Legszebb Tévedés {Befejezett}

#14

Igaza volt Katie-nek tényleg valaki belépet az életembe... Csak még nem tudom, hogy ki. Csak ültem a tengerparton egy hülye képet szorongatva és könnyeimmel küszködtem. Majd éreztem egy meleg kezet vállamon. Lélegzetemet visszafojtva vártam, hogy mi az illető következő lépése. De nem állt elém csak letelepedett mögém és szorosan át ölelt.

- Nem lesz semmi baj. – simogatta karomat.

- Gray. – sírtam el magam. – Most mi a francot csináljak?

- Héj, ne sírj. – puszilt a hajamba.

- Mindenki tőlem várja el, hogy döntsek.

- De nem kell most azonnal döntened és amúgy is. Nem is kell, hogy dönts.

- De hiszen ők azt várják, hogy én döntsek.

- Ez nem igaz. Ethan csak azt akarja, hogy boldog légy. Tudod, hogy aggódik érted? Még el sem indultam érted, de ő már hívott és várta, hogy mi lesz.

- Hát mivel egy barát is ezt tenné.

- De ő nem csak barátként gondol rád.

- De hát azt mondta, hogy mi csak barátok vagyunk... extrákkal. Nem?

- Én erről nem tudok semmit hallottam, de nem tudom, mire utal ezzel.

- Nyilván arra, hogy csak barátként szeret.

- Na és szerinted Cody?

- Mi van vele? – kérdeztem mellkasára dőlve.

- Hát haragszol rá?

- Egy kicsit mivel választás elé állított. Meg mikor együtt voltunk megcsalt. Ezért nem annyira, hogy is mondjam, kételkedem benne.

- Na és E?

- Ő rá egyszerűen nem tudok haragudni.

- Aha. De figyelj haza kéne menni.

- Muszáj? Nem veszünk ki inkább egy kis házat itt?

- És akkor majd holnap a döntéssel megyünk haza?

- Igen.

- Rendben, amit akarsz. – mosolygott, majd felállt és elment. És vissza jőve egy kulcsot tartott kezeit között. – Gyere. – fogta meg a kezemet. Beléptünk a házba és észre vettük, hogy csak egy fürdő és egy ágy volt a kis faházban. 

- Majd én alszom a földön. – jelentettem ki.

- Ne.

- Vagy te alszol ott?

- Ha akarod... – késő volt megébredtem mivel majd megfagytam bár nyakig be voltam takarózva mégis majd megfagytam.

- Gray. – suttogtam a földön alvó fiúnak.

- Hmm? – emelte fel fejét. Haja egy kicsit kócos volt, de ez egy cseppet sem zavarta.

- Nem tudok aludni.

- És én erről mit tehetek?

- Te nem fázol? – kérdeztem a karomat dörzsölve.

- Nem. De van egy ötletem. – mondta bemászva mellém majd átkarolt hatalmas kezével. – Na, jobb már?

- Jobb. – mondtam mellkasába fúrva fejem. Ő csak egy puszit nyomott fejem búbjára majd így szólt:

- Jó éjt El. – én akkor már félálomban voltam ezért nem válaszoltam neki.

Másnap reggel lementem a partra még mielőtt Grayson felébred volna. Belementem a tengerbe és elgondolkodtam mindenen. Jó érzés volt ahogyan a víz mosta lábamat és ahogy a déli szellő bele-bele kapdosott a hajamba. A napkelte pedig egyszerűen valami hihetetlenül gyönyörű volt.

- Jó reggelt. – vakarta fejét a mellettem álló Gray.

- Neked is.

- Na, sikerült? – vettem egy mély levegőt majd válaszoltam.

- Igen. – bólintottam.

- Akkor menjünk. – karolt át.

👑👑👑

A gyomromban feléledtek a pillangók és a szívem is hevesebben kezdett verni. Azt hittem menten oda hányok az autóba Gray próbált nyugtatni, de hiába ezzel csak jobban felidegesített.

- Nyugi El.

- Grayson inkább fogd be.

- Oké. – nézte tovább az utat. Leszállt közénk a csend.

- Megérkeztünk.

- Látom. – kiszálltam megpillantottam Cody autóját és Ethan-t a szobám ablakában. Felintettem neki majd bementem. Mindenki kijött minden honnan. Nagyon izgultam, de rá néztem Gray-re ő pedig csak mosolygott.

- Ne feled, amit a szíved diktál. Hallgass rá soha nem téved. – suttogta a fülembe.

- Oké. Milyen nap van? – tereltem el gondolataimat.

- Hétfőn.

- Na és a videótok?

- Már kész van, te csak ne aggódj.

- Én nem.

- Oké.

- Khmm. – álltak elénk a fiúk.

- Nos, döntöttem. – pásztáztam a padlót.

- Nézz ránk. – Cody

- Kérlek. – Ethan. Felpillantottam először Cody ég kék szemébe majd Ethan zöldes barnájába.

- Nos. Amikor látszólag egy nehéz döntés elé kerülsz, először vedd észre, hogy minden egyes pillanatban döntéseket hozol. – kezdtem bele. – Ha képes vagy vállalni annak a felelősségét, hogy mindaz, ami történik, az a te döntésed eredménye, akkor az egész döntéshozó mechanizmusodat fokozatosan egyre tudatosabbá teszed. Mi lesz a következménye annak, ha ezt választom? Mindez boldogságot, és megelégedettséget hoz nekem? És azoknak is, akik körülöttem vannak? Lehet. Mit érzek ezzel a döntésemmel kapcsolatban? Fájdalmat feszültséget szorongást mióta megtudtam, hogy döntés elé állítotok. Tudom, hogy az egyik kötőket iszonyúan megfogom bántani. De most erre mit mondjak, hogy van ilyen?