3.

44 25 2
                                    

Tina és barátnői együtt fújták a sellőhívást, de nem jött rá semmi válasz.
- Különös - komorodott el Tina. - Milla kiáltana, ha hallana minket.
- Talán még mindig a Kristály Barlangban van - vetette fel Emily. - Lehet, hogy megmenekült Avelina vihara elől.
- Nem, Emily, nem hiszem - felelt Tina. - Hallottam, hogy Milla felsikoltott, amikor kitört a vihar. Valahol itt kell lennie neki is.
- De akkor miért nem válaszol? - tépelődött Lili.
- És egyáltalán hol lehet? - tette hozzá Kira.

A sellők barátnőjük után kutatva lassan úsztak a hínárerdőben.
- Tudja valaki, mik ezek az óriási növények? - kérdezte Tina, miközben átverekedett egy sűrűn benőtt szakaszon.
- Tengeri moszatnak tűnik - vizsgálta meg közelebbről a növényt, hozzáértő arckifejezéssel.
- Olvastam róla Neptuna királynő Tengeri Tekercseiben. És anyukám is használja időnként a gyógyító főzeteihez.

Emily anyukája otthon, Korall Királyságban gyógyítással foglalkozott. Emily nagyon okos sellőlány volt, és imádott az anyukájának segíteni, amikor az fontos munkáját végezte.

- Akkor talán az Óriás Moszaterdőben vagyunk - vetette fel Liza. - Nagyi mesélt nekem a moszaterdőkről. Járt bennük, amikor még olyan fiatal volt, mint most mi.
- Azt hiszem igazad van - helyeselt Emily. - Valószínűleg egy moszaterdő lesz.
- De hát ki lakik itt? - kérdezte Kira. - Remélem, találkozunk majd delfinekkel!
Kira különleges barátai a delfinek és a bálnák voltak, meg a tenger többi nagy úszói.
- Delfinekről nem tudok - mosolygott Emily -, de a Moszaterdő rengeteg tengeri állatnak ad otthont. Láttam pár tengeri sárkányt és tengeri csillagot, amikor titeket kerestelek.
- Én meg egy csomó tengeri sünt, rákot és polipot - tette hozzá Lili.
- Még csikóhalak is lehetnek ilyen helyen - mondta Liza csillogó szemekkel.
- Előbb meg kell találnunk Millát, majd utána megismerkedünk az itt lakó lényekkel - vágott közbe izgatottan Tina. - Aggódom érte. Biztosan nagyon fél egyedül.
- Szegény Milla! Vajon hol lehet? - tűnődött Lili. - És hogy fogjuk megtalálni?
- Olyan sötét és zegzugos ez a hely - elmélkedett Emily -, hogy azt hiszem, mélyen a Moszaterdő szívében vagyunk. Milla nem lehet a közelben, mert nem felelt a hívásunkra. Mi lenne, ha elúsznánk az erdő széléig? Ott világosabb lesz, és könnyebben megtalálhatjuk Millát.

Tina és a többiek egyetértettek, hogy ez egy jó terv. A sellők átsuhantak a vastag, fás szárak között.
Ahogy a dús moszatban kanyarogtak, az ösvények lassan kiszélesedtek, és egyre világosabb lett. A barátnők megkönnyebbültek. Most már biztosak voltak benne, hogy közelednek az erdő széléhez.
- Próbáljuk meg újra a sellőhívást! - javasolta Kira.
Ezúttal a hangok hosszabban csengtek, akár a dallamos, tiszta harangszó. És egy idő után tomoa válasz is érkezett rájuk.
- Milla! - derült fel Lili arca. - Hála az égnek!
- Azt hiszem, arrafelé lehet - mutatott Tina egy különösen dús moszatcsomóra.

Milla nagyon rosszkedvűnek tűnt, amikor rátaláltak. Hosszú haja rátekeredett a szerteágazó levelekre, és a sellő mozdulni sem tudott.
- Mit bámultok? - csattant fel. - Szabadítsatok már ki innen!

Tina és Kira gyorsan megfogták Milla kezét, és megpróbálták húzni.
- AU! NE ÍGY! - Ordított Milla. - Kitépitek a hajam!
- Bocsáss meg, Milla! - mentegetőztek. - De akkor hogyan? A hajad a hínárra tekeredett.
- Én talán tudok segíteni - ajánlkozott félénken Liza, és smaragdzöld farkával Millához hullámzott. - Van egy fésű a mentőkészletemben - mondta, azzal kinyitotta a fényesy zöld erszényt, ami egy kis övvel volt a derekára erősítve. Mindegyikük mentőkészlete sok-sok különleges dolgot rejtett. Ki tudja, mire lehet szükségük, ha váratlan helyzet adódik, vagy egy tengeri állat segítségre szorul?

Liza óvatosan arrébb tette a kristályt, és kivette a Sellő Fésűt. Gyóngyházból faragták, és szép, zöld követ díszítették.
- Nagyitól kaptam - magyarázta. - Azt mondta, ez egy bűvös fésű, ami sosem karcol meg. Megpróbálok kíméletes lenni.
Liza elkezdte Milla selymes haját fésülni, minden szálat óvatosan lefejtett a hínárról. Munka közben dalra fakadt, a többiek pedig kecses Sellő Táncot jártak Milla körül. Felváltva fésülték gyönyörű haját, miközben együtt énekeltek.

Végre-valahára elkészültek.
- Remélem nem fájt, Milla - szólt Liza.
- Majd szétszedtetek! - panaszkodott Milla.
Erszényéből apró tükröt vett elő, és kényesen megigazgatta a haját.
- Ez nem hangzott valami hálásan, Milla - jegyezte meg csípősen Kira.
- Jaj, ne veszekedjünk! - szólt közbe Tina. - Neptuna királynő nem örülne neki, hogy így viselkedünk! Össze kell fognunk, ezt ne feledjétek!

Kira és Milla kölcsönösen elmotyogtak egy-egy bocsánatkérést, mire Tina megkönnyebbülten sóhajtott fel.
- Ússzunk egyenesen a felszínre! - ajánlotta. - Aztán majd átgondoljuk, hogyan vigyük haza biztonságban a kristályokat. Emlékeztek rá, hogy néhány sellő úgy vélte, túl fiatalok vagyunk ehhez a feladathoz. Be kell bizonyítanunk, hogy Neptuna királynő nem hiába bízott meg minket!
- Kötve hiszem, hogy ez menni fog - mondta Milla élesen.
A többi sellő döbbenten rámeredt. - Ezt meg hogy érted? - kérdezte Lili.
- Nézzétek! - mutatott Milla drámaian Tinára. - Elvesztette az erszényét, benne a kristállyal!

Mindenkinek elakadt a lélegzete. Tina gyorsan a derekára pillantott, ahová a rózsaszín tarsolyát kötötte egy csillogó kis övvel. De az öv és a tarsoly is eltűnt!

Sziasztok! Itt is van az újabb rész! Ez most nem volt olyan izgalmas rész, de szerintem jól sikerült.
Ha ti is így gondoljátok, jelezzétek nekem egy votetal, és nemsokára érkezni fog a következő rész is!
Én Kamyllahh voltam, a következő részben találkozunk. Sziasztok!:)





A tenger nővérei | ✔Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt