IV. Found me in the trash

138 9 3
                                    

1987. március 6. Csütörtök

Mary

...Belertúrtam a kócos, fekete hajába ő pedig a nevemet suttogta: Mary... Mary... Mary!

- MARY!!!
- Mivan?! - pattantak föl a szemeim.
- Felállnál?! - parancsolt rám Joe a kulcsaival hadonászva.
- Mi a... - körbenéztem. A bolt ajtaja előtt feküdtem, kényelmetlen pózban. A nyakam elgémberedett. Francba!
A ruháim porosak voltak és fura foltok tarkították a pólómat.
A szám ízére inkább nem is térek ki...
- Hogy a faszba... - tegnap-buli-pia-fű-Mötley Crüe... - mindegy! Segítenél? - nyújtottam a kezem.
- Jahj! - húzott fel. Hirtelen megszédültem és erős fájdalom nyilalt a fejembe.
- Ó, hogy az a... - kaptam megtántorodva a halántékomhoz.
- Jól vagy? - kapott a vállamhoz aggodalmasan.
- Nem. - mondtam komoran. - Mindegy! Készen állok! - léptem árrébb az ajtótól.
- Jó. - nem igazán győztem meg. - Te is mentél tegnap a Go Goba? - mosolyodott el.
- Honnan tudtad? - csodálkoztam.
Válaszul csak vetett rám egy "nem most jöttem le a falvédőről" pillantást.
Bementünk a sötét helyiségbe. Joe felkattintotta a villanyt és bement a függönyökkel elszeparált hátsó részbe. Én addig csak vigyorogva néztem körbe, ismét a boltban. Lemezeket fogok eladni... A bálványaim műveit fogom árulni és segítek nekik terjeszteni az igét... Értékesítési menedzser leszek! Kit akarok becsapni? Egy poros lemezbolt alkalmazottja leszek minimál alatti bérért... És ennél menőbb melót elképzelni sem tudtam volna!
Vigyorogva álltam be a pult mögé és vártam, hogy Joe adjon valami feladatot.
- Van valami, amiben segíthetek? - kiálltottam hátulra.
- Fordítsd meg a táblát!
Odaszökkentem az ajtóhoz és megfordítottam a zöld táblát.
- Azon kívül? - érdeklődtem lelkesen.
- Maradj nyugton!
- Oké. - forgattam a szemeim.
Végre kijött egy raklap friss cdvel.
- Pakold ki ezeket! Előadók szerint! - dobta le az asztalra. - Nekem addig írnom kell. - vette fel a vastag keretes szemüvegét.
- Azta! Gyorsan haladunk! - fogtam magamhoz a mázsás kartondobozt és elindultam a polcok között keresve az előadók neveit.
- Ezért mennyit fogok kapni? - kérdeztem.
- Majd meglátjuk, hogy hogy haladsz. - mondta fel sem nézve a papírokról.
- Pff... - reagáltam naivan, ahelyett, hogy abban a pillanatban elhúztam volna a kizsákmányolás gyanújával. Én ilyen könnyelmű voltam...
Közben elkezdtek beszállingózni az emberek.
Bejött két ilyen hosszú hajú, tini srác és szinte folyton azon a részen nézelődtek, ahol én pakoltam. A szemem sarkából láttam, ahogy néznek és vigyorogva, kuncogva sugdolóznak.
A kis faszfejek!
Mikor lehajoltam az egyik oda ért, ahova nem kellett volna. Vérben forgó szemekkel megfordultam és a válluknál fogva visszahúztam őket.
- Ha még egyszer eljár a kezetek, akkor levágom és feldugom a seggetekbe! - kiálltottam rájuk. Észrevettem, hogy egyikőjük oldalán egy az egyémre kísértetiesen hasonlító táska van.
- Ezt honnan szereztétek?! - fogom meg a táskát.
- Semmi közöd hozzá! Ribanc! - húzza ki a kezemből.
- HONNAN SZEREZTÉTEK? - rántottam magamhoz végleg.
Csak egymásra mutogattak meg össze-vissza motyogtak. - Húzás!- löktem előre őket.
Megszeppenve kimentek a helyiségből én pedig folytattam a dolgomat.
- Ez szép volt, de legközelebb úgy csináld, hogy vegyenek is valamit. - szólt oda vigyorgva Joe.
Erre szórakozottan elmosolyodtam, aztán ledobtam a visszaszerzett cuccosomat az asztalra.
Egy fél óra múlva készen lettem a pakolással.
- Kész! És most? - dobtam az üres kartondobozt a pultra.
- Most töltsd ki ezt a papírt. - nyújtotta elém a lapot.
- Ez mi? - mutattam rá undorodva.
- Ez egy adat lap, arról, hogy itt dolgozol. Csak írd be, amit kér. - nyújtotta a tollat.
- De minek?! Én csak egy kis zsebpénzre vágyom nem kell rögtön hivatalos faszságokkal traktálni.
- Azért kell kitöltened mert ez a biztosíték, hogy nem fogsz lopni a boltomból vagy kárt tenni benne stb.
- Miért lopnék? És ez a papír mennyire garancia arra, hogy én nem fogok semmi baromságot csinálni? - vigyorogtam.
- Számtalan fiatalt rúgtam már ki, akik loptak, rongáltak vagy épp drogot terjesztettek a boltomban. Nem szeretném, hogy a következő is ilyen legyen. Ez után már szeretném, ha a biztosító fizetne. Töltsd ki!
- Ezt a szöveget melyik lúzer hivatali bibliából szedted? - vigyorogtam pimaszul. Tiszta ciki volt egy ilyen laza fej szájából ilyen dolgokat hallani.
Szigorúan rámnézett jelezve, hogy most nincs vicces kedvében.
- Anyja neve: ez és ez
Apja neve: ez és ez
Született: ekkor, itt
Tanult: itt és itt
Végzettség: szakképzett grafikus a blablabla iskolából
Lakcím: Öhm... Nekem most nincs... lakcímem...
- Akkor azt hagyd ki. - legyint.
- Telefonszám: az sincs...
- Azt is hagyd ki.
Szóval hangosan motyogva kitöltöttem ezt a a szerencsétlen lapot aztán mentem letakaritani a kirakat üveget, ahogy Joe kérte.
Beáztattam egy mocskos géprongyot és elkezdtem lesikálni a sok mocskot, rágót meg a többi szart. Alávaló egy meló, mondhatom.

I wanna rock (you)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora