Fuck you, JiMin! #parkjiminff

12.

-Jimin szemszög-

Sophie forgolódni kezdett az ágyban, majd lassan pillái mozogni kezdtek. Pillanatokon belül kinyitotta szemeit, ezzel engem óriási vigyorra késztetve.

-Istenkém - sóhajtottam fel, majd átültem a lány mellé az ágyra.

-Mi történt? - nézett rám értetlenül. -Mi a faszért vigyorogsz? - faggatott a maga módján.

-Hogy érzed magad? - kérdeztem mosolyogva.

-Jól, csak fáj a fejem és rohadt éhes vagyok - kuncogta édesen. -Te, hogy vagy? - mosolygott rám.

-Szerintem mindketten voltunk már jobb formában - rántottam meg a vállam. -Sophia én nagyon sajnálom - hajtottam le a fejemet.

-Mégis mit Jimin? - értetlenkedett.

-Miattam kerültél ide - próbáltam nem elsírni magam. -Sophia, majdnem meghaltál miattam - gördült le egy könnycsepp az arcomon. -Annyira sajnálom, bocsáss meg.

-Jimin - ült fel nehezen Sophia. - Erről nem te tehetsz - mutatta a gipszet a bal kezén, majd jobbjával letörölte a könnycseppet. -Nem haragszom rád te butus - borzolta össze a hajamat. -Szóval nincs miért megbocsátanom - rántotta meg a vállát vigyorogva. -De van egy olyan érzésem, hogy tartozol egy magyarázattal - nevetett fel.

-Hát igen - pirult el, majd belekezdtem volna a mesélésbe, ha nem tör ránk a maradék öt fiú.

-Sophieee - vinnyogta Tae. - Hoztam egy kis csokit, mivel tudom, hogy nagyon szívleled - mosolygott rá.

- Köszönöm - ölelte meg a fiú.

-Hogy vagy csajszi? - ült le a másik oldalára J-Hope, majd a bekötött kezével kezdett játszani.

-Szuperül, köszi - mosolygott Hoesok-ra.

-Jujj...Sophie rajzolhatok a gipszedre? - kérlelte Jungkook.

-Ha van nálad toll, akkor tőlem aztán, azt rajzolsz rá, amit akarsz - nevetett fel a lány.

-Köszi - kacsintott a lányra, majd a zsebéből előhalászva pár tollat alkotni kezdett a gipszre.

A fiúk még másfél óráig tébláboltak, majd a fáradtságra hivatkozva elmentek. Így magunkra hagyva Sophie-val.

-Jimin gyere - invitált közelebb magához a lány, mivel időközben arrébb szegeződtem.

A lányra hallgatva, visszaültem mellé az ágyra.

Csak némán ültünk egymás mellett és gondolkoztunk. A lány a vállámra hajtotta lassan a fejét, majd óvatosan kezem után nyúlt. S óvakodva, de összefonta ujjainkat, ami engem egy kis mosolyra késztetett -igaz belül ujjongtam az örömtől, de ennek most nem kell hangot adni-.

-Jimin fáradt vagyok - szólalt meg ásítva Sophie.

-Aludj akkor - mosolyogtam rá.

-Itt maradsz amíg elalszom? - kérdezte félénken.

-Szeretnéd, hogy itt maradjak? - incselkedtem.

-Igen - mondta alig hallhatóan.

-Kérése számomra parancs - kacsintottam rá.

Mire ő kuncogva elfeküdt az ágyában, majd magára húzva a takarót, próbált elszenderűlni.

Egyre lassabb lett a levétele így egy pár perc után következtetni lehetett, hogy már elaludt.

Így lassan végigsimítottam fején, majd lehajolva hozzá, egy lágy csókban részesítettem.

-Jó éjt Hercegnő - lelehtem ajkaira, majd egy gyors puszi után, elhagytam a szobát.

Kifele menet találkoztam a recepcióssal aki úgy vigyorgott, mint a tejbe tök.

-Maga aztán egy igazi uri ember - mosolygott rám. -Irigylem a barátnőjét - kuncogta. -Manapság ritkán talál az ember olyan férfit mint maga.

