Nem éreztetek már úgy, hogy jól jönne egy üres lap? Egy szép, fehér, teljesen tiszta lap? Mert én igen. Egy nagy, üres papír. Hogy tiszta lappal indulhassak. Hogy a hátam mögött hagyhassam az előítéleteket és mind azt a rosszat, ami eddig végig kísért az utamon. Hogy ne az alapján ítéljenek, amit hallottak rólam, hanem az alapján, aki vagyok. Megmutatnám magam. Most már igazán. Nem követném el ugyanazokat a hibákat. Tanultam belőlük. Figyelnék másokra, törödnék velük, segítenék nekik. Csupán csak egyet kérnék cserébe. Hogy figyeljenek rám. Vegyenek észre. Jusson eszükbe, én is olyan vagyok, mint ők. Engem ugyanolyan könnyen meg lehet bántani, a föld alá tiporni. Mert eddig ez nem sikerült. Önbizalom hiányos lettem, elkeseredett, fáradt és megtört. A hírnevem megromlott, holott erre én nem sok okot adtam. Csak gyenge voltam és sebezhető. Rettenetesen szomorú lettem. Bánatos vagyok, csalódott és tanácstalan. Miattuk, de miattam is. Mindannyiunk keze benne van a dologban. Ezért kéne nekem az a papír. Hogy ne csak én, ők is tiszta lappal indulhassanak. Akkor talán mindenki jól járna.
Egy baj van ezzel. Sok az ilyen és kevés a tiszta lap.
YOU ARE READING
Tollfirkák
Short StoryEgy kis lelki feltöltődésre vágysz? Nem találod a helyed? Vagy szimplán csak unatkozol? Térj be hozzám... talán még élvezni is fogod. :) Részletek: " Ő mindvégig ugyan az volt, mégis kettőt láttak benne." " Mintha minden elkezdett...
