Véletlen Találkozás [Jacob Sartorius Fanfiction]

12.rész

Miután elengedte a derekam hatra léptem. Nem értettem mi történik. Ez lehetséges? Komolyan? Megcsokolt? Nagyon fura érzés volt. De olyan kellemes. Ő is hatra lépett
-én nem tudom mit csináltam sajnálom-mondta, mer úgy gondolta azer léptem hatra mer nem élveztem. Pedig se sőt nagyon is. Tudom hogy nem lehetünk együtt hisz a sok rajongó csak féltékennye tenne és én azt nem akarom, de közbe meg mégis megvan köztünk az a szikra.
-nem, én nem azer léptem hatra-mosolyogtam.
-jajo! Már megilyedtem-nevetett és arca meg pirosban volt mint általában. Egyszerűen Ahj. Imádom ot. Igaz nem régóta ismerem de akkor is. Valami nagyon vonz.
-Jacob. Lehet ez nem a legjobb kérdés lesz, se tudnod kell rólam hogy elég közvetlen vagyok. Szóval akart jelenteni valamit ez a csók, vagy ne bízzam el magam?-ő erre csak nevetett.
-nem tudom... akart?-Ahj. Meg így is olyan aranyos. Pedig legszívesebben megfolytanam.
-Ahj... inkább hagyjuk.-mondtam, majd össze fontam a kezeim. Nem sok romantikus filmet vagy könyvel találkoztam, de azt mindegyikben benne volt, hogy ilyenkor ezt kell mondani.
-meg szép. Nem csokolok meg senkit csak úgy random!-majd közelebb sétált és megfogta a kezem. -nem akarjuk, tudod... megpróbálni?
-Ohm mit?-majd mindketten fel nevettünk és megilletuk egymást. Ezután vissza indultunk a buszhoz. A busznal anya kint ült.
-jajj de jó hogy itt vagytok. Induljunk kell,mer drága batyad, elnézte az időpontot és nem fel6 hanem fel5-kor kezdődik a dedikalas. Szóval spuri fel a buszra aztán siessunk.
Hamar ,vagyis fel óra késéssel,de oda értünk. Vége volt a koncertnek, amit én csak ossza vissza ugrálasnak neveznek, de ez van. Majd jött a dedikálás. Ennyi embert vagyis inkább tini lányt, meg sosem láttam egy helyen. Ott álltam egy nagy sor mellett. Oda állt mellem egy lány.
-Juuj szia. Bocsi,de muszály megkérdezném,hogy te vagy az a lány Jacob snapchaterol? Meg te vagy Nash húga?
-igen én vagyok-nevettem
-nagyon sokan cserélnének veled tudod. Pl én. Egy hírességnek a húga lenni, plussz együtt turnézi velük wow. Mázlista.-mindenki ezt gondolja, bár néha azer elég kínzás.
-Jaja nagyon király. -ahogy telt az idő ahogy tudtam,egyre féltékenyebb voltam. Hisz minden lány az én "fiumat" ölelgeti, puszilgatja meg meg ki tudja mit csinálnak. Utálom ha egy hozzam ilyen módon közel álló emberhez így vonzódnak, a velem egy neműek. Mikor már a 10.lany kert csókot, igen csókot Jacobtol teljesen felforrt az agyvizem. Igaz nem adott nekik néhány lany így is megcsókolta. Na igen amikor az első ilyen történt én már tudtam hogy ez normális hisz Nash sokat mesélt már ilyen esetről. De a 50.nel inkább elmentem. Mondanom sem kell milyen ideges féltékeny és szomorú voltam. Bementem a VIP helyiségbe ott volt anya és egyből bekövetkezett a tipikus anya lánya beszélgetés a fiúkrol....