Véletlen Találkozás [Jacob Sartorius Fanfiction]

9.rész

-Shawn megnyugodhat. Aludhat az ágyban.
-igen! -ugrott fel örömében Shawn.
-szóval... A következő. -folytatta anya. -Aaron.
-tudtam.-röhögött fel Cameron.
-Mit tudtál édes? -nézett rá kérdő arcal Aaron.
-hát hogy te ágyon fogsz. Fogadtunk Hunterrel. És nyertem. -csapta össze a tenyerét. -Ezt majd utána le rendezitek. Most folytassuk. -nyúlt bele anya újra a sapkában.-Cameron.
-azaz! -és rohant is be az ágyára.
-szóval az utolsó pedig. -húzott minket anya. -Jacob.
-neee! -ordított fel Hunter.
-ennyire nem akarsz velem aludni? -kérdeztem nevetve.
-nem. A fogadás Cammel... Az így benne volt hogy ha nem alszok bent akk megszivat.. És ismeritek a csinjeit. Veled szívesen aludnek.-vetettem rám egy perverz mosolyt de azonnal elnevette magát.
-Oda adom a helyem. -nézett rá Jacob.
-tényleg?! -nyílt ki a szeme.
-De ha legközelebb te alszol akkor te is át adod oké? Most csak a fogadás miatt. -mondta Jac.
-oké owh köszi Bro! -csapott a tenyerébe Hunter. Be is ment a szobába mi meg kint maradtunk. -Anya este vezetek én oké, te meg menj most. Majd kb olyan 5-kor cserélünk. -ült le a fotelre Nash.
-Anya. Ti akkor hol alszotok majd?-kérdeztem.
-amíg az egyik vezet a másik az anyós ülésén.-mondta, majd Nashel elindultak az első ülések felé.
-szerintem ez így nem igazságos... -mondta Jacob.
-hogy érted? -kérdeztem
-hát gondolom te Hunterral aludtál volna... Mostmár sajnálom hogy én vagyok itt.. -majd leült a kanapéra.
-Jacob. Te honnan vetted, hogy én Hunterral akarok aludni? -kérdeztem nevetve.
-látom ahogy ránézel meg minden. -ahogy Jacob lehajtotta a fejét valami fura dolog ötlött fel bennem. Mivan ha retszem neki? És féltékeny...
-Jacob. Nem tetszik nekem. De ez miért zavarna ha tetszene? -ez a tipikus kérdés. A tetszem nekednek? egy ki fordított verziója.
-Igen zavarna. -majd el sétált.