Deprass • [BTS fanfiction]

Pech

Érdekes hangszíne van JiMinnek. Éneklése mellé elkezdtem fütyülni a dallamot amit énekelt.

Egyszer hirtelen abba hagyta mire furcsán néztem rá.

- Eddig van meg a szöveg. - nevetett fel kínosan tarkóját vakargatva.

Hirtelen gontoltam egyet majd elkezdtem énekelni saját magamtól kitalált szöveget. Mikor végére értem, ránéztem narancskára és mint láttam a mosolyából biztos tetszett neki.

- Ez nagyon király, nem akarsz Suga-hyunggal össszedolgozni a dalszövegen? Szerintem odáig lenne ezért. - nézett rám csillogó szemekben amit a sötétben már nagyon nehezen lehetett észre venni.

- Suga?- őszintén fogalmam sem volt, hogy ki az a Suga.

- YoonGi. Suga a művészneve.

-Ja értem. Neked is van művészneved? - néztem rá, mert ez tényleg érdekelt.

- Nem, nekem nincs. Esetleg ChimChim-nek szoktak becézni, ami neked szigorúan tilos!- nézett rám mikor meglátta, hogy igen csak erőlködök, hogy magamba tartsam a nevetést.

- Majd meglátjuk. - kacsintottam rá, majd a már jól ismert ház ajtaján lépek be ahol megcsap a finom palacsinta illat.

- Ti merre voltatok? - Vette észre Nam az érkezésünket és nézett ránk furán, mintha napokig nem lettünk volna itt.

- Elfelejtettem egy fontos dolgot amit elrendeztem, narancs haj meg követett. - feleltem a feltett kérdésre.

- Narancs haj? - Jött oda V is majd átkarolva JiMin vállát kezdett el jólesően nevetni a beceneven.

- Dejó, végre megjöttetek, kész a palacsinta.- sündörgött hozzánk Jin is. - Ugye szereted a palacsintát, JiNa?

- Ki ne szeretné? - suttogtam leginkább magamnak, válaszolva erre az idióta kérdésre.

- Helyes, akkor irány az étkező, fiúk kaja. -  kiabálta el magát mire az emeletről letrappolt JungKook és J-Hope majd, a többiek is körülöttünk, mentek az emlegetett helyisége.

Levettem a cipőmet, majd Jin betuszkolt engem is a többiek után. Leültem YoonGi és Nam közé.

- JiNa. Egy roppant fontos kérdés. - nézett rám, Taehyung mire nagyot nyeltem és néztem rá a szembenülőre. - Csokis vagy lekváros? - tette fel a kérdést mire hirtelen nevettem el magam a kínos helyzetemen.

- Természetesen csoki. - feleltem még mindig mosolyogva.

- Okay, bírom a csajt, Jin-hyung, megtartjuk. - mutatta ki 1000 Wattos mosolyát.

- Egyébként jó látni, hogy nevetsz. - tette hozzá Nam, mire a többiek helyeseltek. Nekem még furcsa volt a helyzet, rég nm tudtam nevetni úgy igazán. Talán végre jó emberek vesznek végre küröl.

Mikor eltűnt az összes palacsinta teli hassal ment mindenki a dolgára. Bespuriztam a szobámba majd leülve az asztalhoz kezdtem el rajzolni, voltaképp nem is tudom mit. Épp a nagy szinezgetés közepén kopogtatás után lépett be Jin a szobámba majd leülve az ágyamra nézett. Letettem a ceruzát és feléfordultam a székkel.

- Örülök, hogy újra együtt lehetünk. - mosolygott rám, mire ejtetem egy bólintást. - Igazából azt szeretném mondani, hogy bármi is tönténik ránk számíthatsz, olyanok vagyunk, mint egy család. Illetve épp filmezni készülünk, velünk tartasz?

- Úgy lesz. - nézek rá bólintva egyet ismét. - Mit néztek?

- V mindenképp megakarja nézni a Vasember 1-et, így szerintem az lesz.