Deprass • [BTS fanfiction]

A rejtett énekhang

- Király, elmegyünk sétálni, majd csurom vizesen érünk haza. - morgolódik YoonGi.

- Sipirc átöltözni, nem akarom hallgatni senkitől, hogy tüsszög. - parancsol ránk Jin.

- Igenis anyuu. - hangoztatja V és J-Hope nevetve, majd mindenki megindul szobájába.

Miután átöltöztem lementem az emeletről, így láttam, hogy valaki van bent a stúdióban. Kihasználva az alkalmat bedugtam a fejemet az ajtón, hogy meglessem kihez kéreckedhetnék be. Sajnos nem YoonGi volt bent, ha jól láttam akkor Nam volt az. Kopogtam az ajtón, de mivel fejhallgató volt fején így bementem, majd a kanapéra ültem és hallgattam ahogy dúdolgat. Mikor csendbe maradt levette fejhallgatóját majd megfordult. Kicsikét ráhoztam a frászt mivel szerencsétlen majdnem leesett a székéről ijedtében.

- Hello. - intettem oda neki - láttam, hogy nyitva van és kíváncsi voltam erre a helyre. Egyébként tetszik a szöveg amit dúdoltál. - daráltam le gyorsan.

- Bocsi, azt hittem nincs itt senki, általában csak YoonGi szokott még bejönni, de ő látványosan. Ez az új saját számom. Kíváncsi vagy rá? Az eleje már megvan a szöveg meg még csak fejben.

- Persze. - oda mentem és a felém nyújtott fejhallgatót feltettem fejemre.

*(Rap Monster - Do You)*

Miután végig hallgattam leesett állal fordultam felé.

- Ez nagyon király. Kíváncsi vagyok milyen lesz szöveggel.

- Örülök neki, ha tetszik. Na arra én is. - nevette el magát. - JiMin-től hallottam, hogy neked is igen jó hangod van.

- Szerintem csak sokat képzel bele. - fordulok kicsit oldalasan neki és kezdem el nézni a falra kirakott díjjakat.

- Majd én azt megmondom, tessék. - adta a kezembe az egyik mikrofont miközben rám kacsintott.

Csak néztem rá nagyra nyitott szemekkel. Most csak viccel ugye? Biztos, hogy nem fogok neki énekelni. Narancs hajt meg ezért kinyírom azt biztos.

- Szerintem nem jó ötlet. - adtam volna a kezébe vissza a mikrofont, de nézéséből láttam, hogy vagy éneklek vagy innen élve nem szabadulok így nagy bánatomra nemvolt más lehetőségem, bár bevallva neki szívesen megmutattnám hogyan tudok énekelni, hallva az előbbi zenéjét.

Nagyot sóhajtva néztem körül a szobában. Mikor megláttam egy fa gitárt a sarokba állítva felállva érte mentem majd azzal együtt huppantam a kanapéra. Lábamat keresztbe tettem, magam mellé leraktam a mikrofont ezután ölembe véve a gitárt kezdtem el pengetni.

Miután végig énekeltem a dal alatt csukva lévő szemhéjaimat felnyitottam majd ránéztem. Kicsit féltem hisz az ő tudásához képest az enyém az szinte semmi.

- Wáo. Látom családi örökség a jó hang. Kamatoztatnod kéne ezt a tudást. - mosolygott rám.

- Hát..köszi. Nem nagyon szoktam énekelni csak bizonyos alkalmakkor vagy mikor egyedül vagyok. - válaszoltam kicsit zavarban hiszen élő ember előtt még tényleg nem énekeltem sosem.

- Ne rejtsd el a hangod. Egyébként nem vagy éhes? Kicsit elrepült az idő. Gyere, Jin már biztos kész van a vacsorával.

- Rendben. - azzal felállva mentünk ki az ebédlőbe ahol JungKook terített.