SZÍNÉSZKEDJ! Mendes 1.

12. Fejezet

A kocsma rohadt büdös volt. A második korsó sörömet húztam le. Nagyon rossz íze volt, de nem érdekelt, csak el akartam tüntetni az emlékezetemből Blake mocsok hangját. Tudom hogy nem vagyok elég jó. Nem vagyok tehetséges, és szép. De mintha ő lenne a megtestesült démonom, aki képes a fél világon át üldözni. Azt hittem, hogy amikor szakítok vele, soha többé nem fogom látni. Elegem volt abból, hogy soha nem hisz bennem senki. Csak felejteni akartam. Mindent. Homályos lett kezemben a korsó, ami teljesen kiürült. Homályos lett a lengén felöltözött pultos. Még rendeltem valami erős piát, ami úgy marta végig a nyelőcsövem, hogy nem kaptam levegőt, azután elindultam a tábor fele. Persze arra egyáltalán nem elmékszem, hogy végül hogy jutottam oda.

A tábor mögötti kis tóhoz mentem, hogy gyönyörködjek a kis tündérekben. Nem is tudtam hogy léteznek tündérek. Talán amiatt mert még soha nem voltam részeg. De most, nagyon örültem, hogy csak ők vannak itt. Így minden olyan szép. Csak ülök itt a tó partján, és nézem ahogy a sok pici, színes tündér, táncot lejt a tó tüköfényű vizén. Ha ez ennyire megnyugtató és feljetető érzés, bár soha nem múlna el!

-Sabrina te vagy az?

-Shawnie!-feleltem összeakad nyelvvel

-Te szentséges ég! Hiszen részeg vagy!

-Látod te is a tündéreket?

-Lassabban Rin! Nem értek egy szót sem! Miért ittál?

-Hát az úgy volt hogy Blakek bejött ide, meg oda, és taposott kicsit belém, aztán volt az a kocsma, és most itt vagyok, és a tündérekk játszanak velem!

-Ebből egy szót sem értettem! Üljünk le ide, nemsokára jobban leszel

Valószínű hogy egy órán keresztül ültünk a tó partján, ugyanis hamarosan a tündérek sem táncoltak már a tó felett. Blake szavai ismét az eszembe jutottak. De nem akartam semmi mást csak felejteni. Csak felejteni. Felejteni.

Shawn felé  fordultam, és ajkaink összeértek. Meleg csók volt ez, édes. Shawn erős karjai rátapadtak a hátsómra, így húzott az ölébe. Egy határozott mozdulattal lerántottam róla a pólót, ajkai a nyakamra tévedtek, majd a fülemhez.

-Gyönyörű vagy Rin! Bárki bármit mondd, ez az igazság!

Áthúztam a fejem felett a pólóm, és a földre dobtam. Folytattuk tovább vad csókjainkat, egészen addig amíg már többre nem vágytam. Shawn nadrágja szegélyébe akasztottam ez egyik ujjamat, mire teljesen megdermedt.

-Rin dehát még mindig részeg vagy!

-Nem nem vagyok már az!

-Gyere kicsit józanodj ki a vízben.-karjaiba kapott, majd a jéghideg vízbe sétált velem.

Újra visszatért az elmém, egy ködös mámorburokból, ahol eddig pihent. Shawn finoman bevizezte a hátam, közben végig csókolgatta a vállam.

-Még mindig akarod?-suttogta

Válaszképpen hozzányomtam  testéhez a fenekem, mire ő felnyögött. Éppen hogy vissza tudtunk térni a partra, ahol mind a ketten belezuhantunk a fűbe. Vadul csókolóztunk, mint a szerelmespárok, akiket két különálló világ választ el, és hosszú idő után most látják újra egymást. Ilyenek voltunk mi is. Nem mertem bevallani magamnak sem, de ez több volt holmi részegségnél. Arra vágytam hogy Shawn szeressen, Vágyjon rám, hogy a karjaiba vethessem magam.

