kivételek. Mivel 30 gyerek van minden
osztalyba, és évfolyamonként két osztály van, ezért sok a ribanc. Akik nagyra vannak magukkal, mert a BMV-vel fuvarozó apuci és anyuci tömi őket pénzel és nem foglalkoznak velük, mert ugye minek. Ezért csak azt akarják, hogy valahol meghuzzák őket. Undorító!
Amíg ezeken gondolkoztam, megérkeztünk. Kipattantunk a kocsiból, majd egy pacsi kiséretében elbúcsúztunk. Szerencsémre Tess semmi hülyeséget nem talált ki. Bementem a suliba, ahol mindenki köszönt. Még olyanok is akiket nem ismerek. A lépcsőhöz értem, amikor valaki elkezdte üvőlteni a nevem. Oda nézek és látom, hogy elveteműlt barátnőm fut felém. Ines Navarro de Macedo most lett kilencedikes. 15 éves nem messze lakik tőlünk. Anyukája nálunk házvezető nő már évek óta. Ezért lettünk legjobb barátnők, mert amikor nálunk volt mindig neki mondtam elbánatom és ő figyelmesen végig hallgatott. Ez így volt fordítva is.
Ines toporogva vigyorgott rám.
-Képzeld..
-Várj, elképzelem.- kezeimet halántékomra helyeztem,majd úgy csináltam, mint aki nagyon fókuszál valamire. - Mondhatod!
-Szóval azt hallottam, hogy tesod valami durva dologra készül.- felvontam a szemöldököm. Folytatta. - Ééés állítólag tök vicces lesz. Jah és valakik jönnek évnyitóra. Valami vendégek, akik eléggé ismertek. - mondta, na ez már felkeltette figyelmemet. Az évnyito akkor kezdődik, amikor becsöngetnek. Vagyis 7:50-kor. Inestől elköszöntem, majd felmentem osztályomba. Mindenkivel lepacsiztam vagy ölelkeztem egy sort. Kivéve azt az 5 khm...gyönyörüen kimeszelt lányt, akik úgy utálnak, hogy egy kanál vizben megfolytanának. Hirtelen arra eszméltem fel, hogy becsöngettek. Becsöngettek!
Kezdődik.