A felfedezèsek kora

Beszèlgetès

Hát nem tudtam aludni. Viszont Rapmon igen, és én ahogy szemben voltam vele bátran nézhettem őt.
Vajon milyen érzés lehet mikor megcsòkol valakit azokkal a telt ajkakkal? Vajon van olyan tèrdrogyasztò a csòkja mint a filmekben?
Felsóhajtottam.
Miért nem vagyok olyan bátor mint V, vagy mint J-Hope? Vagy miért nem tudok hatàrozott lenni mint Jin vagy az én szörnyem?
Sokkal könnyebben menne minden. Legalábbis azt hiszem így lenne.
- Nem tudsz aludni? - Rapmon halk, kedves hangja tèrìtett èszhez. Az meg hogy meg is érintette arcom.. na az màr csak a ràadàs volt.
- Nem. Ne haragudj ha felèbresztettelek. - hunytam le szemeim zavaromban.
- Semmi baj. Igazság szerint hiába vagyok fáradt és àlmos, nem tudok aludni. Szóval nyugi, nem te èbresztettèl fel. - elmosolyodott kicsit és én meg úgy èreztem a szívem akkorát dobbant ő meg meghallotta s azért mosolyog.
- Tudod.. - legyél erős Kook, nem szabad elàrulnod magad - azon gondolkoztam, hogy én valójában közétek való vagyok e. - kis sóhaj hagyta el szám - Ti mind olyan erősek vagytok. Én nem érzem hogy ilyen lennék.
- Jajj Kook... - ismét megsimìtotta arcom - olyan butasàgokat tudsz néha mondani. Mégis ki volt aki bekötötte a csuklóm mikor egyik koncert közben félre léptem és elvàgòdtam a kezemre esve? Ba meg ki volt aki liter szám főzte a teát mikor V nyűglődött Jimin-el meg Suga-val karöltve? Hogy a többiről màr ne is beszéljünk. Na? Ki volt?
- Én. - mondtam csak kis halkan. De hisz ezek semmiségek. Nem? Én olyan nagyon szègyellem magam.
- Így van. Ha te nem lettél volna ott mindig.. hát nem is tudom mi lett volna. De az biztos, hogy nem lennénk jól. Úgyhogy ne mondj olyat hogy nem vagy közénk való. Nagyon is közénk való vagy. - kedves, barátsàgos hangja megmelengette szívem. De kicsit szomorúvà is tett. Hisz így màr tudom, hogy ő csakis barátként tekint rám. Esélyem sincs.
- Rapmon.. kèrdezhetnèk valami.. szóval valami kicsit szemèlyeset? - azért még egy picit remèlek, de csak egy nagyon picit.
- Kérdezz csak nyugodtan. Nem lát és nem hall más csak én. - elvette kezét arcomròl és így màr nem èreztem úgy hogy szívem fel akar màr felrobbanni.
- Szóval.. csak.. - dadogok mint egy bolond - te voltál màr olyanba szerelmes akiről tudtad, hogy sosem viszonoznà az érzéseid mert tudod, hogy csak barátként tekint rád?
- Igen. - meglepődtem gyors vàlaszàn - De mondd csak, te most így èrzel? - nem tudtam volna kimondani így csak bòlintottam - Nehéz dolog is így szeretni valakit. Nem tudom te, hogy vagy vele, de én attól is boldog voltam, vagyok hogy a szeretett szemèly boldog.
- Ez szép dolog. - érzem ég az arcom - Én is így érzek most. De még így is olyan nehéz. - mintha kitalàlta volna gondolataim, magához húzott és àtölelt, mintha tudta volna, hogy erre van szükségem még ha a szívem darabokra is törik. Bújtam is hozzá amennyire csak lehetett s engedte.
- Mikor friss az érzés akkor fáj a legjobban. Ez az idő múlásával ugyan nem vàltozik, de megtanulod kezelni. - megpuszilta fejem, mintha csak egy jóságos apa tenné a fiával, vagy egy bàtty az öccsével - Nyugodj meg Jungkook, mi itt vagyunk neked. Bár tudom nem nagy vigasz, de talán mi tudjuk enyhìteni kicsit a fájdalmad. Csak szólj, beszéljünk, ne fojts magadba semmit.
- Rendben. - szemeim törölgettem s azt hittem nem veszi észre. De tévedtem.
- Jungkook te sìrsz? - keze megint arcomon, simìt, cirògat, nyugtatni pròbàl. De csak azt éri el, hogy egyre több és több könnycsepp hagyja el szemeim.
- Nem.. én nem.. - motyogom halkan, elbùjva mellkasànàl - csak.. olyan nehéz ez. - bárcsak lenne elég erőm és bàtorsàgom elmondani neked, hogy mit érzek. De fèlek. Nagyon félek, hogy.ha bevallanèk mindent, akkor elveszìtenèm a baràtsàgàt.
- Megèrtelek téged Jungkook. De tudd hogy itt vagyok és nekem bármikor elmondhatsz bármit. - bárcsak ilyen könnyű lenne. De nem könnyű.
- Szavadon foglak fogni. - bújtam még.
- Remèlem is. - ölelt jobban ismét - Na de most pròbàljunk meg pihenni. Nem tudom te hogy vagy vele, de én nyerni szeretnék, bármi legyen is a jutalom.
- Én is nyerni szeretnék. - egy egèszen picit jobb lett, hogy beszéltünk.
- Hmm, úgy érzem mi egy igazán jó csapat leszünk. Nem is! Jó csapat vagyunk. - lelkesedése is jobb kedvre derìtett.
- Igen! - helyeseltem is azonnal.