-Milyet? - mosolyodtam el.

-Aki ennyire félti a barátnőjét és mindent megtenne a lány boldogsága érdekében - felelte, majd elhúzta a száját. -Szerencsés lány lehet - küldött egy bíztató mosolyt.

-Inkább én vagyok az vele - hajtottam le a fejemet, majd elhagytam a kórházat.

•●•●•

Reggel fáradtan, de annál boldogabban ébredtem. Kikelve az ágyból, egy gyors reggeli után, már futottam is a virágárushoz.

Egy rövid tanakodás után, maradtam a rózsánál és egy tábla csokinál.

A kórházba érve a vigyorgó recepciós köszöntött. Mint kiderítettem Sophia még alszik, így kapva az alkalmon halkan szobájába osontam.

Beérve a szobába egyből mellé ültem és átkaroltam a vállát. Minek köszönhetően ő ficeregni kezdett mellettem, majd törött kezével bénán átkarolt.

Ez a jelenet belőlem egy kisebb kuncogást váltott ki, minek köszönhetően, ő mordult eggyet. Egy puszit nyomtam a homlokára, mire ő fogta és kuncogva rámfeküdt.

-Szóval még sem alszol annyira - nevettem fel.

-Dehogynem, te rajtad fogok visszaaludni,mivel felébresztettél - dörmögte a mellkasomba.

-Ahogy akarod Hercegnő - hajtottam a párnára a fejemet, majd a lány hátát kezdtem simogatni.

-Minek köszönhetem ezt a látogatást? - emelte fel a fejét, így egymás szemébe tekintettünk.

-Hát gondoltam megleplek - mosolyodtam el kisfiúsan.

-Mivel? A jelenléteddel? - kuncogta.

-Hát ha nem telepedtél volna rám, akkor talán már megkaptad volna - pöcköltem meg az orrát.

-Jól van meggyőztél - mondta sértődötten és legurult rólam.

Ekkor előszedtem a virágot és a csokit, majd nagy vigyorral hátam mögé rejtettem és a lánnyal szembe helyet foglaltam.

-Szóval nem sokat agyaltam az ajándékon, inkább idesiettem - nevettem fel kínosan.

-Ez aranyos volt - hajtotta le a fejét elpirulva.

Álla alá nyúlva emeltem fel a fejét, így késztetve, hogy szemembe nézzen. Arca rózsaszínben pompázott, miközben aranyosan mosolygott.

-De nálad nem aranyosabb - súgtam, majd ajkai felé kezdtem közelíteni. Már csak centik választottak el egymástól, majd én megszüntettem a köztünk lévő métereknek tűnő távolságot.

Ajka puha volt s nyelvem nem birta ki, hogy ne esdekeljen bejutásért. Amit Sophie egy kis habozás után megadott.

-Megőrjítesz - döntötte a homlokát mosolyogva az enyémhez.

-Kölcsönös - kacsintottam rá, mire vigyorogva a vállamba bokszolt.

Sophia-val mosolyogva ettük meg a csokit, miközben kiskorú hülyeségeimbe kezdtem beavatni.

Miután elfogyasztottuk a csokit, nekem mennem kellett, s egy rövid ígéret után -miszerint este még benézek- elköszöntem a lánytól.

▪■▪■▪

-Sziasztok! - ordítottam el magamat. -Gyerekek, über fasza napok elé nézek - röhögtem.

-Mit tettél te gazember? - jött mellém Jin, majd a hátamat kezdte csapkodni.

-Vittem Sophie-nak virágot és egy kicsit máshogy sült el a dolog - mondtam elpirulva.

-Na ezt fejtsd ki nekünk, kérlek szépen - lépett mellém Namjoon.

-Hát megcsókoltam - vakartam meg a tarkómat elpirulva.

Erre a fiúk "húú"-zni kezdtek, mire én mégjobban kínosan éreztem magam.

-De ti most jártok? - vágott értetlen fejet V.

-Hát pont erről lenne szó - bólintottam egyet. -Van egy tervem - mosolyogtam rájuk.

●■●■●

Mianhe12 Remélem tetszik😁