Deprass • [BTS fanfiction]

•See You Again•

*[Bts] Jin szemszög*

,,Emlékszem a pillanatra
Mikor magasabb volt nálam
A barna zongora volt ami útbaigazított
Nem tudtam mit jelent
Mikor megérintettelek piciny ujjammal
Olyan biztonságban éreztem magam, olyan biztonságban
Játszottam a zongorán, amikor csak a kezembe került
Akkor még nem tudtam milyen fontos voltál
Akkor még azzal is megelégedtem, hogy nézhetlek..."

Hallgattam, ahogy Suga dúdolgatja a készülőben lévő dalát. Azt hiszem First Love a címe.

-Jin-hyuuung!- lengetia kezét mJ-Hope. Gondolom elbambultam.- Már másodjára csörög a telefonod, de még mindig nem vetted fel.

-Oh.. Bocsi azt hiszem elbambultam egy kicsit.-mosolygok rá.Hallom(és érzem a zsebemben),hogy csörög már ezek szerint harmadjára a telóm szóval kisietve a nappaliból veszem fel.

-Jónapot! A Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórházból hívjuk önt azzal az indokkal Sun-Hee-t ma szállították kórházba. Ha jól tudom maga a keresztfia és egyben unokaöccse. A fogadott lányát már értesítettük és szeretnénk önt is behívni papírmunka ügyében illetve egy kis probléma is adódott.

-Jónapot! Igen a rokonom. Mi történt vele?És miféle probléma?Ráadásul én nem is tudtam hogy van egy fogadott lánya. Csak HaNeul-ról tudtam. Ki az?

-Kérem, jöjjön, be amint tud és mindent elmagyarázzunk önnek. Viszontlátásra!

-Viszlát!- Nem hiszem el. Pont most. Most mit csináljak? Ráadásul milyen fogadott lányról beszélnek? Miért nem mondta? Hisz telefonon szoktunk beszélni, még ha személyesen nem is tudunk. Illetve engem minek hívtak? Ott az a lány meg HaNeul aki tudtommal már 18 így aláírhatja ő is ezeket a papírokat. Aish. Annyi kérdés.

-Fiúk! Bekell mennem a kórházba és mielőtt kérdezinétek a keresztanyám van bent, nem szükséges jönnötök, igen jól vagyok és papírok miatt megyek a kocsit elviszem. Sziasztok- vettem fel a cipőmet és miután válaszoltam azokra amiket úgyis megkérdeztek volna,kaptam fel a slusszkulcsot, majd már rohantam is a garázsba.A kulccsal beindítva a motort hajtottam a nem messze lévő kórházba.Miután röpke 15 perc alatt megérkeztem amit ideggel alig bírtam ki, parkoltam le majd haladtam a sürgősségire. A recepciósnál láttam egy lányt nekem háttal. Előtte állt 2 rendőr. Elég fura volt még hátulról is a csaj. Szerecse a maszkom eltakart így feltűnés mentesen mentem a folyosón anélkül, hogy felismertek volna. Oda értem a recepcióshoz majd illedelmesen bemutatkozva kérdeztem merre találom nagyénémet. Mikor ezt kimondtam a lány megfordult majd gyanakodva méregetett. Könyörgöm csak ne ismerjen fel.

-Te ismered Sun-Hee-t?- kérdezte még mindig gyanakodva. Á, nem,nem ismerem hisz hogyan is ismerném. De ha hallja hogy őt keresem mi az istenért kell megkérdezni? Na ezen a gondolat menetemen túlugorva válaszoltam udvariasabban.

-Igen. Ő a keresztanyám. Te vagy a fogadott lánya?

-Honnan tudod?-akadt ki hirtelen mire egy kicsit hátra hökköltem.

-Mikor telefonon hívtak mondták, hogy a fogadott lánya is itt lesz és értelemszerűen csak te lehetsz.- osztottam meg vele elméletemet amit meglepve fogadott.

-Ahhoz képest, hogy mennyire erőle jár a fejed hülyébbnek nézel ki már bocsi. Amúgy a rendőrök veled akarnak beszélni és Sun-Hee még a műtőben van ha kérded.- majd faképnél hagyott a két rendőrrel. Hm. Felvágták a nyelvét az tuti és kikérem magamnak nem is nézek ki hülyének.Ezt megjegyeztem ,,nemtudomanevedcsaj". Látom hidegen hagyja, hogy a nevelő anyja a műtőben fekszik. Lerí az arcáról, hogy most legszívesebben a háta közepére sem kívánja ezt az egész helyzetet. Na de a másik. Minek ide a rendőr? Mikor kérdezni akartam tőlük, illetve ők is épp beszélni készültek hozzám mikor is egy műtőből épp kijövő férfi tartott felém.