Puhatolòzò, kedves kis csòkjaink egy kis idő elteltèvel nagyon megvàltoztak. Az ismerkedős szakaszbòl egy igen veszèlyes területre tèvedt. Talán ezèrt is ért vèget olyan hirtelen ahogy kezdődött.
- Mikor azt mondtad szeretsz valakit - szörnyem homlokàt az enyèmnek döntötte - èn igazán fèltèkeny lettem. De, mégis szerettem volna, hogy boldog legyèl. Sosem akartam neked rosszat. - arcom simìtotta, cirògatta kicsit.
- Egy picit èn is fèltèkeny voltam. - èn kéz is arcàt érintette. Mosolyogtam mèg s könnyeim is le-lefolytak arcomon. - Èn.. èn tényleg, igazábòl,szeretlek tèged.
Csak elmosolyodott, majd megcsòkolt. Ez a csók más volt. Sokkal több èrzelemről àrulkodott.
- Hidd el, egészen nyugodtan hidd el, hogy èn is ugyanìgy èrzek. - nekem ennyi is elég volt, hogy kissé megkèsve, de viszonozzam csòkjàt.
Ismét belemerültünk az ùjult erővel ránk törő èrzelmekbe. Olyannyira, hogy rövid időn belül éreztem, hogy mindkettőnknek gondjai lettek. El is akartam hùzòdni szörnyemtől, de ő nem engedte.
- Fürdenèl velem? - règòta vártam már erre a kérdésre, így csak bòlintottam. El is mosolyodtam, arcom égni kezdett. - Akkor most ideje levetkőznünk ha nem ruhàban szeretnènk fürdeni.
- Igen. - mondtam csak, ő pedig tolt volna el - Segìtenèl? - làngol az arcom, de akarom.
- Biztos?
- Teljesen. - szàmba haraptam ès meg is fogtam kezèt amit pòlòmhoz tettem, jobban mondva picit alà.
Meglepődött. Làttam arcàn, ahogy a kedves mosolyt is. Megpuszilta arcom, aztán húzta is fel pòlòm, èn pedig emeltem kezeim, hogy segítsègère legyek. Pòlòm után nadrágom is levette ès nem mulasztott el simogatni engem. Gondom csak mèg nagyobb lett odalent.
El akartam terelni figyelmem, ezèrt fogtam meg pólóját, hogy majd levegyem róla. Fel is emelte kezeit, ezèrt èn folytattam amit elkezdtem. Az ő pólója is az enyèm sorsàra jutott.
Nadràgjàval màr meggyűlt a bajom. Remegtek kezeim ahogy hozzá értem, ahogy kigomboltam ès lehùztam a cipzàrt. De hagyta magát, hagyta hadd tegyem a dolgot ahogy teszem. Nem kellett màr sok ès toltam is le róla nadràgjàt.
Nyeltem egyet mikor làttam, hogy az ő kis gondja se olyan kicsi mint elsőre tűnt. Belepirultam rendesen a làtvànyba.
- Ha szeretnèd.. - tudom mit akarhatott mondani, de megelőztem azzal, hogy letoltam boxerem - elfordulhatok. - amint befejezte mondatát èn eltakartam odalent magam. Erős pìrrel arcomon nèztem végig ahogy ő is megszabadul boxerètől. Időm sem volt gondolkozni, magához húzott ès kis puszit adott szàmra. - Ideje tusolnunk. - tolt is finoman a zuhanykabin felè, majd abba be. Be is húzta az ajtòt, aztán nyitotta a csapokat. Vàllamra simìtott, èn felnèztem rà s picit felè is fordultam ès ott vesztem el vègleg.
- Megmosom a hàtad. Jó? - csak bòlintottam, de ennek ellenère teljesen felè fordultam, kezeim nyakàba akasztottam s most èn pusziltam, csòkoltam meg őt. Viszonozta, sőt, magàhoz is húzott, ölelt. Talán nála is itt borult fel minden, mert csòkja szenvedèlyesebbè vált, ami közben hàtamra simìtott így húzva engem közelebb magàhoz.
Belesòhajtottam a csòkba, hisz fèrfiassàgaink egymásnak nyomòdtak. Hogy honnan vettem a bàtorsàgot nem tudom, de, picit jobban, hozzá nyomtam magam. Talán az elfogyasztott alkohol ad erőt ès bàtorsàgot.
- Oldjuk meg ezt a.. - kezèt besimìtotta kozènk fèrfiassàgomra. Felnyögtem úgy meglepett, pedig szàmìthattam volna rà. - az édes kis gondot. - ismét megcsòkolt ès mozgatni kezdte kezèt. Bele sòhajtottam, sòhajtoztam csòkjàba melyet viszonoztam miközben kapaszkodtam belé. Percek teltek el így, mikor vègre feleszmèltem, hogy illene nekem is tennem valamit, hogy illene ugyanolyan csodàs èrzèseket okozni neki mint ő okoz nekem. Ezèrt utànoztam le tettèt, érintettem meg fèrfiassàgàt s kezdtem rajta mozgatni kezem. Belesòhajtott tettembe ő is.
Csòkolva egymàst, bele-belesòhajtva egymás tettèbe, csòkjaiba, juttattuk el egymást a mennyekbe. Utàna pedig èn kedves szerelmem lemosdatott engem, aztán pedig lemosta magàt is.
Szó nèlkül nyitotta a zuhanykabint, lèpett ki, majd fogott magàhoz egy törölközőt.
- Gyere. - mondta ès tartotta nekem a törölközőt. Kicsit szègyellve magam lèptem ki hozzá. Magàhoz ölelt, aztán meg nekiàllt megtörölgetni engem. - Szèpsègem. - fel se fogtam szinte máris végzett. Derekàra törölközőt tekert, aztán az enyémre is, aztán kinyitotta a fürdőszoba ajtajàt, majd karjàba vett ès egyszerűen kivitt onnan. Elbùjtam nyakànàl, mintha úgy nem làthatna engem senki.
Azt hittem szobàmba visz. De tèvedtem. Saját szobàjàba vitt ès saját àgyàba fektetett. Otthagyott engem míg becsukta, bekulcsolta az ajtòt. Miután visszatèrt ismét megcsòkolt engem, közben pedig leoldotta rólam a törölközőt.
- Csak jelezz ha nem akarod ès èn leàllok. - simìtott arcomra amit aztán meg is puszilt.
- Vigyàzz rám. - adtam így engedèlyt neki. Az övé akarok lenni, csakis az övé.
Elmosolyodott lágyan, majd ismét megcsòkolt. Èn pedig szorosan öleltem őt magamhoz.
ESTÁS LEYENDO
A felfedezèsek kora
FanficNamkook (Jungkook & Namjoon, BTS) Műfaj: BL Korhatàr: +16 Ismét egy kedvenc pàrosom, és ismét az van hogy kettejükkel alig találok ìràst. Így hát belefogtam egybe, hogy ezzel is gyarapìtsam a kettejük sztorijait, és hogy örömet okozzak azoknak akik...