Véletlen Találkozás [Jacob Sartorius Fanfiction]

7.rész

El indultunk a kölcsönző felé. Anya útközben hátra ment Nashez,egy alapos fejmosás kíséretével, hogy mi az már, hogy így beszél. Hát igen... nem az a legnagyobb baj,hogy lekéstük a gépet, hanem, hogy csúnyán beszélünk... szülő logic pls... Pár méterre volt tőlünk ez a kis mondjuk, hogy "bolt". Hamar oda is értünk.
-elnézést-verekedett előre anya.-autót szeretnénk bérelni.
-kezit csókolom. Is aztáne, milyen folytát. -beszélt az öregember. Igen... elég régiesen beszélt, azt meg kell hagyni.
-hát egy szipet!-lépett előre Cameron. Erre mindenki úgy elkezdett nevetni, anyával együtt, hogy vagy 3percig se kép se hang. -no ne itt szórakozzanak mán kirem szipen. Milyen autót akarnák?
-Hát valami lakó kocsi, vagy hasonló. -mondta anya.
-vá itt oztán áz is. Küvessenek csák. -el indultunk egy lepukkant fehér lakó kocsinak mondható autó felé.
-ez az egy van?-mutatott rá Shawn az autóra.
-Is míg válugat is... beszari... nim. Míg von, egy di az picit drágább.-fordult el a bácsi.
-szuper! -nevetett fel Hunter. Pont az autó mellett volt, a "drágább" hát mit is mondjak. Igen.
Kb az első így nézett ki:

A másik pedig igy:

És baszod! Csak 6 dollár különbség volt köztük! 😂😂
-Egy pillanat.-mondta anya, majd intett, hogy menjünk oda hozzá. -nos Gyerekek. Hát az van, hogy ez a repülő jegy, 80 dollár volt, fejenként. Igen. És én nem készültem, hogy még kocsit is fogunk venni. Ami 134 dollár, annyi időre amennyire nekünk kellene. És mivel csak a szálláson jutnánk pénzhez, így én most elmegyek egy ilyen repülős asszisztens nőhöz, megkérdezni hogy most így mit csináljunk. Nash! Vigyázz a hugodra sietek vissza. -és elrohant.
-most akkor itt fogunk maradni? Nem tudunk hova menni? És ahj... ez az én hibám! -temettem az arcomat a kezembe.
-nyugi már! Na nem lesz semmi baj.-nyugtatott Hunter.
-mindenki csönd! Alkudozok ezzel az emberrel aztán meglátjuk mi lesz! -intett le minket Nash, majd elindult a bácsihoz.
-suk sikertet testvírem!!-röhögött utána Cameron. Anya csak hamar vissza ért. Túl hamar...
-na anya! Mi az?-léptem hozzá előre.
-kész. Gyertek -intett újból. Mi elindultunk anyával,aki egyenesen a kocsik felé hajtott.
-nos ásszonyom? Mi lesz?-fonta össze a kezét.
-azt kérjük!-mutatott a rozogára.
-Anya! Ne! Össze rakjuk vhogy a pénzt! -mondta Nash.
-nem. Ennyi. Vége. Plusz úti társaink lesznek a pókok. Mennyi lesz?
-várjatok! Ötlet! -mutatta fel az ujját Shawn.