Keze felfedezőútra indult a testemen. Végig beszélt hozzám, mondta mit fog csinálni, és hogy mennyire gyönyörű vagyok. Már bennem is volt. Innentől kezdve megszűnt a világ, csak ő és én voltunk ketten. Egyszer sem mondta hogy rossz vagyok, nem így kell, csak suttogott a fülembe, és dícsért. Egyetlen egy szava sem volt negatív

************

Reggel rettenetes fejfájásra ébredtem. Fogalmam sincs hogy fogom megmondani Shawnnak azt, hogy ez csak valami ballépés volt, és ezt is felejtsük el. Nem akarok semmi kötött kapcsolatot kialakítani vele, hiába érzem magamban az a picike érzést, igyekszem minél jobban elnyomni amennyire csak tudom. Ő folyton túrnézik, én forgatásokra járok, nem illünk össze. Akármennyire is próbálnám, nem függhetek tőle, ezt nem engedem meg magamnak. Elhatároztam, hogy amint ő is felkel, elmondom neki, hogy ez csak pillanatnyi gyengeség volt a részemről. Odabotorkáltam a konyhapulthoz, és kikerestem a táskámból egy nagyon erős gyógyszert.

-Jó reggelt!-hallottam álmos hangját

-Shawn beszélnünk kell....

-Nem mondod hogy azt, ami tegnap köztünk történt, az is csak egy felejteni való dolog?-emelkedett meg a hangja

-Nézd... számomra összeférhetetlen az életemmel az, hogy akármilyen kötődés kialakuljon a munkatársam és köztem. Jelenleg ez nekem nem megy.  Nem vagyok erre alkalmas. Első a munka, aztán a lelkemet kell helyre tegyem. Itt van Blake...

-Már megint csak Blake!-csattant fel- Az a nyomorék féreg az oka mindennek! Nem tudsz bennem bízni, de szerintem te nem is igazán akarsz! Nem bízol bennem, mert egy férfi tönkretett téged! De emiatt  miért kell szívnia, az összes többinek is, aki érez irántad valamit?-nézett mélyen a szemembe.

-Mert...-vettem egy mély levegőt- Te is elárultál. Közvetve, de megtetted. 18 éves voltam, és óriási rajongód Shawn! Olaszországban voltam, amikor belekeveredtél a drogügybe. Simán hagytad hogy elvigyenek a koncertedről a rendőrök! Nem ismerted be, de nem is tagadtad! Shawn, mi híres emberek, példaképek vagyunk a fiatalságnak! Nem muathatjuk nekik azt hogy vedelünk, kokózunk, és csajokat szedünk fel! Nem! Példaképek vagyunk, az elért sikereink miatt, mert őszintén segítünk másokon, és szeretettel csináljuk azt amit. De te akkor elárultál engem.... És nem, nem lehetünk együtt

-Rendben!-felvett egy pólót, majd a gitárjával együtt, elhagyta a lakókocsit.

Lerogytam az ágyára, és csak sírtam. Hogy lehettem ilyen hülye hogy hagytam a tegnapit? Már Blaket sem kellett volna meghallgatnom! Innom meg pláne nem! Pont amiatt amiket az előbb Shawn fejéhez vágtam. Én sem vagyok jobb nála. Képmutató, és álszent vagyok. Az asztalt néztem, ahol Shawn fürdős táskája volt. A borotva pengéje hívogatóan szemezett velem. Nem. Annak már vége! Soha többé nem fogom ezt tenni magammal. Nem engedhetem hogy újra undorodjak magamtól! Egyyszer már kimásztam ebből a gödörből, és az holtbiztos hogy vissza nem fogok menni!

*Tárcsáztam Karnat*

-Szia mókuskám! Azt hittem hogy már nem is hívsz soha!

-Karna lefeküdtem Shawnnal...-azzal elmeséltem neki az egész történetet, hiszen anyám helyett anyám volt, és egyáltalán nem kövezne meg azért amit tettem

-Esküszöm hogy téged nem lehet magadra hagyni! Shawn legalább?

-Elviharzott, és szerintem nem is foggom látni egyhamar.

-Meg fog oldódni ne félj! Holnapután végre ott leszek, és teljes erőbedobással dolgozunk!

-Nem fogsz elájulni a felszereltségtől!-nevettem fel keserűen.

-Majd meglátjuk Rin! Ha van bármi hívj nyugodtan rendben?

-Rendben Karna! Vigyázz magadra!

-Te jobban!

***********************************************************************************

Sziasztok! Itt az új rész!

Ezt pontosan 2 hónapja Március 1-én írtam. Micsoda furaságok vannak :D

Nekem viszoylag tetszett ez a rész! Meglepődtem hogy így visszaolvasva is tetszett nekem, és alig változtattam rajta.

Ha tettszett, akkor katt a csillagocskára, és kommentel :*

Hétfőn új rész!

Jó olvasást!

Puszi: Klári

Most láttam, hogy a könyv elérte a 400 megtekintést! Nagyon szépen köszönöm nektek!