A Spanyol Joker

4.rész

10 perc alatt értem oda. Út közben az elcseszett életemen gondolkoztam
Miért pont én kell be kerűljek ebbe a maffia életbe. Nekem Sofia Hernández de Almodovárnak, aki az egyik legjobb tanulo az osztályba, a tanárai egyetemre akarják kűldeni, és persze, hogy azt szeretnék ügyvéd legyek. Mi mást? Szemüveges, barna haju,17 éves lány vagyok, előttem az élet, de neem nekem maffiáskodni kell, mert apám felmenői megalapították a Muerte de su padra (Halál atyjai) nevü maffia alakulatot. Ha anyám még élne biztos nem engedné meg, hogy én benne legyek ebbe. De anya meghalt. 1 évvel a születésem után. Terhes volt. Túl hamar indult meg a szülés és nem bírta. A kicsi se élte túl, mert bent ragadt anya méhében és későn szedték ki. Öcsém lett volna.
Apám pedig csak a maffiáskodásnak él. 90 ember vérét ontotta ki szemrebbenés nélkül. 40 éves a nők a lábai elött hevernek, de ő csak az éjszakai kalandjairól híres.
A bátyám, nos ő 18 éves szép fiú, aki az iskola kedvence és az összes lány álma.
A haverjaival és velem együtt rengeteg hülyeséget csinál, ami miatt tanárokat a szívroham kerűlgeti.
A raktárhoz érve megnyomtam a kapucsengőt.
-Ki az? - szól bele Joe.
-Én vagyok az.- néztem bele a kamerába.
-Ismerünk? - mondja értetlenkedve. Joe te sügér.
-Igen ismertek. - majd bementem. Joe elkezdett riadóztatni, hogy bejött valaki.
-Állj! - parancsoltak rám - Forduljon meg! - elvigyorodok és megfordulok. Bob tátott szájjal néz. - Joe, hogy az a megboldogult! Te ide figyelj! - szólt bele a voki tokiba - Akire te azt mondtad, hogy betolakodó, az a főnök lánya, Sofi!!! - mondta mérgesen. Elröhögtem magam.
-Bob bementem! - tatogtam, mire ő csak bólintott. Végig futottam a beton placcon, bemegyek a bejarati ajton. Benézek a nagy terembe. Bent voltak a lányok. Ők is maffiak 5 lány van velem egyutt 6 lesz és persze, hogy én leszek a legfiatalabb. Ők 20-25 évesek, és nagyon birom őket.
Lucia háttal volt nekem, így nem látta, hogy mögé osonok. Carla, Ana, Lola és Vega mosolyogva figyeltek. Ráugrok a hátára és eltakarom a szemét.
-Ki vagy he? Nem latook!! Szájjál már lee!! Elfogok esnii! - visítozott és a kezével hadonászott. Elvettem a kezem. Hátra néz és elneveti magát. - Rohadjál már meg! A szivem megállt te hülye! - elnevettem magam.
-Bocsi, de ezt nem hagyhattam ki.- a lányok is csak nevettek.
-Na és, hogy-hogy bejöttél? - kérdezte Ana mosolyogva.
-Valami csomagot kell haza vinnem.
-Értem.
-Úúú csajok, csajok ezt nézzétek! Alejandro most írta, hogy az újjonc holnap kezd! - pötyögött a telefonjába, közbe csapkodott a kezével Lola.
-Újjonc? - vontam fel a szemöldököm.
- Te nem is tudtad? Júniusban volt a beavatása, és sikerűlt is neki. 19 éves, magas, barna hajú és irtó helyeees! - mondta Ana. Én erről miért nem tudtam? Most apa kinyírlak!
Megigazítottam a szemüvegem és a lányokra néztem.
-Nem szólt nekem a kis köcsög. Pedig kérdeztem tőle mindig, hogy van-e valami új fejlemény, de nemet mondott mindig. Vigyázz csak Eduardo, vigyázz csak! - mondtam a végét már fenyegetően és a kezemmel gesztikuláltam. A lányok felnevettek.
Felrohantam a 3.-ra. Útközben összefutottam a három legidősebb férfi taggal, akik már messziről köszöntek. Az egyik hülye elkezdi "Húhaa a fönök lánya ideges, vigyázz főnök, mert a halál utol ér" nagyon betegek, aztán már felnőttek.
Az ajtója eléértem. Az ajtón ez állt "A főnök írodája. Kopogj, ha valamit akarsz, vagy húzz el!" aranyos. Kopogás nélkül berontottam.
-Mi az, hogy nem szólsz nekem, hogy lesz egy újonc?? És azt se mondtad, hogy holnap kezd, se azt, hogy júniusban már beavattátok!! - idegesen fújtattam és gesztikuláltam a kezemmel. Csak nézett rám, majd elmosolyodik.
-Sofi, kopogj, ha bejössz..- kezdte halál nyugodtan.
-Jo kopogok, de most ne, hogy ez legyen a legfontosabb! - fontam össze a kezemet mellkasom előtt.
-Rendben. Egyébként azért nem mondtam, mert akkor az lett volna, hogy "jaaj úriisten mutass be nekii"- utánnozott nyávogva. Összeszűkítettem a szemeimet - ezzel szegény gyereket elűldözted volna.
-Ez egyáltalán nem igaz! Nem ilyen vagyok. - tartottam fel a mutató ujjamat.
-Akkor mivolt 3 évvel ez előtt?- kérdezte fél oldalas mosollyal. Elgondolkoztam.
-De akkor még kicsi voltam. - védekeztem.
-8.-as voltál. - nevet.
-Fiatalság bolondság. - mondtam, mire elröhögi magát.
-Mintha olyan öreg lennél. Na de bemutatom neked az újoncunkat.- feláll megkerűli az író asztalt és oda megy az asztallal szembe lévő székhez. Ekkor megláttam. Úristen! Ez a srác eszméletlenűl jól nézett ki. Nyeltem egy nagyot.- Kicsim bemutatom neked Erik Martinez de Pérez-t. Erik bemutatom a lányomat Sofia Hernández de Almodovár-t. A lány tabu. Világos? - nézett Erikre tekintély parancsolóan. A srác csak bólintott, majd rám nézett.
-Szia!- mosolyodik el. Olyan ahw hangja van.
Nem, nem szabad. Nekem nem lehet barátom és nem is lenne, hisz tök csúnya vagyok. Nem lehet, mert apám kicsinálná a fiút és nekem a tanulásra kell figyelnem. Semki másra, mert egy maffiának muszáj, hogy tanult legyen. Visszaköszöntem. Apától elkértem a csomagot, majd haza szaladtam.
Rossz elő érzeteim vannak. Nagyon rosszak