Assassination classroom FANFIC (befejezve)

Szerelmes párok...

Miután beleegyeztem hogy bemutathatnak még egy ideig néztem Kayano és Nagisa szerenycsétlenkedését, majd ezt megunva megkérdeztem.
-És mégis mikor?
-Mikorra kell öt órás beszédet írnod?- mosolygott pimaszul Karma.
-Nem, mikorra kell megszöknöm.- nyújtottam rá nyelvet. Karma összefonta a kezét, rátette a vállamra, és ráhajtotta a fejét. Együtt néztük ahogy Kayano piromkodva bocsánatott kér Nagisától amiért "véletlen" a karjaiba ugrott, mert "megijesztettük" . Gonosz vigyor húzódott a szánkra.
-Ezeket ha összehozzuk....
-Kettőt cukkolhatunk egyszerre.- fejezte be a gondolat menetemet Karma. Szemével rám nézett mert még mindig a vállamon pihent. Leguggoltam és arrébb húzódtam. Előre dőlt, mert a támasztó oszlopa arrébb slisszolt. De megtartotta magát, erre háton vágtam. Így orrával a földet szántotta VOLNA, ha két kezét előre nem tette volna!! Miközben dőlt előre tette két kezét, a lábát pedig előre dobta. Kezével elrugaszkodott és fel ugrott. Hát egy kisebb szaltónak mondhatnám..... vagy kéz állásból állásba ugrás? Nem ismerem a szakszavakat....
Nekem háttal állt, fejét hanyagul felém fordította és pimaszúl vigyorgott.
-Ti komolyan összeilletek.- szakította meg az idilli pillanatott Nagisa, barátságosan mosolygott. Megint egy másra vigyorogtunk Karmával.
-És ti neemm?-kérdeztük. Én össze löktem őket, Karma pedig feléjük fordította a telefonját amin a csókuk képe volt. Elvörösödtek, Kayano a földet Nagisa a tájat szugerálta.
-Na jó én haza akarok érni sötétedés előtt. -szólt Karma idegesen,majd erre a vezény mondatra elindultunk az erdei ösvényen.
-Amúgy mi most haza megyünk, de te hol laksz?-kérdezte kedvesen Kayano.
-Nincs otthonom- mosolyogtam vissza.
-És hol alszol? Mit eszel? Mit dolgozol?!-kérdezte aggódóan Nagisa.
-Hát mivel Korosensei megkért hogy vigyázzak rátok sokszor a házatok környékén alszok fákon, háztetőkön..... Bérgyilkos vagyok, abból telik kajára, a felesleget pedig elteszem valahova.....
-És most ki körül fogsz aludni?-kérdezte pimaszul Karma.
Elővettem a határidő naplómat amiben meg van szabva kire mikor nézek rá....
-Ma te voltál a soros, mivel együtt kirándultatok, hármatokat egyszerre ellenőrizhettem.... Pff és lebuktam...-fortyongtam magamban. Karma, Nagisa, Kayano megilletődve néztek rám.
-Ezt te ilyen komolyan veszed?!- kérdezték meglepetten.
-Igen.- vontam vállat.
-És nem fázzol? Nincsenek ruháid? Mikor fürdesz?-Kayano kezd idegesíteni...
-Hé a magán életemet ennyire nem tárom fel!- nevettem fel kellemetlenül.
-Fürdik, érzem az illatán.- mosolygott Karma miközben hozzám hajólt.
-Te csak ne szagolgass!- toltam el magamtól.
-Jó illatod van.- suttogta a fülembe.
-Az állompárt egyedül hadjuk?- kérdezte kuncogva Nagisa.
-És ti nem akartok összejönni?-érdeklődtem gonoszan.  Belepirultak a gondolatba is.
-Na azért!- förmedtem rájuk. Nem vagyok bunkó, de a magán életem tabu!!!
Mikor visszaértünk a városba az egyik kereszteződésnél elváltunk. Kayano Nagisával, Én Karmával folytattam utam. Mikor megérkeztünk Karma házához elbúcsuztunk.
-Egész éjszaka vigyázol rám?
-Nem csak pár óráig aztán megyek Isogaihoz és Kataokához mert ugyan abban a bentlakásosba járnak....- ásítottam utána.
-Gyere akkor be egy kávéra.- mosolygott.
-Megköszöném.-vigyorogtam.

Beléptem a lakásba, az egész olyan semmilyen volt. Kicsike egyszemélyre szabott. Sok berendezés fehér volt. Az íróasztalon volt egyedül kupi. Iratok, fotók, akták, kis cetlikre éjjeli ötletek felfirkantva....
-Ezek a pereid?
-Igen, de még nem mindegyikre találtam bizonyítékot...-sóhajtott fel miközben a kávéfőzővel babrált. Kinyitottam az egyik aktát. 
Valami Sakamotot vádoltak egy híres cég vezetőjének megölésével.
-Itt ki az ügyfeled?-kérdeztem miközben Karma felm nyújtotta a kávét, amit meg is köszöntem.
-Sakamoto. Bár még nincs fogható bizonyítékom, és a szavait nem nagyon tudom felhasználni.- sóhajtotta miközben rágyújtott egy cigire.
-Hah- sóhajtottam. Néha nem tetszik, hogy jó lelkű vagyok... és persze szerény is!
Elővettem a telefonom és pötyögtem rajta. Egy alkalmazást nyitottam meg ahol a bérgyilkosoknak van munka, vagyis egy illegális oldal ahol hírdetik minden mocskos elintézni való ügyet.  Kikerestem az aktában elhunyt ként nevezett embert. Karma felé fordítottam a telefont. A hirdetésen több ezer yent igértek annak aki megöli azt a személyt. Átküldtem a linket Karma telefonjára.
-Köszi ez nagy segítség.- mosolyodott el. -Amúgy honnan tudod a telefon számom?
-Szívesen segítettem, de a forrásaim titkosítottak.- mosolyodtam el.
-Köszönöm a vendég látást, majd küldj egy üzenetet az osztály találkozoról. Szia!!!-  köszöntem el, majd kiléptem az ajtón és elviharosztam....