Szökőév - A viráglord dala

This Wheel's on Fire - Ezek a lángoló kerekek

Most, hogy Kit rendelkezett az első prédájával, aki maga volt a tökéletesség, ő maga is eltökélte, teljessé teszi magához oly közel álló álcáját; elcsábítja. Bökkenő azonban akadt, amint visszatért a többiekhez. Ronnie már lelépett, mosolyt hagyva maga után a többiek arcán.

A fiúk körben ülnek, hangszerüket szorongatva, majd mind lefagynak, mikor meglátják Kitet, vagyis az arcát.

- Jake – hörögi Levon, maga felé intve. – Pattanj csak ide kisherceg.

A lány hallgat a hívásra, odalép a dobos mellé.

- Mi az? – kérdezi kicsattanó örömmel, mire Rick hirtelen a háta mögé lép, és ingújába törli a rúzsfoltot, amilyen gyorsan csak lehet. A nagy sietség Ronnie közeledtét jelzi. Máris ott áll az ajtóban, a színpad felé mutatva.

- Gyerünk bébik, itt az idő – tárja szét kezét, és mindenki álmosollyal indul el, míg Levon sebesen Kit fülébe súg.

- Felejtsd el Ingridet, amilyen gyorsan csak tudod! Ő Ronnie rózsája – vág komoly arcot Levon. Még sosem volt ilyen rémisztő. Megragadja a kisherceget, majd a Hawk elé tolja.

- Na fiacskám, te jössz! – jelenti ki, majd hezitálás nélkül kilöki a színpadra, a tengernyi ember tekintetének gyűrűjébe. Se szó, se beszéd, Kit ki lett tessékelve előre. Semmi figyelmeztetés, semmi intelem.

Szegény esetlen Jake ott ácsorog a lakkozott padlón, körülötte a rengeteg lány, akik ugyan most egy csípőrázással is elégedettek lennének, Kitty ötlet nélkül rostokol kissé görnyedt pózban. Mire észbe kap, felfogva szerencsétlen helyzetét, reszketve a színpad mellé néz, ahol a fiúk sora bámul rá. Itt az ideje összeszednie magát.

- Zenélj! – artikulál Robbie, és a lány szívébe bátorság költözik.

Körbe néz, és arcára kacér tekintetet húz. Had lássa a nép azt a szívdöglesztő, zafírkék szempárt. Kiegyenesedik, megvillantja vékony, csinos alakját, majd előhúzza zsebéből a Fendert.

- Nincsen valakinek egy kalapja? – szól a közönséghez, akik némán bambulnak. Amint elér hozzájuk Kit édes akcentusa lágyszívűen kerül elő a sorok közül egy keménykalap. – Oh, köszönöm! – kacsint a hölgyre, aki felé nyújtja. Maga elé helyezi a kopárkék fejfedőt, majd egyszer végig csókolva harmonikája minden centijét ennyit szól: – Tudják, a megszokás – biccenti előre porcelánarcát, és a tömeg kacaja egészen a Hawk elégedett vigyoráig ér. Karját összekulcsolja, majd bólogat. Eddig a kisherceg előadása kifogásolhatatlan.

Kit megrázza fejét, majd a kopott kalap látványának nyugtató hatására megszólaltatja a csodás Fendert. Minden más hang eltűnik. A süket csend őrjítő vákuumát megtöri a viráglord dala. Sikító bús blues ez, ami annyi fájdalomról énekel. Az otthontalanság zaját a legszebb ruhába öltöztetve idézi az éneke a magányos szájharmonikának. Mintha egy nimfa himnusza szállna a füstben, a kopott klubpincének sűrűjében. Talán így is van.

A téglafalak alatt minden száj tátva ámul, kivéve persze Robbie-é, aki csak büszkén nézi a pacsirta felemelkedését.

Ronnie, a Hawk még csak levegőt sem kap. Képtelen elhinni, hogy a világ legtökéletesebb fiát kapta magához. Ennek a kis hercegnek mindene csodálatos. Valóban, akár egy szobor. Ron kifogta a lottó ötöst.

Eközben Levon a sokasággal ámul, Ricky-vel és Richarddal egyetemben. Ha eddig nem szerették ezt a kis taknyost teljes szívükből, hát mostanra biztosan.

Kit egy számot játszik csupán, de mire a végére ér a kalap megtelik a gazdagok aprójával, és az otthontalanok vagyonával. Eddig még sosem kapott ilyen hatalmas összeget a kis brit suhanc.