SZÍNÉSZKEDJ! Mendes 1.

2. Fejezet

A konyhapulton üldögélve, iszogattam a kávémat, amikor Karna berontott a házamba. Hosszú, hullámos haját, ma reggel felcopfozta, így sokkal fiatalabbnak nézett ki.

-Rin, miért nem vagy felöltözve?-kérdezte tágra nyílt szemekkel. 

Én mint egy engedelmes kisgyerek, kullogtam be a szobámba. A szekrényem előtt törökülésben válogattam a cuccaim közt, hogy mit vegyek fel. Végül egy sötétkék, derékmagasított csőnaci , és egy fehér crop topmellett döntöttem , ami egy icipici csíkot engedet láttatni a hasamból. Felvettem hozzá a kedvenc Victory cipőmet, majd a napszemüveg, és a felkontyoltam a  hajam.

-Hűha csajszi! Sportos, lezser, mégis szexi! Te aztán tudod hogy kell ezt csinálni!-büszkélkedet Karna.

-Igen, ineg! Tudod velem született tehetségem van ehhez!

-És még milyen szerény vagy!

-Na az meg főleg!

Azzal az arcomba húztam a pilótaszemüveget. Reggel nem volt kedvem sminkelni, és ilyenkor előkerülhetnek a kamerák, hiába akarjuk  a legnagyobb titokba tartani a megbeszéléseket. Megérkeztünk a hatalmas épülethez, amely nagyrészt Marcos tulajdonába tartozik. A 10. emeleten volt a megbeszélés. Amint beléptem az óriási kétszárnyas ajtón, amit két bazinagy őr védett, észrevettem mennyire letisztult a rendező formavilága. Szürke, de nagyon puha szőnyeg, itt-ott egy kék asztal, aminél lehet beszélgetni. Ez volt az első öt szint. A többit kénytelenek voltunk lifttel megtenni, mert rettentően lusta vagyok, és görkorizáson kívül semmit nem sportolok.

Amint kiléptünk a liftből, a folyosón elhelyezett hangszórókból elkezdett üvölteni a stitches

-Karna! Muszáj ezt hallgattnom?

-Rin, figyelj! Tudom hogy csalódtál benne, de ez mind a kettőtöknek hatalmas ugródeszka! Ő megmutathatja hogy már nem olyan, érted meg mindenki kapkodni fog!-álltunk meg az ajtó előtt.

-Kész vagy?

-Soha készebb nem voltam-feleltem dünnyögve.

Beléptünk a hatalmas tárgyalóterembe, és leültem a hozzám legközelebb eső székbe. Az asztal nagy, ovális volt. Másik végén Marcos nézett derülten rám, mellette két székkel egy feketehajú nő ült.

-Üdvözlöm Sabrina! Bizonyára tudja, hogy a cégem zöld utat kapott a Méregtan forgatására! Én önre gondoltam, szerintem el tudja játszani Yelenát

-Köszönöm! Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a maga kezei alá dolgozhatok! Szívesen elvállalom Yelena szerepét a filmben. De ha megkérdezhetem... Miért pont Shawn? Ő miért Valek? Miért pont ő kapta a másik főszerepet?

-Nos, kedves Sabrina...

-Kérem szólítson Rinnek!

-Nos, Rin, te meg nyugodtan tegezz, hiszen csak húsz év van köztünk. Azért lett Shawn, mert jár neki második esély, csak senki nem akar neki segíteni. Könyörgöm! 16 évesen fedezték fel! Nem is volt kamaszkora! Egyetlen egyszer bukott egy kicsit, és senki nem akart segíteni neki. Mindenki elhagyta. Nem maradtak barátai. Nem hívták túrnéra. Nem jelentek meg dalai. A napokban hívtam be castingra, és csak annyit kértem, hogy énekeljen azokból a dalokból, amiket ezidő alatt írt. 

Meghökkenve hallgattam. De én még most is,2 év után is, rettentő csalódott voltam. Csak bólintottam felé, jelezve hogy felfogtam a szavai súlyát. Hisz én is egy eldobott csont voltam, hiába voltam híres, és szeretett engem mindenki, a szívem romokban hevert.

-És fogalmam sincs hol lehet Shawn, de ha megjön szétszedem abban miztos lehetsz Marcos!-mondta pöffeszkedve Shawn menedzsere.

-Semmi baj, majd ideér! Inkább térjünk a pénzügyi dolgokra!-intett Marcos a fejével, hogy menjek oda

-Nem, nem! Nekem minden dolgomat Karna intézi Marcos! Vele beszéld meg! Nekem teljesen mindegy mennyit kapok a szerepért. Csak szerepelni szeretnék. Soha nem a pénzért vállaltam el egy szerepet. Hanem mert a lelkem a színészetben teljesedik ki!

-Értelek drága! Sajna a mai világban már nagyon kevés ilyen előadó van. Figyelemreméltó vagy kedves Sabrina.

Ott maradtam a terem végében. Gyorsan lőttem egy képet, az asztalon gőzölgő kévémról, és kiraktam insta-storyba a képre meg azt írtam, hogy: Elkezdődött a megbeszélés.

Persze pörögtek rögtön az üzenetek, ezért inkább candy crush-oztam. Nagyon szórakozó játéknak tartom, de elég hamar fel is idegesít. Pontosan 9 percig bírtam agygörcs nélkül. Ezért úgy határoztam előveszem a legújabb szerzeményemet, és olvasok. Én is benne vagyok abban a kampányban, amiben, a híres celebek, népszerűsítik az emberek körében az olvasást.

Éppen hogy elkezdődött Marenetti utazása, belépett a tárgyaló ajtaján Shawn. Hihetelen magas, göndörödő fürtjei szanaszét lógtak az arca körül, mint aki most kelt volna fel. Egy zöld póló volt rajta, ami eléggé feszült az izmos felsőtestén.

-Bocsi a késésért, elaludtam!-azzal leült velem szembe.

Én továbbra is kitartóan olvastam a könyvemet, és egyáltalán nem figyeltem Shawnra, mert nem akartam. Az olvasásból rezgő telefonom zavart fel.

Shawn Mendes offical megjelölt egy képen.

Olvastam a facebook-értesítést. Megnyitottam, és magamat láttam, amint bújom a könyvet. Shawn a következőt írta a képhez: Az én Yelenám egy könyvmoly.

Megemeltem a fejem, és farkasszemet néztem vele. Kaján mosolyra húzódott a szája, és rámkacsintott. 

-Lehetne egy kis szünet?-fordultam Karna felé

-Persze édesem, menj csak nyugodtan!

Feláltam az asztaltól, és elindultam az ajtó felé. Amikor kiléptem az asztal takarásából, Shawn elfúló nyögését hallottam. Nem tudom hogy a top tette, vagy a kilátszó bőröm, de ez a nyögés tele volt vággyal.

Még mielőtt ilyen butaságokon törhettem volna a fejemet, becsuktam magam mögött az ajtót, és elindultam a lift felé.

------------------------------------

Sziasztok! Itt a következő rész!

Az elkövetkezendő fejezttől indul be a cselekmény

Minden hétfőn új fejezet!

Ha tetszik, kattint a kis csillagra a jobb felső sarokban, és kommentelj

Jó olvasást!

Puszi: Klári